Több szomszédos országban olcsóbban lehet benzint tankolni, sőt a különbség nemhogy csökken, inkább nő.
Egy piaci szakértő szerint a képlet egyszerű: a magyar piacon jelentősen csökkent a kereslet, ezért tudnak még mindig kimagaslóan nagy haszonnal dolgozni a kereskedők, hiszen az árakat ők diktálják.
Noha az elmúlt napokban csökkent a 95-ös benzin ára, még ma is minden nagyobb kúton hatszáz forint feletti volt a literenkénti ár, a benzin átlagára jelenleg 611 forint.
A legfrissebb hírek itt!
Ez ugyan az év elejéhez képest több mint 25 forintos csökkenés, de még így is a legmagasabb a környező országokhoz képest. Romániában és Szlovéniában a három héttel ezelőtti alig 70 forint helyett ma majdnem száz forinttal olcsóbba benzin literje. A gázolaj csak Szerbiában és Ausztriában drágább, mint Magyarországon.
„A magyar piacon az látszik, hogy elég jelentősen csökkent a kereslet a benzin és a gázolaj iránt is. A piac nagyon várja, hogy élénküljön a forgalom és volument tudjanak eladni a benzinkutak” – mondta az RTL Híradónak Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezető igazgatója.
A jegybank friss jelentése szerint bár az áfakulcs Magyarországon a legnagyobb, jövedéki adó az uniós minimumnál is kevesebb. A magasabb ár oka szerintük a magas árrés, vagyis nagyobb haszonnal dolgoznak az olajkereskedők. Az árrés februárban 170 forint volt literenként a benzin estében, miközben a régió több országában átlag 102 forintnak megfelelő összegre rúgott – összegzi az MNB számait a híradó.
A számokat és a szakértő szavait – közvetve ugyan, de – igazolja a legnagyobb kereskedő Mol elnök-vezérigazgatója, Hernádi Zsolt is, aki XXI. század intézet Mozgásban című podcastjában azt mondta: a költségeik is nőttek jelentősen, de azt az árstopok alatt – tehát eddig – nem építhették be az árba.
„Hát a benzinárstop az a Mol-nak elég sok pénzébe került, azért ezt fogadja el nekem” – mondta magyar olajcég vezetője.
A legfrissebb hírek itt!
2022-ben a Mol története legnagyobb nyereségét érte el: egy év alatt nettó 628 milliárd forint haszonra tett szert. Ennek egyik fő oka, hogy a cég a világpiaci árnál olcsóbban vásárolt orosz olajon rekord nyereséget ért el. Noha erre vetette ki a kormány tavaly év végén 95 százalékos extraprofitadót, ám a cég még ennek ellenére is részvényei után történelmi mértékű osztalékot tudott fizetni: az igazgatóság javaslata szerint az egy részvényre jutó alap osztalék mértékét a tavalyi 100 forintról 150 forintra növelnék, ezen felül részvényenként további mintegy 200 forint rendkívüli osztalékot javasolnak, ami gy összességében 280 milliárd osztalékfizetést jelent a tavalyi teljesítmény után.
Nyitókép: Hirmagazin.eu