A kollagén fogyasztása csak a C-vitamin bevitelével fejti ki a kötőszövetekben a hatását. A táplálkozás mellett a plusz-C-vitamin-bevitel nem létfontosságú, de a szakemberek szerint jótékony hatásának köszönhetően megfelelő mennyiségben megelőzhetjük a szív- és érrendszeri problémákat és számos betegséget. Akinek homok- vagy vesekőképződési hajlama van, annak kevés folyadékbevitel mellett kockázatos lehet nagy mennyiségű C-vitamint fogyasztania, tehát ezeknek az embereknek nem ajánlatos szedniük.
Az ízületi problémákra, a daganatos betegségek megelőzésére és a tumor növekedésének megállítására is jótékony hatással van a C-vitamin, valamint ki lehet mondani, hogy véd az infarktustól, a magas vérnyomástól és az agyvérzéstől egyaránt – mondta a Világgazdaságnak Kristóf Ferenc táplálkozási tanácsadó, aki harminc éve táplálékkiegészítőkkel is foglalkozik.
Az orvostudomány a kialakult betegségeket gyógyítja, a táplálkozáskiegészítés pedig a megelőzésükre koncentrál. A C-vitamint – aszkorbinsav – egyedül az ember és a tengerimalac szervezete nem tudja előállítani, ezért fontos – az életmódhoz mérten – a megfelelő mennyiségű bevitele.
A megfelelő mennyiségű C-vitamin-bevitel megköti az úgynevezett szabad gyököket, semlegesíti a rákkeltő anyagokat, valamint fokozza az immunsejtek aktivitását.
– mondta Kristóf Ferenc.
Életmódtól függően napi 2–9 ezer milligramm C-vitamin-bevitel szükséges az emberi szervezetnek. A táplálkozási tanácsadó szerint ha az állatok C-vitamin-fogyasztását, illetve önellátó termelését nézzük:
a szív- és érrendszeri halálozás, valamint a C-vitamin szintje között fordított arányosság van, vagyis az aszkorbinsav védi az erek falát, csökkenti a koleszterinszintet, kivédi a különböző oxidációs károsodásokat, csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, továbbá kimondhatjuk, hogy véd az infarktustól, a magas vérnyomástól és az agyvérzéstől egyaránt.
Kristóf Ferenc elmondta, egy felnőtt ember szervezete testtömeg-kilogrammonként 20 milligramm C-vitamint tartalmaz, ez egy 80 kilogrammos ember esetében nagyjából 1600 milligramm C-vitamin, amelynek körülbelül 2-3 százalékát bontja le naponta a szervezet. Ha nem történik meg a pótlás, egy-két hónap múlva a kritikus érték 300 milligramm alá süllyedhet, ami már skorbutot okoz – tette hozzá.
Négyezer milligramm C-vitamint tartalmaz:
- 10 kg citrom,
- 10 kg eper,
- 14 kg ribizli,
- 48 kg cseresznye,
- 8 kg káposzta,
- 8 kg zöldpaprika,
- 16 kg paradicsom.
A C-vitamint nem lehet túladagolni, mert a szervezet számára szükséges mennyiség fölötti bevitelt lebontja a szervezet.
Akinek homok- vagy vesekőképződési hajlama van, kevés folyadékbevitel mellett kockázatos lehet nagy mennyiségű C-vitamint fogyasztania, tehát ezeknek az embereknek nem ajánlatos szedniük
– magyarázta a táplálkozási szakértő.
Azonban semmilyen tudományos vizsgálat nem támasztja alá azt, hogy a nagy dózisú C-vitamin-fogyasztás fokozza a vesekőképződést – tette hozzá.
A C-vitamin a kötőszöveti rostok egyik típusához, a kollagén előállításához is nagyon fontos.
Bármilyen nemű kollagén bevitele alkalmával a tökéletes felszívódás miatt egyidejűleg C-vitamint is kell fogyasztani, mert a hidroxilálás csak C-vitamin jelenlétében tud lezajlani. C-vitamin hiányában a szervezet nem tud kollagént és jó minőségű kötőszövetet létrehozni.
Szent-Györgyi Albert fedezte fel a C-vitamint, és 1937-ben Nobel-díjat kapott érte. A tudós eredetileg a hexuronsav kutatásával foglalkozott, amely a mellékvesében található, és különböző növények légzésében is nagy szerepet játszik. Amerikából szereztek be mellékveséket a kísérletekhez. Szent-Györgyi kutatásaira felfigyelt valaki – az amerikai „C-vitaminos” King professzor jobbkeze, Joe Svirbely, akinek nagyapja kivándorolt magyar volt –, és egy nap megjelent Szent-Györgyi szegedi laborjában, majd felfedezte, hogy a hexuronsavval életben lehet tartani azokat a tengerimalacokat, amelyeknek skorbutjuk van vagy C-vitamin-hiányosak. Ekkor jöttek rá arra, hogy a hexuronsav nem más, mint a C-vitamin.
