Kiderült: ezért drágul a kötelező biztosítás

Rekord profitot hozott az első negyedév a biztosítóknak.

Mégsem rózsás a helyzet, a szerződések száma nem nő a szokott ütemben, a kárráfordítások gyorsabban nőnek, mint a díjbevétel.

Első látásra nem sok nyomot hagyott a válság az első negyedévben a biztosítók eredményén. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint a 22 hazai piaci szereplő 25,4 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta az első három hónapot, ami nem csak hogy 14,4 százalékkal magasabb a tavalyinál, de a szektor történetében az eddigi legnagyobb első negyedéves profit. Valamelyest rontja a helyzetet, hogy ezt nem az alaptevékenységükön érték el a biztosítók, a biztosítástechnikai eredmény ugyanis kis mértékben csökkent, főleg az életág jövedelmezősége esett vissza.

Nem kötnek annyi szerződést

A szerződések száma is nőtt az első negyedévben. Március végén több mint 14,37 millió szerződést kezeltek a biztosítók, de három hónap alatt csupán 16657-tel nőtt a szerződések száma, ami már nem annyira jó hír, hiszen a korábbi években az első negyedévek sokkal erősebbek voltak, százezres nagyságrendű növekedést hoztak. Az életbiztosítási szerződések száma csökkent, tavaly az első negyedévben még emelkedett. Ez nem meglepő, hiszen a biztosítók maguk is jelezték, növekvő érdeklődést tapasztaltak a kötvények visszavásárlása iránt, sokan kérték a díjfizetés szüneteltetését is.

A járvány okozta pánik lehet az egyik oka annak, hogy a halálesetre szóló biztosítások száma több mint 7 ezerrel nőtt az első negyedévben, tavaly kevesebb, mint 6500 ilyen szerződést kötöttek ebben az időszakban. A nyugdíjbiztosítások száma is emelkedett még az első negyedévben, de kisebb mértékben, mint tavaly, az egyszeri díjas életbiztosításoké viszont több mint 9400-zal csökkent.

A nem életágon a vállalati vagyonbiztosításoknál szűnt meg sok szerződés, ennek döntő része, mintegy 7600 mezőgazdasági céget érintett. Ezek a szerződések viszont májusra vélhetően nagyrészt visszajöttek, ahogy a korábbi években is, miután a termelők pályáztak az államilag támogatott agrárbiztosításokra. Az 52 ezer egyszeri díjas lakossági vagyonbiztosítás zöme eltűnt, csupán 3 ezer szerződés maradt március végére, és nem meglepő módon az utasbiztosítások száma is csökkent 2019 vége óta.

A díjbevétel még nőtt

Éves összevetésben vizsgálva a díjbevételek nőttek 6,3 százalékkal 336,4 milliárd forintra. Ez magasabb az inflációnál, vagyis nem csupán a szerződések indexálása miatt folyt be több pénz a biztosítókhoz. Az életágon viszont az infláció mértékénél alacsonyabb, csupán 3 százalékos díjbevétel-növekedés volt a tavalyi 11,2 százalék után, ami szintén azt támasztja alá, a háztartások öngondoskodásra fordítható tartaléka csökkent.

Összesen 135,9 milliárd milliárd forintot fizettek be az ügyfelek életbiztosításokba. A vegyes életbiztosítások díjbevétele több mint 31 százalékkal csökkent 2019 első negyedévéhez képest. A befektetési egységhez kötött (unit linked) életbiztosításoknál viszont 29 százalékos díjbevétel-növekedést mértek. A nyugdíjbiztosítások – ezekből már több mint 354 ezer van – díjbevétele is 21,4 százalékkal nőtt.

A nem életágon 8,6 százalékkal nőtt a díjbevétel, és meghaladta a 200 milliárd forintot. A vállalati vagyonbiztosítások díjbevétele 15 százalékkal ugrott meg, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoké (kgfb) 8,3 százalékkal, amiben részben a szerződések számának növekedése, részben a díjak emelkedése is szerepet játszott. A cascóknál 12,7 százalékos díjbevétel-növekedést mértek, ami szintén a biztosítási díjak emeléséből is fakadt, hiszen a szerződések száma csak 5 százalékkal emelkedett. Kiugró mértékben, 26 százalékkal nőtt még a pénzügyi veszteségekre kötött biztosítások díjbevétele, amiben szerepe lehetett a munkanélküliségtől való félelemnek is.

Néhány kisebb biztosítási szegmensben csökkent a díjbevétel tavalyhoz képest: ilyen volt az utasbiztosítás, a kezesi garancia biztosítás, a betegségbiztosítás vagy a temetési költségeket fedező biztosítás. Igaz, hogy a repülőjáratok csak március közepén kezdtek leállni, és a határokat is akkor kezdték lezárni, az utasbiztosításoknál ez a két hét is már 7 százalékos visszaesést eredményezett a negyedévben.

Csökkentek a tartalékok, több a kár

A biztosítók mérlegfőösszege a válság hatására több mint 3 százalékkal csökkent, és ismét 3 ezer milliárd forint alá került. Az életbiztosítással rendelkezők tartalékai is megcsappantak, a tőzsdék esése miatt a unit linked életbiztosítások tartalékai 6,5 százalékkal csökkentek az első három hónapban, a hagyományos életbiztosításoknál 3,3 százalékos visszaesés volt. A nem életbiztosításoknál 8,3 százalékkal nőtt a tartalék, és rekord közeli szinten 330,5 milliárd forinton állt.

Az életágon nőtt a kárráfordítások volumene, nettó 109,2 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók 6 százalékkal többet, mint egy éve. Az egészségbiztosításoknál 16,7 százalékos volt a növekedés, amiben szerepet játszhatott, hogy az állami egészségügy leállása miatt sokaknak jutott eszébe, hogy a biztosítójukkal intéztessenek maguknak vagy családtagjaiknak orvosi ellátást. Nyereségrészesedéssel járó életbiztosításból több mint 7, unit linkedből több mint 5 százalékkal több kifizetés volt az idén, mint a tavalyi első negyedévben.

A nem életágon a bruttó kárráfordítások (ebben benne vannak a még nem rendezett károkra félretett tartalékok is) értéke 18 százalékkal 61,7 milliárd forintra nőtt, a nettó kárráfordításoké pedig 13,4 százalékos növekedéssel megközelítette az 50 milliárd forintot. A munka és jövedelem nélkül maradt ügyfelek már márciusban jelentkeztek a biztosítóknál, a bruttó kárráfordítás ugyanis a jövedelembiztosításoknál 22,4 százalékkal nőtt. A biztosítók abban sem hazudtak, hogy az autózás leállása ellenére az autós biztosítások kárkifizetései tavalyhoz képest emelkedtek, a kgfb-nél 10,5 százalékkal, más autós biztosításoknál 9,8 százalékkal nőtt a bruttó kárráfordítás. Emellett az sem kizárt, hogy a karanténban sokan gyújtották magukra a lakásukat, a tűz- és egyéb vagyonkárok ráfordításai csaknem 50 százalékkal emelkedtek.

A biztosítók tőkehelyzete stabil maradt a válságban is. A Szolvencia II kockázatalapú tőkekövetelmény szerinti szavatolótőke-feltöltöttségi szint 2020. I. negyedévben 210,5 százalékos volt a szektorban, ami az előző év azonos időszakához képest 14,1 százalékponttal, míg az előző negyedévihez viszonyítva 5 százalékponttal alacsonyabb de jóval meghaladja mind a jogszabályban előírt 100 százalékos, mind az MNB ajánlás alapján elvárt 150 százalékos követelményt. Az első negyedévben csak egy olyan biztosító volt, amelynél nem érte el a szavatolótőke a 150 százalékos követelményt.

napi / Hirmagazin.eu