Egyre kevesebb interjút ad Angela Merkel német kancellár, és a sajtó helyett a digitális kommunikáció közvetlen csatornáin keresztül fordul az állampolgárokhoz
– írta a Der Tagesspiegel című német lap pénteken egy kormányzati kimutatás alapján.
A kancellária felügyelete alá tartozó szövetségi sajtó-, és tájékoztatási hivatal (Bundespresseamt – BPA) adatai szerint Angela Merkel tavaly 22 interjút adott a német sajtónak. Ez jelentős visszaesés a megelőző öt év 60 feletti éves átlagától. Az interjúk száma csak a nemzetközi migrációs válság csúcspontján, 2015-ben volt a tavalyihoz hasonló szinten, akkor 33 kancellári interjú jelent meg a német nyomtatott és elektronikus sajtóban.
A lap kiemelte, hogy a BPA nem kívánt adatokat szolgáltatni a kormányfői interjúk számának alakulásáról arra hivatkozva, hogy nem vezetnek ilyen statisztikát, és csak akkor állított össze egy kimutatást, amikor egy berlini ügyvéd az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényre hivatkozva bíróságon követelt betekintést a hivatal aktáiba.
A Der Tagesspiegel kifejtette, hogy az interjúk számának csökkenése összefüggésben állhat a kancellári hivatal és a BPA digitális kommunikációs stratégiájával. Az egész kormányra jellemző a közösségi portálok – Facebook, YouTube, Twitter, Instagram, Flickr – használata, ami a BPA állásfoglalása szerint az állampolgárok tájékoztatását szolgáló munka kiterjesztése „korszerű”, a kormány tevékenységének átláthatóságát erősítő és „polgárközeli” szolgáltatásokkal.
Hozzátették, hogy Angela Merkel már 2006 óta jelentet meg heti rendszerességgel videoüzeneteket, amelyekben aktuális politikai, társadalmi ügyekről beszél.
A német újságíró-szövetség (Deutscher Journalisten-Verband – DJV) elnöke, Frank Überall bírálja a kancellár elzárkózását a sajtótól. Az újságírók egyik feladata, hogy interjúkat készítsenek vezető politikusokkal – mondta a szakember, kiemelve, hogy a heti videoüzenetek nem az újságírás elveinek megfelelő tájékoztatást, hanem „sekélyes PR-t” (közönségkapcsolati munkát) jelentenek. A DJV elnöke kifogásolja azt is, hogy a BPK nem kívánt adatokat szolgáltatni az interjúk számának alakulásáról. Szavai szerint a titkolózás nem lehet a kormányzati munka része egy demokráciában.
A Der Tagesspiegel hozzátette, hogy médiakutatók véleménye szerint a digitális kommunikáció közvetlen csatornáinak előnyben részesítése a sajtóval szemben azt szolgálja, hogy a kormány elkerülje a kritikus kérdéseket, és önállóan formálja a nyilvánosságban megjelenő képét. A lap szerint ebbe a folyamatba illeszkedik az is, hogy Angela Merkel elődjéhez képest ritkán jelenik meg a rendszeres – hetente háromszor megtartott – kormányszóvivői tájékoztatókon. Gerhard Schröder kancellári munkássága hét évében (1998-2005) 26 alkalommal vett részt kormányszóvivői tájékoztatón, Angela Merkel pedig 13 év alatt – 2005 óta – 24 alkalommal.
A kormány arról sem kíván adatokat szolgáltatni, hogy kik vesznek részt a kiválasztott újságíróknak szervezett bizalmas háttérbeszélgetéseken – áll a Der Tagesspiegel összeállításában, amely szerint az adatok nyilvánossága érdekében a berlini tartományi közigazgatási bírósághoz fordultak, az eljárás folyamatban van.
Martina Fietz helyettes kormányszóvivő a pénteki berlini kormányszóvivői tájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: az interjúk számának csökkenése annak is tulajdonítható, hogy Angela Merkel befejezte a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökeként folytatott tevékenységét, így már nem kettős, pártelnöki és kancellári tisztségben vesz részt a német közéletben, hanem kizárólag kormányfőként.
Mindez azzal is jár, hogy Angela Merkel kivonja magát a választási kampányokból, ami szintén az interjúk számának csökkenésének irányába hat – tette hozzá a helyettes kormányszóvivő kiemelve, hogy a kancellár továbbra is nagyra értékeli az újságírók munkáját.
Hirmagazin.eu, Blikk