A rágógumizás rengeteg magyar számára jelent napi tevékenységet, de kevesen tudják, mi is valójában a modern orvostudomány álláspontja, mennyire tesz ez jót az emberek fogának, illetve milyen veszélyeket rejt más szerveinkre.
Mert, ami a szájüregben pozitív hatású, az például a gyomorban már koránt sem, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy a komoly rágózásnak más káros egészségügyi következményei is lehetnek. A kulcsszó persze ebben az esetben is a mérték, de cukrosat vagy cukormentesen rágjon az ember? Azért, hogy mindenre választ kapjunk, dietetikus és fogorvos szakembert is kérdeztünk a témában, sőt megvizsgáltuk azt is, hogy az elköpdösött rágógumikat például a közterület-felügyelet mennyire hatékonyan, de milyen veszélyek árán tudja csak feltakarítani.
A világban nem hogy évtizede, de egyes régészeti bizonyítékok szerint az emberek évezredek óta rágnak valamilyen „rágógumi”, az ősidőkben persze nem a mai értelemben vett rágózás volt divatban, de különböző fák kérgéből kinyert anyagokat biztosan rágcsáltak elődeink. Magyarországon persze az első igazi szezonja jóval később, 1970-ben volt, amikor is a Csemege Édesipari Vállalat gyárában 1969 óta francia gyártósorok kezdték termelni a golyóformájú magyar rágót.
Az édesség hamar nagy sikert aratott, és a mai napig népszerű. Persze, nem annyira, mint például az USA-ban, ami valóságos rágónagyhatalomnak számít. De azért hazánkban
„évente mintegy húsz milliárd forintnyi rágót rágunk el”
– mondta el még egy 2020-as kerekasztal beszélgetésen Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségé elnöke.
A hazai rágóláz kapcsán kíváncsiak lettünk arra, mégis pontosan mit rágnak magyarok millió nap mint nap, vajon mennyire lehet elhinni azokat a 15-20 éve divatos reklámokat, hogy a rágótól fehér lesz a fog, akár a fogmosást is helyettesítheti. Egyáltalán lehet valamilyen káros hatása a szervezetre nézve? Azért hogy ezekre a kérdésekre választ találjunk, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségét, valamint a Semmelweis egyetemet kértük meg arra, hogy legyen a segítségünkre. Ezen felül, a rágók életútjának vége kapcsán megkerestük a Fővárosi Közterület-fenntartót is, mibe is fáj nekünk, hogy a kiköpdösött finomságokat eltakarítsák az utakról.
Milyen hatással van a rágó a szervezetünkre?
Diatetikai szempontból jelentősebb haszna vagy éppen kára nincs a rágógumi fogyasztásának – válaszolta lapunk kérdésére a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). Azt viszont megkérdeztük, mi az oka annak, hogy a legtöbb rágógumi csomagolásán szerepel, hogy nagyobb mennyiségű fogyasztása hashajtó hatású lehet, mi okozza ezt?
A cukoralkoholoknak (mint például a xilit) az egyéni érzékenység függvényében van hashajtó hatása. Normál mennyiségben nem kell ettől tartani, de pl. ha valakinek erre érzékeny az emésztőrendszere, ha egy nap elfogyaszt több csomag rágót – esetleg emellett még egyéb édesítőszert tartalmazó ételt/italt, akkor lehetnek panaszai, de ez nem törvényszerű
A legfrissebb hírek itt!
– emelte ki Moharos Melinda dietetikus, az MDOSZ Kommunikációs Bizottságának elnöke.
Arra is rákérdeztünk, mi az oka annak, hogy a legtöbb terméken a hashajtó hatás mellett az is fel van tüntetve, hogy fenil alanin-forrást tartalmaz. Moharos Melinda ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a fenil-alanin egy esszenciális aminosav. Amiért viszont fel kell tüntetni a termékeken, az egy rendkívül ritka, jelenleg nem gyógyítható anyagcserebetegség a fenilketonúria (PKU), mely szigorú diétát követel.
Az érintett betegek szervezete nem tudja feldolgozni a fenil-alanint, ezért tilos fogyasztaniuk. Veleszületett betegség, ami nagyon korán, már csecsemőkorban kiderül. Az édesítőszerek közül az aszpartám tartalmaz fenil-alanint, ezért ezzel az édesítőszerrel készült termékeken (pl. rágógumin) is fel van tüntetve hogy fenil-alanin-forrás
– tájékoztatta lapunkat Moharos Melinda.
A szakemberrel mindezeken felül megvizsgáltuk, a legtöbb rágó leginkább milyen összetevőket tartalmaz, gyűjtésünk szerint ezek a következők voltak: édesítőszerek – szorbit, maltit, mannit, aszpartám, aceszulfám K, Gumialap, Sűrítőanyag gumiarábikum, Aromák, Nedvesítőszer glicerin, Emulgeálószer szójalecitin, Fényezőanyag karnaubaviasz, Antioxidáns: BHA.
A szóban forgó anyagokról a dietetikus szakember arról számolt be, hogy a rágógumikban szereplő összetevők mindegyike engedélyezett az élelmiszerbiztonsági hatóságok (pl. EFSA) által, azaz az emberi fogyasztás szempontjából biztonságos. Fontos tudni, hogy ezeket rendszeresen felülvizsgálják a legfrissebb kutatások alapján.
A termékeket végignézve, egyre több termék már nem cukrot, hanem édesítőszereket tartalmaz. Kíváncsiak voltunk, milyen előnyei és hátrányai vannak a cukornak, illetve az édesítőszereknek. Moharos Melinda szerint, annak hogy egyre több az édesítőszert tartalmazó termék, valószínűleg elsősorban a piaci, vásárlói igény az oka.
A hozzáadott cukor fogyasztása önmagában nem ördögtől való, a probléma elsősorban az, hogy általában jelentősen nagyobb mennyiségben fogyasztják, mint a táplálkozási ajánlásokban javasoltak (lásd: magyar Okostányér®). Csak sajnos hajlamosak vagyunk végletekben gondolkodni, azaz vagy teljesen elzárkózunk a cukorfogyasztásától vagy bőségesen habzsoljuk – emelte ki az MDOSZ Kommunikációs Bizottságának elnöke, aki hozzátette, természetesen az édesítőszerek is hasznosak lehetnek bizonyos betegségekben.
A legismertebb ilyenek például a cukorbetegség vagy az inzulinrezisztencia. De segítség lehet akkor is, ha valaki fogyni szeretne, és az édesítőszert a cukor kiváltására alkalmazzák.
Rágózás és a fogak
A rágók kapcsán természetesen az is érdekelt bennünket, hogy vajon mennyire pozitív vagy éppen káros hatással vannak a fogainkra. Ezzel kapcsolatban Dr. Schmidt Péter, a Semmelweis Egyetem klinikai főorvosa, igazgatóhelyettes arról tájékoztatta a Pénzcentrumot, hogy a korábbi, 15-20 éve tapasztalt, csak pozitív képet festő reklámözönnel szemben azért mára árnyaltabb az a kép, hogy a rágózás éppen használ-e vagy árt. Éppen ezért a rágózást pro és kontra érvek mentén érdemes egyedül vizsgálni. Azt pedig már a legelején fontos leszögezni, hogy a valódi cukrot tartalmazó rágóknak a hatása merőben más azoknál, amik nem tartalmaznak cukrot, de erről egy kicsit később.
Azt ma már látjuk, hogy egyértelműen sokkal több pozitív hatása van a rágózásnak, mint negatív, de azért utóbbiból is akad szép számmal – kezdte a szakember.
Pozitív hatásként elsődlegesen azt érdemes kiemelni, hogy a rágózás, mint tevékenység erősen nyáltermelő hatású. Ennek azért van jelentősége, mert a termelt nyál kulcsfontosságú a száj pH-értéke szempontjából. Normál esetben a szánk pH-értéke 7 és 7,2 között esik, tehát vagy teljesen semleges, esetleg nagyon enyhén lúgos.
Ennek azért van jelentősége, mert fogaink olyan képződmények, amik tele vannak ásványi anyagokkal, ám ezek savoldékonyak, ebből a szempontból természetesen a fogak külső felszíne a leginkább esendő. Ez azt jelenti, hogyha a szánk pH-értéke savassá változik, akkor a fogaink idővel tönkremennek. A rágózással történő nyáltermelés azonban segít helyreállítani a száj pH-értékét, tisztítja a szájüreget. A nyál ugyanis mosóhatást fejt ki, ami visszaviszi szánk pH-értékét a normál tartományba.
A legfrissebb hírek itt!
Fontos persze megjegyezni, hogy a nyáltermelés egyáltalán nem csak rágó hatására alakul ki, bármit, ha rágunk, nyál termelődik. A rágónak emellett addicionális hatása, hogy anyagából adódóan gyakorlatilag mechanikus tisztítónak is minősül, és ahogy rágás közben érintkezik a fogakkal, mechanikailag letisztítja őket. Ekképpen pedig lepedékeltávolító hatású. Ha viszont cukorbevonat is társul például magához a rágóhoz az már annyira nem szerencsés.
A cukorból ugyanis a szájüreg saját baktériumflórája a cukor lebontása során savat termel, ami egyértelműen ártalmas a fogaknak, és hosszú távon az így kialakult savas hatás fogszuvasodáshoz vezethet
– hívta fel a figyelmet Dr. Schmidt Péter.
Ezért van az, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy cukortartalmú vagy cukormentes rágót rág-e valaki. A pozitív hatásokhoz lehet sorolni a fogyasztó hatást is, igaz, ez nem a fogakhoz tartozik, de volt olyan kutatás, ami kiszámolta, hogy 1 óra rágózáshoz használt izommunka mintegy 11 kalóriát éget el, erre persze fogyókúrát alapozni botorság lenne, de a fogorvos szakember szerint, addig is amíg rágózik valaki, nem eszik. Így közvetetten persze lehet hatása.
A klinikai főorvos a pozitívumok után a negatívumokkal folytatta, és ezekből is akad jópár. Mint azt lapunknak elmondta, a rágózás kapcsán keletkező nyáltermelés a szájüregünkben jótékony hatású, addig a rágás a gyomorban ezzel pont ellentétes hatást vált ki. A nyáltermelés beindulása ugyanis felkészíti a gyomrot arra, hogy rövidesen tápanyag érkezik belé, ezért a gyomor elkezd savat termelni. De persze a rágózás közben tápanyag nem fog a gyomorba kerülni, a gyomorsavtermelés viszont fokozódik. Éppen ezért a mértéktelen rágógumi fogyasztás egyáltalán nem támogatott. Mégpedig azért nem, mert a gyomorfekély kialakulásában jelentős szerepet játszik a túlzott gyomorsavtermelés, amely bizonyos esetekben a nyálkahártya önemésztését idézi elő.
Emellett van még további negatív hatása is a rágózásnak.
A rágózás végtére is funkció nélküli rágómozgásnak tekinthető, ekkor ugyanis a rágóizmokat nem eredeti funkciójuknak megfelelően, táplálkozás céljából használjuk. A szakember szerint ennek meg is látszik az eredménye a keményen rágózóknál. Mint azt lapunknak elmondta, ezeknél az embereknél a megnövekedett, megerősödött rágóizomzat miatt szögletes arcél figyelhető meg, kemény tapintatúvá válnak a rágóizmok, sőt nem ritka a rágóizomfájdalom kialakulása sem.
Mivel én leginkább állkapocsízületi panaszokkal foglalkozom praxisom során, leginkább a rágózás negatív hatásaival találkozom. Aki nagyon komoly rágógumizó, ott egyértelműen fennáll a rágásban résztvevő izmok fájdalmának a veszélye. Az állkapocs ízületeire is jókora terhelés nehezedik. A túlterhelés pedig ízületi panaszokhoz tud vezetni.
Ennek eredménye pedig -egyéb tünetek mellett- könnyen lehet kattogó, recsegő állkapocsízület – emelte ki Dr. Schmidt Péter, aki elárulta azt is, hogy az ő ajánlása egyértelműen az lenne, hogy naphosszat senki se rágózzon. Az viszont egyértelműen elfogadhatónak látszik, hogy naponta 2-3-szor 5-15 percben valaki rágót fogyasszon. A klinikai főorvos szerint ezzel az időtartammal zömmel a rágógumi pozitív hatásai érvényesülnének.
Mindent egybevetve azt lehet mondani, hogy a rágózásnak a fogazatra, szájüregi képletekre kifejtett jótékony hatásai jobbára a rágás funkciójának beindulása révén érvényesülnek. Ezért például annyira nem is számít, milyen ízűt rág valaki, mindaddig, amíg valódi cukrot nem tartalmaz a termék. Persze a lehelet milyenségét az íz- és illatanyagok tudják befolyásolni, ám ez inkább ízlés kérdése, semmint egészségügyi. Az viszont sokkal egészségügyibb kérdés, hogy a rágózás egyáltalán nem pótolja a fogmosást.
Kemény erővel a rágó ellen
A rágózás kapcsán kíváncsiak voltunk a termék felhasználásának végső stádiumának bosszúságaival is. Nevezetesen, hogy sokan az utcán köpködik el rágógumijukat, amik kifejezetten makacsa szennyeződésnek számítnak a szakmában.
Szakember elmondta, hogy köztisztasági munkatársak napi takarítási feladataik során rendszeresen tapasztalják, hogy a járdákon, a megállókban, vagy az aluljárókban sok a letapadt rágógumi, ami azon túl, hogy rendkívül visszatetszést keltő, fertőzésveszélyes is.
Mennyiségre, illetve az eltakarításának költségére vonatkozóan azonban nem rendelkezik számadatokkal az FKF, mivel a rágógumi feltakarítását nem kezelik a normál közterületi takarítástól külön tevékenységként. Azt viszont elárulták, hogy a rágógumi rendkívül makacs szennyeződés. Sőt, nem lehet bármilyen technológiával eltávolítani, így marad a mechanikus technika, a kapargatás.
Külön problémát jelent, ha nem sima a burkolat felülete, ugyanis az érdes részek mélyedéséből nem tudjuk teljes körűen eltávolítani. Fokozottan kell figyelnünk továbbá a roncsolásmentes eltávolításra, hogy a leragadt rágógumi takarítása során ne sértsük meg a burkolatot. A kaparóeszközt is sűrűbben kell a koszolódás miatt tisztítani és itt is nagyon kell figyelni a fertőzésveszély elkerülésére – fogalmazott az FKF. A felügyelet elmondta azt is, hogy munkatársaik városszerte folyamatosan találkoznak a problémával, így a „kellemetlen szokással kapcsolatosan sem növekvő, sem csökkenő tendenciát nem látnak”.
A legfrissebb rágóértékesítési, fogyasztási statisztikákért megkerestük a Magyar Édességgyártók Szövetségét is, ám ők cikkünk megjelenéséig nem tudtak válaszolni. Amint azonban befutnak a válaszaik, frissítjük cikkünket.
