A napokban sok hír született arról, hogy milyen nagy pusztítást végeztek a hurrikánok a Karibi-tengeren, valamint a Mexikói-öböl partjainál. Egész városokat, sőt szigeteket tarolt le Harvey, Irma – és még közel sincs vége a tombolásuknak.
De hogyan keletkezik egy hurrikán? Honnan jönnek, merre tartanak? És mi a közös a Kárpát-medencében sokunknál fejáfást okozó hidegfront és egy női vagy férfi névre keresztelt hurrikán között? A kérdésekre, amelyeket a hirado.hu feltett, Fejős Ádám meteorológus, az M1 aktuális csatorna munkatársa válaszolt, aki szerint van kapcsolat a globális felmelegedés és a legerősebb hurrikánok egyre gyakoribb előfordulása között.
Két dolog kell a hurrikán kialakulásához, 26 foknál magasabb felszíni hőmérséklet és nagy kiterjedésű vízfelület – válaszolta Fejős Ádám meteorológus arra a kérdésre, hogy hogyan születnek az egész szigeteket, vagy milliós metropoliszokat megtépázó nagy, több száztól akár ezer kilométernél nagyobb kiterjedésű légköri képződmények.
Úgy fogalmazott: a nagyméretű, meleg magú légörvények csak a trópusi éghajlati övben alakulnak ki, mégpedig a vízfelület párolgási energiáját átalakítva mozgási energiává, középpontjukban alacsony légnyomással.
Egy közkeletű félreértést eloszlat az M1 munkatársa: a hurrikán, a trópusi ciklon és a tájfun fogalma ugyanazt a légköri jelenséget takarja, az egyetlen különbség csupán a kialakulás helye – a csendes-óceánit tájfunnak, az indiai-óceánit trópusi ciklonnak, az atlanti-óceáni keletkezésűeket pedig hurrikánnak nevezzük.
Semmi sincs előzmény nélkül, így a hurrikánok sem csak úgy alakulnak ki: Fejős Ádám szerint a vízfelület feletti meleg, párás légtömeg először feláramlik, kialakul a trópusi depresszió, majd trópusi viharrá alakul, ami aztán hurrikánná erősödhet.
Egyébként magyar „szemmel” már egy trópusi vihar is félelmetes lehet, ugyanis akár közel 120 km/h-es szélsebesség is előfordul ezek során.
Hurrikán hurrikán hurrikánja
A hurrikánok között is vannak fokozatok, a meteorológus kijelentette, a trópusi ciklonok atlanti-óceániai légörvényeit a Saffir – Simpson-skála alapján öt osztályba sorolják a területileg átlagolt szélsebesség szerint (megközelítő értékek – a szerk.):
a, 120 – 150 km/h
b, 150 – 180 km/h
c, 180 – 210 km/h
d, 210 – 250 km/h
e, 250 km/h óra felett
Szerinte az Irma mostani tombolása közben mért 350 km/h-ás sebességnél a globális felmelegedés miatt a jövőben nagyobb értékek is mérhetőek majd, de azt nem tudja elképzelni, hogy akár 500 km/h-ás sebességgel pusztítsanak – már csak azért sem, mert az eddigi legnagyobb, földközelben – tehát nem vízfelület felett – mért szélsebesség 408 km/h volt.
Egy évben átlagosan 13 hurrikán van, a 21. század előtt voltak évek, amikor egy szuperhurrikán sem keletkezett, de a 21. században úgy tűnik, legalább 2 nagyon erős, 5-ös fokozatú hurrikán van évente.
Az, hogy sűrűbben vannak szuperhurrikánok, ahhoz van köze a globális felmelegedésnek, jelentette ki, hiszen minél melegebb a tenger felszíne, annál erősebb lesz egy hurrikán, ennek az előbb említett párolgási energia – mozgási energia kapcsolathoz van köze.
Már nem csak nők pusztítanak
Az 1950-es évek óta használnak a hurrikánokra női neveket; Fejős Ádám elmondta, ez az 1970-es évek kezdetétől változott meg, azóta férfinevekkel is illetik a hurrikánokat, mégpedig egy meghatározott lista alapján: ábécé sorrendben, ahol egy női nevet egy férfinév követ.
Érdekességként megjegyezte: erről a listáról már jóval azelőtt meg lehet tudni a következő hurrikán nevét, hogy az kialakul az amerikai és az afrikai kontinens között. Természetesen a tájfunok tekintetében is létezik egy hasonló lista, csak ott más nevekkel illetik őket – ismertette.
Kárpát-medencei frontok, avagy a hurrikánok „gyermeke”
Azt, hogy egyébként a hurrikánok is ciklonok, szépen szemlélteti számunkra, hogy egyes hurrikánok mérsékelt égövi ciklonná alakulnak, és így előfordulhat, hogy ami esetleg két hete még pusztítást okozott a karibi térségben, az egy idő után Európában hideg- és/vagy melegfronttal rendelkező mérsékelt övi ciklonként tűnik fel.
Persze, energiájának döntő részét ekkor már leadta – ismertette a trópusi ciklon, azaz a hurrikán és a mérsékelt égövi ciklon közötti kapcsolatot Fejős Ádám.
Erre, tette hozzá, maguk a műholdfelvételek is bizonyítékul szolgálnak, hiszen azokon nagyon jól követhető a hurrikán „életpályája”: Az eleinte nyugat, északnyugat felé haladó örvény, miután eléri az Egyesült Államok keleti partját, gyakran visszakanyarodik kelet, északkelet felé, ezért egyes esetekben akár elérheti Európát is, de ekkor már nem tekinthetünk rá hurrikánként.
Érdekességként azt még elmondta: volt már arra példa, hogy egy hosszú életű hurrikán nagy havazást okozott, hiszen ha annak meleg, párás levegője sarkvidéki levegővel találkozik, az egyrészt üzemanyagként növelheti a mozgási energiáját, másrészt ekkor eső helyett hó eshet a benne örvénylő felhőkből.
Forrás: MTI/hirado.hu
Képek: manfred matticka,
