Legalább ötezren szenvedhetnek Magyarországon is a koronavírus utóhatásaitól, a hatóságok azonban mintha nem vennének tudomást jelenségről.
Angliában már külön klinikákat hoznak létre a koronavírus súlyos és gyakori utóhatásainak kezelésére, miközben itthon szinte szó sem esik a témáról. Márpedig a kérdés nem csak az, hogy valaki túléli-e a fertőzést vagy sem, hiszen a Covid-19 súlyos szervi károsodást okozhat azoknál is, akik lábon hordták ki magát a betegséget.
A brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) vezetője szerint a „hosszú Covid” betegség akár százezer embert is érinthet az országban. Eleinte úgy tűnt, hogy a tünetek „csupán” teljes kimerültség, homályos gondolkodás, légzési nehézségek, ízületi fájdalmak lehetnek. A legfrissebb kutatások azonban ennél sokkal sötétebb képet festenek fel. Károsodhat a légzőrendszer, a keringés, az emésztés, az agy, a szív, a vese a máj és a bőr is; a panaszok megmagyarázhatatlan módon tűnnek el és jelentkeznek másutt, és még senki sem tudja, mikor múlnak el – ha elmúlnak egyáltalán.
– Nem csak az intenzív osztályról kikerült betegek produkálhatnak hónapokon át tartó tüneteket, hanem azok is, akik enyhe kellemetlenségekkel vészelték át a fertőzést – mondta a szervezet vezetője, Sir Simon Stevens. Az NHS 4 milliárd forintot szán kifejezetten a „hosszú Covid” betegség kezelésére szolgáló klinikák létrehozására.
Ha a brit egészségügy adataiból indulunk ki, és átlagosan minden tizedik fertőzöttnek kell hónapokig eltartó utóhatásokkal számolnia, akkor ma Magyarországon körülbelül ötezren szenvedhetnek a „hosszú Covidban”. De valójában ennél bizonyára jóval többen, hiszen aki tünetmentesen, teszt nélkül esett át a fertőzésen, az nem jelenik meg a statisztikában, viszont a hosszú Covid jelensége őt is ugyanúgy fenyegetheti. Egy BBC által idézet tanulmány szerint ugyanakkor a legnagyobb arányban a nők és az 50 év felettiek vannak kitéve a jelenségnek.
Magyarországon eddig semmiféle hivatalos tájékoztatást, útmutatót ezek az emberek nem kaptak, és nem lenne meglepő, ha fel sem ismernék tüneteik lehetséges okát, hiszen fáradékonyságot leszámítva ezekről az Operatív Törzs ülésein szó nem esett. Holott például a brit egészségügyi miniszter, Matt Hancock kamerák előtt hívta fel a figyelmet, hogy a „hosszú Covid” ellen nincs ismert gyógymód, ezért életkortól függetlenül mindenkinek nagyon kell vigyáznia, hogy el ne kapja a fertőzést.
A jelek szerint a magyar hatóságok minden erejükkel arra koncentrálnak, hogy a kétségkívül legfontosabb mutató, a halálozás a lehető legalacsonyabb legyen. Az életben maradottak ugyanakkor joggal várhatják el, hogy életük mihamarabb újra fájdalommentes és teljes legyen.
A Blikk az elmúlt 10 napban többször is megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát és a Nemzeti Népegészségügyi Központot (NNK) a koronavírus utóhatásainak kezelésével kapcsolatos kérdésekkel, de egyáltalán nem kaptunk semmilyen választ.
Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk, hogy a koronavírus utóhatásairól szóló információkat az az egészségügyi intézmény gyűjti be Magyarországon, ahol a páciens alapbetegségét eredetileg kúrálták, és nem ott, ahol a koronavírussal kezelték. Az adatok innen futnak be az NNK-hoz. Arról nincs információ, hogy az alapbetegséggel nem bíró fertőzöttek utókövetése hogyan zajlik – ha zajlik egyáltalán.
blikk
