Több ország, köztük Magyarország is cáfolja, hogy megegyeztek volna Angela Merkellel Németországban tartózkodó migránsok befogadásáról.
A kancellár mégis arról tájékoztatta koalíciós partnerét, hogy tizennégy uniós állammal, így a bevándorlást és az elosztást ellenző Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal is megállapodott erről. Angela Merkel pártjának koalíciós partnere, a Keresztényszociális Unió két hetet adott a kancellárnak egy európai megoldás vázolására. Horst Seehofer belügyminiszter azonban kevesli a EU-csúcson elért eredményeket.
Több szempontból is fordulópontot jelenthet július elseje. Ettől a naptól kezdve fél éven át Ausztria tölti be az EU soros elnöki tisztségét. Ausztria októberben hivatalba lépett kormánya határozottan bevándorlásellenes. Magyarországon pedig ezen a napon lépett életbe a Stop Soros törvény – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.
A Horst Seehofer vezette bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vasárnap délután kezdődött müncheni elnökségi üléséről kiszivárgott információk szerint a pártelnök-belügyminiszter kijelentette, hogy nem megfelelőek a brüsszeli eredmények. Galló Béla politológus szerint Angela Merkel német kancellárnak lesznek valamiféle „húzásai”, de Horst Seehofer kijelentése azt bizonyítja, hogy ez az EU-csúcs is az Európai Unión belüli belpolitikai mozgásokhoz igazította eredményeit. Ez a nyilatkozat stratégiai szinten nem annyira rózsás, mint elsőnek tűnt, hiszen nem adott választ olyan kérdésre, ami geopolitikai-stratégiai horizonton fenyegeti Európát a migrációval kapcsolatban. Ezt az alkalmat elmulasztotta az EU-csúcs – fogalmazott Galló Béla.
Horst Seehofer június közepén kilátásba helyezte, hogy július elején utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorításra, saját hatáskörében akár kész lezárni a határokat. Georg Spöttle biztonságpolitiaki szakértő ennek kapcsán úgy fogalmazott: két lehetősége van Angela Merkelnek. Az egyik, hogy jóváhagyja ezt az intézkedést, hiszen nagy szüksége van koalíciós partnerére, azonban olyan vélemények is kirajzolódtak, hogy a kancellár felmentené tisztségéből Horst Seehoert. Ez a két lehetőség azonban teljesen ellentmond egymásnak – tette hozzá a szakértő.
Georg Spöttle szerint politikai öngyilkosság lenne bármely országnak önkéntesen beleegyeznie abba, hogy egy befogadótárbort hozzanak létre területén, ahol a menekülteknek biztosítani kell minden ellátását. Ez minden országban komoly válsághoz vezethet – véli a biztonságpolitikai szakértő.
„Lépj vissza a startra!”
Galló Béla politológus a Ki nevet a végén? elnevezésű játékhoz hasonlította az EU-csúcsot. Véleménye szerint a most leszögezett elveket már 2015-ben le kellett volna fektetni. Amennyiben akkor meghozták volna ezeket a döntéseket, mostanra lehetett volna már finomítani azokat. Jelenleg ott tartunk, hogy visszaléptünk a 2015-ös szintre – fogalmazott a politológus.
Merkel irányít mindent a bevándorlással kapcsolatban
Az európai szintű problémák ugyan nemzetállami hatással is bírnak, de a nemzetállami problémáknak lehetnek akár Európai Uniós következményei is. Georg Spöttle szerint az unió megpróbál ráépülni Németországra. A szakértő szerint több tagállam igyekszik átvenni azt a vezérvonalat, amit eddig Angela Merkel képviselt. Korábban a korlátlan bevándorlást, jelenleg azonban már arról beszélnek, hogy emeljék meg az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, vagyis a Frontex létszámát, illetve hogy védjék meg külső határokat. Amennyiben Angela Merkelnek valamilyen okból kifolyólag távoznia kell a politikából, például egy bizalmatlansági indítvány nyomán, akkor a biztonságpolitikai szakértő szerint fel fog borulni az eddigi európai politika, és nemzetállami döntések születhetnek.
Magyarország is cáfolja, hogy megegyezés született volna
Galló Béla szerint tanulságként le lehet vonni az EU-csúcs után, hogy Emmanuel Macron francia elnök nem tudná betölteni azt a lehetséges vákuumot, amely Angela Merkel meggyengüléséből következhet. A szakértő szerint több tagállam állam-, és kormányfője „érdekesen” szerepelt a csúcson, egyedül a V4-ek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – vannak a legkevésbé belpolitikai kényszer alatt, Orbán Viktorra ez különösen vonatkozik, akinek a belpolitikai helyzete a legstabilabb – hangsúlyozta a politológus.
A szakember érdekesnek nevezte azt is, hogy a német kancellár leszögezte, hogy külön megállapodást kötött tizennégy országgal, azonban ezt magyar, cseh és lengyel részről is cáfolták.
A német határok nyitva maradnak
Georg Spöttle elmondta: Angela Merkel kijelentette, hogy a német határok nyitva maradnak, azonban az emberek véleménye nem biztos, hogy ezt tükrözi. A biztonságpolitikai szakért tapasztalata szerint egyre kevésbé tolerálják a polgárok azt, hogy Németországban a menekültek az ő befizetett adójukból ingyen élnek országukban. Ahogy Magyarországon biztonság, határvédelem van, úgy ezt szeretnék több európai országban is – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: véleménye szerint nem fog jelentős politikai változás történni az európai parlamenti választásokig.
Forrás: M1
