A 2008-as pénzügyi válság óta a jegybankok világszerte pénzt nyomtattak és eszközvásárlásokba kezdtek, agresszívan stimulálva a gazdasági növekedést. De a svájci központi bank még ehhez képest is egészen furcsa dolgot művelt.

Az SNB 836 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezik a mérlegében. Ez nem kiugró érték, a Fed, az EKB és a Bank of Japan eszközállománya ennél 5-6-szor nagyobb. De az ország méretéhez képest már sokkal látványosabb a különbség. A Fed esetén az éves GDP 23 százalékára rúg a jegybanki mérlegfőösszeg, az EKB esetén ez az arány 40 százalék, a japán jegybanknál pedig 90 százalék. Ehhez képest a svájci jegybank mérlegfőösszege az éves svájci GDP 127 százaléka.

Az pedig, hogy mihez kezdett az SNB a pénzével, még meglepőbb: 94 százalékát külföldi eszközökbe fektette és nem is csak olyan „hagyományos” jegybanki befektetésekbe, mint az állampapírok. A Fed például 55 százalékot tart amerikai államkötvényekben, 40 százalékot pedig állami hátterű cégek jelzálogfedezetű értékpapírjaiban. Ehhez képest az SNB 20 százalékot részvényekben tart, nagyrészt amerikai részvényekben:

88 milliárd dollárnyi amerikai részvénye van, ami azt jelenti, hogy a teljes amerikai részvénypiac 0,3 százalékát birtokolja.


Ez merőben szokatlan egy jegybanktól.

Sok cégben csak olyan nagy alapkezelők rendelkeznek az SNB-nél nagyobb részesedéssel, mint a Blackrock, vagy a Vanguard. Például 3 milliárd dollárnyi Apple-részvénye van a svájci jegybanknak, ami 0,35 százalékos tulajdonrésznek felel meg. Ez nagyobb, mint amekkora részesedése például a Franklin Resources-nak, vagy a Charles Schwabnak van. De több mint 1 milliárd dollárnyi részvénye van az Alphabetből, a Microsoftból, a Facebookból, az Amazonból, a Johnson & Johnsonból és az Exxonból.

Úgy tűnik, hogy eddig ez a stratégia kifizetődött. Nem megszokott módon az SNB-nek magánbefektetői is vannak, így kénytelen beszámolókat közzétenni, mint bármelyik másik cég. A tavalyi év jól sikerült, több mint 20 milliárd dolláros profitot csináltak. A Fed és az EKB már bejelentették, hogy lassan elkezdik a mérlegfőösszeg csökkentését, már 2018-ban elindul a folyamat. Ha pedig az SNB is követi őket, az azt jelenti, hogy egy nagybefektető kezd el kiszállni a részvényekből, ami akár az árfolyamokra is hatással lehet.

Forrás: portfolio

Képek: Hirmagazin.eu

ElőzőAdóügyek, gazadaság: őstermelés megszüntetése;
KövetkezőKettőszáz milliós drogfogás – hazahozták az elkövetőt (Olvasd el és nézd meg!)
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza