A 2008-as pénzügyi válság óta a jegybankok világszerte pénzt nyomtattak és eszközvásárlásokba kezdtek, agresszívan stimulálva a gazdasági növekedést. De a svájci központi bank még ehhez képest is egészen furcsa dolgot művelt.
Az SNB 836 milliárd dollárnyi eszközzel rendelkezik a mérlegében. Ez nem kiugró érték, a Fed, az EKB és a Bank of Japan eszközállománya ennél 5-6-szor nagyobb. De az ország méretéhez képest már sokkal látványosabb a különbség. A Fed esetén az éves GDP 23 százalékára rúg a jegybanki mérlegfőösszeg, az EKB esetén ez az arány 40 százalék, a japán jegybanknál pedig 90 százalék. Ehhez képest a svájci jegybank mérlegfőösszege az éves svájci GDP 127 százaléka.
Az pedig, hogy mihez kezdett az SNB a pénzével, még meglepőbb: 94 százalékát külföldi eszközökbe fektette és nem is csak olyan „hagyományos” jegybanki befektetésekbe, mint az állampapírok. A Fed például 55 százalékot tart amerikai államkötvényekben, 40 százalékot pedig állami hátterű cégek jelzálogfedezetű értékpapírjaiban. Ehhez képest az SNB 20 százalékot részvényekben tart, nagyrészt amerikai részvényekben:
Ez merőben szokatlan egy jegybanktól.
Sok cégben csak olyan nagy alapkezelők rendelkeznek az SNB-nél nagyobb részesedéssel, mint a Blackrock, vagy a Vanguard. Például 3 milliárd dollárnyi Apple-részvénye van a svájci jegybanknak, ami 0,35 százalékos tulajdonrésznek felel meg. Ez nagyobb, mint amekkora részesedése például a Franklin Resources-nak, vagy a Charles Schwabnak van. De több mint 1 milliárd dollárnyi részvénye van az Alphabetből, a Microsoftból, a Facebookból, az Amazonból, a Johnson & Johnsonból és az Exxonból.
Úgy tűnik, hogy eddig ez a stratégia kifizetődött. Nem megszokott módon az SNB-nek magánbefektetői is vannak, így kénytelen beszámolókat közzétenni, mint bármelyik másik cég. A tavalyi év jól sikerült, több mint 20 milliárd dolláros profitot csináltak. A Fed és az EKB már bejelentették, hogy lassan elkezdik a mérlegfőösszeg csökkentését, már 2018-ban elindul a folyamat. Ha pedig az SNB is követi őket, az azt jelenti, hogy egy nagybefektető kezd el kiszállni a részvényekből, ami akár az árfolyamokra is hatással lehet.
Forrás: portfolio
Képek: Hirmagazin.eu