9.2 C
Budapest
2024. április. 27. szombat
HomeFőhírekKülföldKi állhat az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása mögött? – Ez a szakértők...

Ki állhat az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása mögött? – Ez a szakértők véleménye

Válaszlépéseket ígért a NATO, megtorlást az Európai Unió. Bár hivatalos bizonyíték még nincsen, mindkét szervezet úgy véli, Oroszország állhat a Balti-tengeren történt hétfői szabotázsakció mögött.

A robbanás helyszínéhez közeli országok vezetői szerint Vlagyimir Putyin elnök igyekszik kiterjeszteni az orosz–ukrán háborút az Északi Áramlat tenger alatt futó gázvezetékének szándékos felrobbantásával. Az eset hétfő éjjel történt, s bár a vezetékek jelenleg nem szállítanak gázt, fel voltak töltve metánnal, és azóta is szivárognak.

Egyelőre egyetlen ország sem vállalta a példátlan terrorcselekmény elkövetését. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója közleményében azt írta: „Ez nem más, mint egy Oroszország által tervezett terrortámadás és az EU-val szembeni agresszió. Oroszország destabilizálni akarja az európai gazdasági helyzetet.

A legfrissebb hírek itt!

Az orosz reakció reakció ugyanakkor mintha azt akarná sugallni, hogy ellenfeleik szeretnék rájuk hárítani a felelősséget: – A Kremlt rendkívüli módon aggasztja az Északi Áramlat csővezetékeken észlelt károsodás és nyomáscsökkenés, ezért a példátlan helyzet sürgős kivizsgálását sürgeti – jelentette ki Dmitrij Peszkov, orosz elnöki sajtószóvivő. Hozzátette: pontosan tudják, hogy az oroszokat fogják vádolni, ami szerinte ostobaság. – Ez komoly probléma számunkra, hiszen a vezeték tele van gázzal, készen állt a szivattyúzásra, most azonban ez is megsemmisült – közölte.

A Der Spiegel német hírmagazin szerint a német kormányt már hetekkel ezelőtt figyelmeztette az amerikai hírszerzés, hogy támadás várható a Balti-tengerben futó gázvezetékek ellen. Bennfentesekre hivatkozva az írják, német politikusok már nyáron kaptak a figyelmeztetést a CIA-tól.

A Balti tenger területe, ahol az incidens történt / Blikk-grafikaA Balti tenger területe, ahol az incidens történt /Grafika: Séra Tamás

– Ez az első eset az ukrajnai konfliktus kezdete óta, hogy háborús övezeten kívül, nemzetközi területen történt egy agresszív merénylet, amelyet joggal nevezhetünk állami terrorizmusnak – igy összegezte az Északi Áramlat-1 és -2 csővezetéket ért támadás tényét a Blikknek Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő.

– Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy melyik félnek állhat érdekében, elsősorban arra kell választ keresnünk, kinek van meg erre a technikai képessége. Nyugat-Európa, és az Egyesült Államok mellett Oroszország képes ilyen művelet végrehajtani. Kizárásos alapon elsősorban az orosz vezetésnek érdeke, mert ezzel a incidenssel igazolni tudják, hogy nem tudnak gázt szállítani Európába. Azt is valószínűnek tartom, hogy ilyen típusú támadást csak állami megbízással kezdeményezhet bárki. Ukrajnát mindenképp kizárnám ebből a körből – tette hozzá a szakértő.

– Ehhez a cselekményhez helyismeret, haditengerészeti eszközök szükségesek, nagy valószínűséggel egy komoly vizsgálat megállapíthatja, ki áll a háttérben – vélekedett Kis-Benedek József, nyugalmazott ezredes, katonai szakértő. – A robbanás körüli helyszíni átvizsgálás választ adhat arra, milyen robbanószer, milyen eszköz repítette a levegőbe a vezetéket. Drónnal, avagy búvárok segítségével hajthatták végre a cselekményt, és nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy korábban a vezeték építésén dolgozó búvárok segítségét is igénybe vették – fogalmazott a Blikknek a szakértő. Úgy vélte, a norvég és a svéd haditengerészet felszerelése elegendő ahhoz, hogy akár évekre visszamenően is ellenőrizzék, milyen hajók mozogtak a területen, s térségben állomásozó amerikai kötelékek is segítségükre lehetnek a felderítésben.

A Északi Áramlat csővezeték felépítése/Blikk-grafikaA Északi Áramlat csővezeték felépítése /Grafika: Séra Tamás

Mivel az incidens nemzetközi vizeken történt, a katonai válaszokat tekintve meglehetősen korlátozott a mozgástér. Bár a hajózás szabadságának biztosítása általános követelmény, a NATO V. cikkelye nem enged nemzetközi területen történő katonai beavatkozást. Ugyanakkor a Balti-tenger – a svéd és a finn csatlakozással – lényegében a NATO beltengerének tekinthető, így várható, hogy a katonai szövetség tagjai megerősítik a terület haditengerészeti védelmét. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter sietett kijelenteni, hogy készek a katonai erőforrások szükség szerinti elosztására.

A legfrissebb hírek itt!

Soren Norby, a Norvég Védelmi Akadémia adjunktusa szerinte a robbantásokat víz alatti drónok vagy búvárok végezhették, akik robbanótölteteket helyezhettek el a csövek közelében. Azt sem zárta ki ugyanakkor, hogy a robbanótölteteket már több évvel ezelőtt elhelyezhették az oroszok, de távirányítással csak most robbantották fel.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnöke a Twitteren megfenyegette a szabotőröket: – Az aktív európai energiainfrastruktúra szándékos megzavarása elfogadhatatlan, és a lehető legerősebb válaszlépéshez vezet. Kiemelkedően fontos az incidensek mostani kivizsgálása, hogy teljes tisztán lássuk, mi és miért történt – mondta az EU-vezető.

Bár az lenne a legfontosabb, hogy a gázszivárgást mihamarabb megszüntessék, a helyreállítás nem lesz sima ügy. A vezetékek az orosz Gazprom többségi, illetve kizárólagos tulajdonában vannak, ám nem elképzelhetetlen, hogy nyugati országok szorgalmazni fogják nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását. A vezeték sérülésének mértéke egyelőre nem ismert, hasonló incidens nem történt, a javítás módja és hossza és költsége is kérdéses.

Az Északi Áramlat-2-t a tavalyi év végén töltötték fel orosz gázzal a tervezett üzembe helyezés előkészítéseként, míg az Északi Áramlat-1 még e hónap elején is szállított gázt Németországba.

A dán hatóságok szerint a Balti-tengeren feltörő gázbuborékok átmérője körülbelül egy kilométer. Svédország és Dánia figyelmeztette a hajókat, hogy kerüljék el a területet. De a légi forgalomra is veszélyes lehet a feltörő gáz, így a repülőjáratok is nagy ívben kikerülik a szabotázs helyszínét.

Újra felszökött a földgázár

Az incidens bizonytalanságot okozott az energiapiacokon. Az európai földgáz ára jelentősen emelkedett, és átlépte a 200 eurós határt. Kedden késő délután a holland földgázpiacon a határidős kötések megawattóránként 207 euró körüli értékre emelkedtek, ami mintegy 19 százalékkal több, mint egy nappal korábban.

blikk

Hirmagazin.eu

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Most népszerű

weblap4u banner
Pannon Work