Magyar kézifegyverek
A Király Pál által tervezett, a Danuvia gyárban készített fegyvert 1939-ben rendszeresítette a magyar hadsereg. Kevésbé volt igényes, mint pl. a hasonló német típusok, viszont ez megkönnyítette a gyártását. Jelentős előnye volt a nagy tűzgyorsaság, ez a rivális modelleknél előbbre helyezte. Ezen szempontokat vették figyelembe bevezetésekor. Érdekessége, hogy a tárat be lehetett hajtani. Egyes- és sorozatlövések leadására is alkalmas volt. Mivel az ejtőernyős fegyvernemnél sok volt a gond a hosszú fegyverrel, elkészült egy olyan, 39/A M jelű változat, amelynél az eredetileg egy darabból álló fatusát két részből készítették, hogy be lehessen hajtani azt. A két változatból egyenként és összesen is csak kevés készült, a gyártással rövidesen átálltak a 43 M modellre.
A 39 M géppisztolyt át kellett tervezni, hogy nagyobb volumenben lehessen gyártani, emellett néhány hiányosságát is ki kellett küszöbölni. Ezek közül a legsürgetőbb a gyorsan kopó tár áttervezése volt. Sok más változtatást is bevezettek, ezek közül a leginkább szembeötlő a behajtható válltámasz. Az új fegyver 1942 őszére készült el, és a 43 M nevet kapta. Alkatrészellátási nehézségek miatt a termelés csak 1944 januárjában indult meg, de így is több készült belőle, mint elődjéből. A külföldi szakemberek is jól sikerült konstrukciónak tartják.
Német kézifegyverek
A fegyvert az ejtőernyős fegyvernemnek fejlesztették ki, hogy egy könnyebb és pontosabb sorozatlövő fegyvert kaphassanak, ugyanis az MG34-esek túlságosan nehezek voltak ilyen célokra, az MP40 pedig túlságosan pontatlan volt hosszú távon. Tulajdonképpen az Fallschirmjägergewehr Fg42 a könnyűgéppuska szerepét töltötte volna be a német hadseregben. Tervezésekor a következő célokat fogalmazták meg: automata üzemmód, könnyű hordozhatóság, képes legyen puskaként, messzebb levő célokat támadni. Ezek alapján született meg az Fg42. Erősségét a gázmeghajtásos szerkezet, és a 7,92 mm töltény adta.
Forrás: www.masodikvh.hu
Cím: Nem köthető városhoz –
Tel:
E-mail:
Web: www.bibl.u-szeged.hu