A magyar parlament elkezdte tárgyalni a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát. Áder János a vitában hangsúlyozta: Magyarországnak ma oka és lehetősége is van arra, hogy egy bátor, nagyra törő, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosítson.
Szakértők szerint számos területen eredményesen küzdhet Magyarország a klímaváltozással szemben.
A 2017-2030 közötti időszakra vonatkozó, 2050-ig tartó időszakra kitekintést nyújtó második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló határozati javaslatot múlt héten kezdte tárgyalni a parlament.
Palkovics László az innovációért és technológiáért felelős miniszter a parlamenti vitában úgy fogalmazott: a második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia megvalósításával Magyarország 2030-ra végleg olyan pályára állhat, amely fenntartható, az éghajlatváltozás negatív hatásaival szemben ellenálló jövőt biztosít.
Szakértők szerint erre szükség is van, hiszen az ENSZ legfrissebb jelentése szerint azonnali, hatékony intézkedésekkel és átfogó gazdasági szerkezetváltozással elkerülhető a fokozódó éghajlatváltozás súlyos gazdasági, társadalmi és környezeti kárainak a zöme – hangzott el a Kossuth Rádió, A nap kérdése című műsorában.
A tudományos kutatások legfõbb tanácsa (CSIC) által 2009. március 13-án közzétett képen a CSIC kutatóhajója, a Hesperides látható az Antarktiszi-félsziget Margarita-öblében. Az ezeréves jég eltûnése a Déli-sarkról – és az Északi-sarkról – visszafordíthatatlan folyamattá válhat, mely dominó-hatással lehet a klímaváltozásra – nyilatkozta ezen a napon Carlos Duarte spanyol kutató, a CSIC tudósa, a térségben vizsgálatot folytató tudósok egyike, aki egyben a felvétel készítõje. (MTI/EPA/CARLOS DUARTE)
Összefogásra van szükség
Egy drasztikus, drámai folyamatként írják le legtöbbször a klímaváltozást, azonban ennyire nem drasztikus a helyzet – mondta Mika János éghajlatkutató a műsorban. Hozzátette: természetesen ebben a folyamatban benne élünk, és legnagyobb okozójaként csak mi, emberek tudjuk megállítani ezt a folyamatot. Le kell állítani a melegedést, ehhez összefogásra van szükség. Elmondása szerint a tennivalók ismertek, ezeket minél hamarabb és hatékonyabban végre kell hajtani.
A műsorban felidézték Palkovics László megszólalását, aki elmondta, Magyarország példája azt mutatja, hogy a GDP növekedése nem kell, hogy együtt járjon az üvegházhatású gázok kibocsátásának növekedésével. Ságodi Attila, a KPMG Tanácsadó Kft. energiapiaci szakértő egyetértett a miniszter kijelentésével.
Elmondta: Magyarországon egy olyan kivételes helyzet alakult ki, hogy gazdaságilag és technológiailag is sikerülhet elérnünk azt a célt, hogy a fenntartható gazdasági növekedés az üvegházhatású gázok csökkenésével párhuzamosan működjön.
Kompromisszumok nélkül
A szakértő hangsúlyozta, nem kell kompromisszumot tennünk abban, hogy gazdasági fejlesztéseket hajtunk végre, vagy óvjuk környezetünket, hiszen ez a kettő egyszerre is megtehető. Ezt a párhuzamosságot a megújuló technológiák révén el tudjuk érni – tette hozzá.
Mika János szerint a hazai éghajlatstratégiának két eleme van. Az egyik, hogy mérsékelje Magyarország a kibocsátást, a másik, hogy alkalmazkodni kell. Kezelni kell az elkerülhetetlent és elkerülni a kezelhetetlent – hangsúlyozta a szakértő.
Üzleti és klímavédelmi szempontok
Az energiaszektorban egyébként nagyon erősen jelen vannak a klímavédelmi szempontok, az üzleti érdekek mellett – emelte ki Ságodi. Hozzátette: Magyarország számára nagymértékben elérhető a lehetőség, hogy részt vegyen a klímaváltozás javulásában. Magyarország rendelkezik például napos, sík területekkel, ahol a napenergiába fektethetnénk bele. Elmondta azt is, hazánk jelentős mezőgazdasági területekkel is rendelkezik, ahol a biomassza termelésével foglalkozhatnánk. Ezt a kettőt akár kombinálni is lehetne.
Ságodi szerint tehát hazánk jelentős mértékben hozzájárulhat a klímavédelemhez. Úgy fogalmazott: Magyarországon a technológiai fejlesztések is erőteljes lendületet vehetnek. A megújuló termeléshez hozzájárul az is, hogy ezt az energiát tárolni kell. Kifejtette, hogy bár hazánk nem bővelkedik vízerőművekben, az akkumulátorok révén olyan technológiával rendelkezünk, amivel az energia is jobban tárolható.
Az energiapiaci szakértő kijelentette: Magyarország nagyhatalommá válhat energetikai tárolás terén.
Mika János hozzáfűzte: hazánk számára a legnagyobb kihívást a klímavédelemben a fosszilis energiákról a megújuló energiákra való átállás jelentheti, ez sem lehetetlen, de hosszas folyamat lesz.
