Magyar kutatócsoport áttörést ért el az Alzheimer-kórban jelentkező epilepszia diagnosztizálásában. Az agy elektromos tevékenységét 24 órán keresztül regisztráló készülékkel összefüggést mutattak ki az epilepszia és az említett kór között.
Az Alzheimer-kór első tünetei jellemzően 65 éves kor körül jelentkeznek memóriapanaszok és tájékozódási problémák formájában. A ma még gyógyíthatatlan Alzheimer-kórban szenvedő emberek életminősége csak a korai diagnózissal és kezeléssel őrizhető meg. Gondozásuk óriási anyagi és szociális terhet ró a családtagokra és a társadalomra is. A betegség átlagosan 4-10 év alatt halálhoz vezet. Ma a világon közel 44 millió Alzheimer-kóros beteg él, számuk Magyarországon közel kétszázezer.
Bár az elmúlt évtizedek során az Alzheimer-kór biológiai hátterének számos okát sikerült feltárni, a betegség továbbra is csak kezelhető, de nem gyógyítható. Ezért is irányult egyre nagyobb figyelem az elmúlt években a társbetegségekre, amelyek szerepet játszhatnak a tünetek kialakulásában. Ezek közül kiemelt figyelmet kapott az epilepszia vizsgálata. A Nemzeti Agykutatási Program (NAP) által támogatott, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben működő Alzheimer–epilepszia kutatócsoport szerint az Alzheimer-kórban szenvedő betegek negyedénél epilepsziás rohamok mutathatók ki, míg a páciensek felénél epilepsziás működészavar bizonyítható. A két betegség közötti szoros kapcsolat feltárása fontos lépés a kór megértéséhez.
„A kutatás eredménye azért jelentős, mert az epilepsziás demens betegek állapota a többi Alzheimer-kóros beteghez viszonyítva kétszer gyorsabban romlik. Mivel az epilepszia tüneteinek enyhítésére számos gyógyszerrel rendelkezünk, ez az Alzheimer-kór ellen új terápiás támadáspont lehet” – összegezte az eredményeket Horváth András Attila, a csoport kutatóorvosa, a Semmelweis Egyetem oktatója.
Az elsődleges eredmények azt mutatják, hogy bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerek alkalmazásával a betegek életminősége javítható, és a betegség romlása lassítható – erre a következtetésre a 32 csatornás Holter-EEG monitorozó eszköz segítségével jutottak. Az eszköz a fejtetőre helyezett elektródák segítségével 24 órán keresztül folyamatosan regisztrálja az agyi elektromos tevékenységet. Az elmúlt három évben közel 80 beteget figyeltek meg ilyen módon. A kutatómunka nemzetközileg is kiemelkedő. A társadalmilag jelentős témával mindössze néhány kutatócsoport foglalkozik világszerte; speciális, koponyán belüli EEG-elvezetéseket a magyarokon kívül mindössze egy kutatócsoport végez az Egyesült Államokban.
A 2014 januárjában Kamondi Anita professzor asszony vezetésével létrejött kutatócsoport célja az volt, hogy feltárja az epilepszia gyakoriságát Alzheimer-kórban szenvedőknél, valamint annak hatását a betegségre. Projektmunkájuk 2017 decemberében zárul, de a kutatások 2018 januárjától a Nemzeti agykutatási program 2. keretében folytatódnak.
Az általunk megkérdezett szakértő szerint ez egy nagyon fontos eredmény, de nagy valószínűséggel nem találtak rá az Alzheimer-kór okára és/vagy a gyógymódjára.
Forrás: Magyar Idők
Képek: ScienceAid, Best Alzheimer’s Products
Videó: youtube
