Sötét képet fest a közel-keleti keresztény közösségek helyzetéről egy közelmúltban napvilágot látott brit külügyminisztériumi jelentés.
A kényelmetlen igazság az, hogy a hitük miatt világszerte üldözött emberek túlnyomó többsége, nyolcvan százaléka keresztény felekezetekhez tartozik – tartalmazza a Jeremy Hunt brit külügyminiszter által jegyzett dokumentum.
Némileg szokatlan az európai mainstream sajtóban a genocídium szó használata, amikor keresztényeket ölnek, ám ez a jelentés feketén-fehéren kimondja, hogy népirtáshoz kezd hasonlítani, ami velük történik. Jeremy Hunt kijelentette: elaludtunk a vártán, nemcsak a jelentésnek, hanem a Srí Lanka-i mészárlásnak is ébresztő hatása van.
Az elmúlt hónapokban több terrortámadás vagy keresztények elleni támadás történt. A legtöbb esetben a sajtó és a hatóságok sem merték leírni azt, hogy keresztények ellen követték el a támadást. Ugyanakkor például az öt héttel ezelőtti új-zélandi, christchurchi támadás után szinte azonnal közölték, hogy muzulmánok elleni bosszút követtek el – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Indonéz rendőr a kelet-jávai Surabaya város egyik templománál, ahol öngyilkos merénylők robbantottak a reggeli mise előtt (Fotó: MTI/EPA/Robert Rizky)
Keveset foglalkoznak a témával
Speidl Bianka, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója a műsorban saját tapasztalatai alapján elmondta, a szíriai keresztények egyértelműen úgy érzik, hogy a Nyugat elfeledkezett róluk. Ez több mindent jelent a kutató szerint. Mint mondta, a megtámadott keresztények országaiknak újjáépítésére tett próbálkozások gátolva vannak, ez Szíria esetében konkrétan a szankciókon keresztül. Más részről
nem képezi a nyugat-európai politikai közbeszéd tárgyát az üldözött keresztények sorsa
– magyarázta Speidl.
Hozzátette: ez alól Magyarország kivétel, hiszen a magyar kormány állást foglalt az üldözött keresztények ügyében. Mint mondta, a legtöbb nyugat-európai ország úgy véli, a keresztényeknek nincs szükségük arra, hogy megvédjék őket.
Az átlagemberek nem látják, minek vannak kitéve a keresztények
A napokban zajlik Rómában, az európai ökumenikus tanácsok főtitkárainak találkozója, amelyen többek között Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke is részt vesz. A Kossuth Rádióban elmondta, a főtitkárok többek közt a közel-keleti keresztényüldözési helyzetről is beszélnek. Az Európai Egyházak Konferenciája szervezi a főtitkári találkozókat, tartja a kapcsolatot a szíriai egyházakkal, illetve az irakiakkal is.
Fischl elmondta, Nyugat-Európában is kezdenek valamit érezni a közel-keleti keresztények helyzetével kapcsolatban, ugyanakkor csak a legmagasabb egyházi szinteken. Az átlagemberek nem látják azt, hogy milyen üldözéseken mennek keresztül a keresztények a Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában.
Az EP-választás a közel-keleti keresztények sorsáról is dönt?
Speidl szerint kérdéses, hogy a jelentés megváltoztatja vagy befolyásolja-e majd a brit külpolitikát. Mint mondta, a jelentés európai platformon tényekkel bizonyítja azt, hogy mindez komoly probléma, hiszen nem csupán keresztényüldözésről van szó, hanem népirtásról. Kiemelte: a jelentés mindenképpen áttörést jelent a témáról való párbeszédben.
Ugyanakkor – Speidl szerint –
az igazi áttörést az lenne, ha az Európai Unió egyfajta külpolitikai, gazdasági struktúraváltáson menne keresztül,
ez azonban nem történhet meg ideológiai átrendeződés nélkül. Ilyen szempontból tehát fontos a május 26-i európai parlamenti választás. Ennek tétje az is, hogy mi fog történni a közel-keleti keresztényekkel – jelentette ki a kutató.
Hozzátette: amennyiben a Közel-Keletről elüldözik és kiirtják a keresztényeket – amely terület egyébként a kereszténység bölcsője –, akkor az az európai civilizáció kudarcának előjele lehet.
