forrás: Kossuth Rádió / Napközben
Módosul, egyúttal szigorodik a forgalomban lévő élelmiszerek minőségét szabályozó Magyar Élelmiszerkönyv. Ideje volt talán, hiszen – például – az elmúlt évek párizsija is jobbára csak a nevében volt húskészítmény: leginkább szóját, zsírt, ízületi folyadékot, gerinc- és csontvelőt, bíbortetű-kivonatot és sok-sok e-számot tartalmazott. Tisztelet a kivételnek.
A Magyar Élelmiszerkönyv módosításával a cél egyértelműen a jobb minőségű és egészségesebb élelmiszerek előállítása, így az új, hústermékekre vonatkozó előírások a hústartalom növelésén túl vonatkoznak majd a zsír és a só mennyiségének csökkenésére is.
Szigorodni fog egyebek mellett a párizsi, a virsli, a sütőkolbász, a parasztsonka és a parasztkolbász leírása is, ami sok változást hozhat akár az árak, akár a termékek megítélése szempontjából.
Az élelmiszerkönyv legutóbb 2009-ben módosult a húskészítmények tekintetében, azóta viszont lényeges változások történtek az iparban és a jogszabályi környezetben, valamint a fogyasztói szokásokban is – mondta el a Kossuth Rádió Napközben című adásában Laszlovszky Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium Élelmiszer-feldolgozási Főosztályának vezetője.
Módosul a Magyar Élelmiszerkönyv
Laszlovszky Gábor arról is beszámolt, hogy bevezetésre kerültek új definíciók, illetve korábbiak is módosultak, aminek célja, hogy az egyedi értelmezéseknek elejét vegyék és hogy bezárják a kiskapukat.
Definilálásra került például a hús fogalma: mi a hús és mi nem számít annak. Meghatározták azt is, hogy mit takar a gépcsontozású, az íntalanított, a mechanikailag szeparált hús, vagyis a híres-hírhedt, leginkább húsipari mellékterméknek nevezhető MSM (Mechanically Separated Meat – a szerk.) kifejezése.
Illusztráció – MTI Fotó: Vajda János
A termékek hústartalmába az MSM egyébként ezentúl már nem számítható bele, az élelmiszerjelölésen pedig fel kell tüntetni. Az új szabályozás több termék esetében tiltja, illetve korlátozza is az MSM-felhasználását: a párizsi és a virsli esetében 10 százalékban maximálják, míg a sonkáknál, kolbászoknál, szalámiknál már egyáltalán nem lehet a termékhez adni – beszélt a részletekről Laszlovszky Gábor.
Alapvetően elmondható, hogy az új húskészítményekre vonatkozó előírás minden szabályozott terméknél, termékcsoportnál javítja a minőséget, minden esetben nő a minimális hús- és fehérjetartalom. A virslinél például a régi szabályozás 40 százalékos hústartalmat írt elő, ez 51 százalékra nő, de a szafaládé kötelező hústartalmát is megemelték, 55 százalékra. A májas termékek esetében 12 százalék volt a korábban elvárt minimális májtartalom, ez 25 százalékra fog emelkedni.
A hústartalom kötelező emelésével nőni fog a húsipari termékek önköltsége is, ami jelenleg az áraknak átlagosan 70 százalékáét teszik ki. Azonban hogy mindez a fogyasztói árakban hogyan jelenik majd meg, egyelőre kérdéses.
Varga Ferencné, egy boldogi húsbolt tulajdonosa például úgy gondolja, hogy várható emelés, míg Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) titkára szerint ez nem jelenthető ki egyelőre, hiszen a fogyasztó árakat alapvetően nem a termelők határozzák meg, hanem a kereskedők.
