A taj-kártyát már nem kell magukkal vinniük a véradóknak, ám a taj-számra szükség van.
Hosszú évek tapasztalata, hogy nyáron – a szabadságolások, a tanítási szünet és a nagy hőség miatt – kevesebben adnak vért, mint máskor. Ennek következtében előfordulhat, hogy tervezett műtétek maradnak el, mint ahogy az nemrég Budapest XV. kerületének polgármesterével is megtörtént; Hajdu László a Facebook közösségétől kért segítséget, miután kiderült, hogy vérhiány miatt nem tudják elvégezni a csípőprotézis-operációját.
Az Országos Vérellátó Szolgálatnál (OVSZ) elismerik, hogy ilyesmi előfordulhat, azt azonban Jákó Kinga, a szervezet főigazgatója hangsúlyozta: olyan szintre sosem engedik csökkenni a vérkészlet mennyiségét, hogy egy baleset, akut vérzés vagy hirtelen szükségessé váló transzplantáció esetén bizonytalan legyen az ellátás. – Semmivel sem jobb vagy rosszabb most a helyzet, mint a nyári időszakban lenni szokott – mondta a főigazgató, hozzátéve: a hétfőre szervezett véradásokon országszerte 873-an vettek részt, a gond csak az, hogy egy-egy napon 1500 főre volna szükség.
Hogy mi az a szint, amely alá nem csökkenhet a tartalékolt vérmennyiség, területenként és kórházanként változó: a különféle vércsoportokból szükséges minimumot a helyi viszonyoknak megfelelően határozzák meg. Az OVSZ munkatársai minden reggel ellenőrzik az országos helyzetet, és gondoskodnak arról, hogy kiegyenlített maradjon a vérgazdálkodás. A ritkább, negatív vércsoportokkal nehezebb a dolguk: mivel az ilyen vércsoportúak kevesebben vannak, ezért a leadott vér is kevesebb. A szervezet honlapján most is az látható, hogy a 0-, A-, B- és AB-típusú vérből annyi van, amennyi még éppen elég.
Egy véradótól 450 millilitert vesznek, ez számít egy egységnek.
Persze ők is csak azt a vért tudják szétosztani, amelyet a véradóktól begyűjtenek. Évente 400–430 ezer alkalommal zajlanak az országban véradások, a véradók azonban – főleg a visszatérők – nincsenek elegen. – A tavaly felhasznált vérmennyiséget 250 ezer ember adta össze, pedig milliós nagyságrendű azok száma, akik alkalmasak lennének donornak – mondta Jákó Kinga. Hozzátette: elenyésző azok száma, akik kifejezetten valaki részére adnak vért.
A Magyar Vöröskereszt hosszú ideje szervez véradásokat az OVSZ számára. A tavalyi 13.750 alkalmon 412.174-en vettek részt, akik közül 56.078-an első alkalommal adtak vért. A szervezet kommunikációs vezetője, Csali Annamária a Metropolnak elmondta: mivel a rendszeres véradók átlagéletkora folyamatosan nő, kiemelt figyelmet fordítanak a fiatalok megszólítására. Kilenc éve szervezik például az Országos Felsőoktatási Véradóversenyt, amelyen évente 13 ezer fiatal válik véradóvá. Emellett nyaranta ott vannak az összes nagyobb fesztiválon – a többi között idén is ellátogatnak a Művészetek Völgyébe, az EFOTT-ra és a SZIN-re –, falusi rendezvényen és strandon is.
Július 17-én pedig rendhagyó közösségi kampányt indítanak, amelynek célja, hogy felhívják a figyelmet a véradás fontosságára. – Hiszen a nyári hónapokban is szükség van a vérre, a balesetek, műtétek ugyanis nem mennek szabadságra – fűzte hozzá Csali Annamária.
Vérellátó központok
A már átadott szegedi és pécsi központ után továbbiakat is korszerűsít az Országos Vérellátó Szolgálat.
A centrumok fejlesztésére korábban 3 milliárd forintos EU-s támogatást nyertek. Ebből 700 millió maradt meg, ezt fordítják korszerűsítésre.
A tatabányai állomást felújítják, míg a miskolci a megyei kórházban kap helyet, így további szoros együttműködés valósul meg az ottani sürgősségi centrummal.
A tatabányai és a debreceni állomás épületeire 190-190, a miskolcira 130 millió forintot fordítanak.
110 millió forintért tizenöt buszt vásárolhat az OVSZ, ami a kiszállásos véradásokat segíti, további 60 millió forintért orvostechnikai és informatikai eszközöket vesznek.
Forrás: metropol;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
Kép: Google, illusztráció;
