Egy átlagos magyar harmadannyit költ egy utazással eltöltött napon, mint egy osztrák, a magyarok 43 százaléka pedig egyáltalán nem tudja megengedni magának, hogy elmenjen egy hétre nyaralni. Az anyagi lehetőségeinkhez képest egészen sokat utazunk, de egy útra mi költjük a legkevesebbet az EU-ban.
Európában sokak számára a nyár a vakáció ideje, de messze nem mindenki engedheti meg magának az egyre drágább tengerparti nyaralásokat. Az Eurostat adatai szerint az uniós állampolgárok 29 százalékának nincs pénze egy egyhetes vakációra, a keleti tagállamokban pedig még rosszabb a helyzet. Az alábbiakban áttekintjük az európai statisztikai hivatalok turizmussal kapcsolatos adatait.
Először is az látszik, hogy az igény hatalmas az utazásra: az uniós lakosság 62 százaléka utazott el valahová 2022-ben turisztikai céllal, azaz nyaralás, kikapcsolódás vagy barátok és családtagok meglátogatása céljából. Az európaiak átlagosan személyenként 441 eurót, azaz éjszakánként 87 eurót (34 ezer forintot) költöttek ezekre a turisztikai utazásokra.
Magyarországon az emberek fele utazott el valahová 2022-ben
Az uniós országok között jelentős különbségek vannak azt illetően, hogy a lakosság mekkora aránya vett részt utazásokon. A 2022-es adatok alapján Hollandiában utaztak a legtöbben (84 százalék), Bulgária viszont mindössze a lakosok 28 százaléka turistáskodott. Ahogy az az alábbi grafikonon is látszik, a skandináv országok kifejezetten elöl szerepelnek a listán, Magyarország pedig valamivel az uniós átlag alatt van, 53 százalékkal.
Fontos megjegyezni, hogy a táblázat nem pontosan azt mutatja, hogy a lakosság mekkora aránya engedheti meg magának a turisztikai célú utazásokat, hanem az látszik belőle, hogy az emberek mekkora aránya ment el ténylegesen utazni 2022-ben. A kettő között nyilván szoros az összefüggés, de nem kizárólagos: Dániában például a lakosságnak nagyon hasonló aránya vakációzott két évvel ezelőtt, mint Magyarországon, pedig ott az életszínvonal jóval magasabb.
Egy osztrák turista háromszor annyi pénzt költ, mint egy magyar
A lakosok anyagi lehetőségeit egy fokkal jobban mutatja az, hogy átlagosan mennyit költenek egy-egy nyaralás alkalmával. Az Eurostat adatai szerint az egy főre jutó turisztikai kiadások terén még nagyobb a különbség az uniós tagállamok között, mint azt illetően, hogy hányan mennek el nyaralni.
2022-ben Luxemburgban volt a legmagasabb az egy éjszakára jutó turisztikai költés: 175 euró. Őket Ausztria követte 154 euróval, az uniós átlag pedig 87 euró volt. Nyolc uniós országban haladta meg az egy éjszakára jutó átlagos költés a 100 eurót, míg három országban 50 euró alatt volt: Lengyelországban, Görögországban és Csehországban. Magyarország közvetlenül előttük helyezkedik el 52 euróval, azaz nagyjából 20 ezer forinttal, a lista hátulról negyedik helyén.
Az Eurostat adatai jól tükrözik a különböző országok lakói közötti jövedelemkülönbségeket. A legbeszédesebb adat talán a magyar és az osztrák költések közötti különbség: egy osztrák turista nagyjából háromszor annyi pénzt költ el egy átlagos vakációs napon, mint egy magyar.
Az emberek jóval többet költenek külföldi utazásokra
Magyarország még hátrébb csúszik a listán, ha különvesszük a belföldi és a külföldi utazásokon jellemző költéseket. A nagy átlag e tekintetben azt mutatja, hogy az emberek többet költenek külföldön, mint belföldön: 2022-ben az uniós lakosok átlagosan 68 eurót költöttek éjszakánként belföldi turizmusra és 117 eurót külföldi utazásokra.
Magyarországon is hasonló a helyzet. A belföldi utazásokra éjszakánként átlagosan 37 eurót költöttünk, ez a harmadik legalacsonyabb összeg, a lengyelekkel holtversenyben. A külföldi utakra pedig esténként átlagosan 69 eurót költöttek a magyarok, ez a lista második legkevesebbje, és nem sokkal több, mint az uniós átlag fele.
A belföldi turizmusban Ausztriában volt a legmagasabb az átlagos költés, 138 euró. Számos ország lakosai legalább kétszer annyit költöttek éjszakánként a külföldi utazások során, mint belföldön. Ez az arány 2022-ben Lettországban 3,7-szeres, Csehországban 2,8-szoros volt. A franciák, a görögök és a spanyolok szintén több mint kétszer annyit költöttek a külföldi utazásokon, mint a belföldön.
A teljes utazás árát tekintve a magyarok a legutolsók
Ha nem a napi, hanem a teljes útra vonatkozó átlagos turisztikai kiadásokat nézzük, a lista élén akkor is Luxemburg áll 1261 euróval, a dobogón pedig még Ausztria és Németország van fent, 720 és 650 euróval. Őket Belgium, Málta és Ciprus követi.
Az uniós lakosok egy utazásra jutó átlagos költése 441 euró volt 2022-ben, Magyarország pedig konkrétan az utolsó helyen áll, 191 euróval. A külföldi utakat tekintve szintén utolsók vagyunk, 351 eurós költéssel, ami több mint 100 euróval alacsonyabb, mint az utolsó előtti szlovén adat, a lemaradásunk tehát óriási. Belföldön viszont felfértünk a negyedik helyre, persze ezúttal is hátulról. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a magyarok nemcsak keveset költenek az utazásaikon, hanem azok rövidebbek is az átlagnál, főleg külföldön.
A magyarok 43 százalékának nincs pénze egy egyhetes nyaralásra
Az Eurostat azt is megvizsgálta, hogy mekkora azok aránya az európai országokban, akik anyagi lehetőségeik miatt nem engedhetnek meg maguknak egy egyhetes nyaralást. A 2023-as adok szerint Magyarországon az emberek 43 százaléka tartozik ebbe a körbe, az uniós tagállamok közül csak Bulgáriában és Romániában rosszabb a helyzet. Egy júliusi közvélemény-kutatás nagyon hasonló eredményre jutott: a válaszokból az derült ki, hogy a magyarok 41 százaléka idén nem tervez nyaralni.
A még csatlakozásra váró balkáni országokban vannak a legtöbben olyanok, akiknek egyszerűen nincsen pénzük nyaralni. A leggazdagabb európai országokban viszont sokkal alacsonyabb ez az arány, az északi államokban rendszerint 10 százalék körül alakul. Az uniós átlag 29 százalék. Spanyolország és Olaszország egy kicsit az átlagnál rosszabb, Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország az átlagnál jobb helyen végzett.
A turisztikai kiadások 80 százaléka az EU-n belül marad
2022-ben az EU lakosai a becslések szerint 474 milliárd eurót költöttek turisztikai célokra, és ennek az összegnek egy kicsivel több, mint a felét külföldön fizették ki. A luxemburgiak körében szélsőségesen magas ez az arány, az ő idegenforgalmi kiadásaik 98 százaléka külföldön történt. Őket követik a belgák (90%), a máltaiak (89%), a ciprusiak (84%) és a hollandok (81%). Ezzel szemben a romániai, görögországi és franciaországi lakosok turisztikai kiadásainak több mint 70%-át belföldi utazásokra fordították.
Magyarország e tekintetben a középmezőnyben van, az uniós átlagnál magasabb, 63 százalékos a külföldi költések aránya. A fent említett 474 milliárd euró 81 százalékát az uniós országokban költötték el a tagállamok állampolgárai, további 6 százalék ment más európai országokba, így az Európán kívüli nyaralások a költések 13 százalékát adták.
Európa tehát messze a legnépszerűbb kontinens az uniós tagállamok utazóinak körében. A költéseket tekintve Amerika áll a második helyen 6 százalékkal, míg Ázsiába a teljes uniós turisztikai kiadások 4, Afrikába pedig a 3 százaléka ment 2022-ben.
