Szülők tízezreit hozzák lehetetlen helyzetbe a koronavírus-járvány miatt több településen elrendelt átmeneti iskolabezárások.
Mikle Krisztina az egészségügyben dolgozik, Nórira nem tud senki vigyázni / Fotó: Zsolnai Péter
Ha valahol lakat kerül az intézményre, a szülőknek maguknak kell megoldaniuk gyermekük felügyeletét, miközben sokuknak nincs már szabadsága, mert a tavaszi járvány idején ki kellett venniük, a táppénzből pedig kijönni lehetetlen.
A budapesti Mikle Krisztinának (40) elképzelése sincs, mit fog tenni, ha kislánya iskoláját is bezárják.
– A nyolcéves Nórit nem lehet egyedül otthon hagyni, a hetven feletti nagyszülőkhöz nem vihetem, egészségügyi dolgozóként pedig nem mehetek home office-ba. Ha beüt a baj, végső esetben fizetés nélküli szabadságra megyek pár hétre – osztotta meg kétségeit az anyuka.
Pedig van rá esély, hogy a baj bekövetkezik, Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora szerint ugyanis hússzor annyi lehet a fertőzöttek száma, mint amiről tudunk. Vagyis százezer koronavírusos jár-kel itthon, nagy részük azonban nem tudja, hogy fertőzött, mert egyáltalán nincsenek tünetei, vagy csak nagyon enyhék.
A gyerekek is szinte kivétel nélkül így, majdnem észrevétlenül esnek át a fertőzésen.
Ez egyrészt jó hír, hiszen rájuk alig jelent veszélyt a járvány, viszont nagy baj, hogy ők azok, akik tömegesen terjeszthetik az egész országban az iskolákon keresztül a kórt.
Zárt osztálytermekben, folyosókon, az ebédlőben átadják egymásnak a fertőzést, hazaviszik, megfertőzik a szüleiket, akik a munkahelyen, járművön, boltban és más közösségi helyeken adják tovább, ekkor rendelnek el különböző idejű zárást a hatóságok.
Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára a Kossuth rádióban azt mondta, maradnak ennél a megoldásnál, az egész tanévre viszont nem állnak rá a digitális távoktatásra.
Kisgyermekes szülők ezreinek van oka aggódni, az ő iskolájuk vajon megússza-e a kényszerszünidőt. Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke nem optimista, káoszra számít, ha a járvány erősödésével tömegével zárják be időszakosan az iskolákat.
– A tavaszi járvány idején javasoltuk a kormánynak, hogy terjesszék ki a gyermekápolási rendszert az otthon maradó szülőkre, vagyis kapjanak ápolási támogatást. Ám figyelmen kívül hagyták, és most is azt látjuk, hogy minden felelősséget a munkáltatókra, a szülőkre és az intézményekre tolnak; oldják meg, ahogyan tudják. Például úgy, hogy a többi munkavállaló túlórázik – sorolta a következményeket az alelnök.
Székely arra számít, hogy a munkaadók most először fogják élesben alkalmazni a „rabszolgatörvényként” hírhedtté váló munkaidőkeretről szóló jogszabályt. Ez lehetővé teszi, hogy 24 hónapon át eltérő munkaidőben dolgoztassák, túlóráztassák a munkavállalókat.
– Például egy hétig csak napi 4, aztán két hónapig 8, majd egy hónapon át 12 órás a műszak. A többletmunkával járó munkahetekért nem jár túlóradíj.
Kritikus a járványhelyzet
Falus Ferenc korábbi országos tiszti főorvos szerint sehol nem emelkedik úgy a fertőzések száma, mint Magyarországon. – Törésponton vagyunk a katasztrófa előtt, épp ezért jobb lenne, ha mindenki otthon maradna, amikor tud. Az alsósok oktatását fenn kell tartani, amíg csak lehet, de a felsősöknél meg kell fontolni a távoktatást.
