-0.3 C
Budapest
2023. február. 5. vasárnap

Két ügy miatt is főhet a törökök feje, Erdogan is megszólalt..

Dátum:

Megosztás:

Ez a hír már több, mint egy éves, így elképzelhető, hogy a tartalma már nem releváns, esetleg a képek már törlésre kerültek!

Joe Biden az amerikai elnökök közül elsőként minősítette népírtásnak többszázezer törökországi örmény 106 évvel ezelőtti halálát. Ankara szerint Biden szavai jóvátehetetlen sebeket ejtettek a török-amerikai kapcsolatokon. Közben az EP külügyi bizottsága is Ankarát elítélő állásfoglalásra készül.

Az amerikai elnöknek az „Örmény Népírtás Megemlékezése Napján” tett hétvégi kijelentését utóbb Gonul Tol, a washingtoni Közel-Kelet Intézet Törökország-programjának igazgatója úgy értékelte, mint annak látványos demonstrálását, hogy

„Törökország stratégiai jelentősége láthatóan nagy mértékben lecsökkent”.

A fejlemény a szakértő szerint „óriási változást” jelez az amerikai-török, és általában a NATO-török kapcsolatokban.

Az amerikai elnökök közül eddig csak Ronald Reagan utalt egyik beszédében az örményekkel szembeni atrocitásokra, mint népirtásra (genocide), de formális elnöki állásfoglalásban – például hasonló évfordulókon tett elnöki nyilatkozatokban – valamennyi elődje és utóda kerülte a történtek pontos meghatározását.

Bár a legtöbb történész és mintegy harminc ország világszerte népírtásnak minősíti azt, ami a múlt század elején a törökországi örményekkel történt, maga a hivatalos

török történelemírás úgy tartja, hogy az oszmán birodalom felbomlását követő káoszban mohamedánok és keresztények egyaránt nagy számban áldozatul estek,

azaz a történeteket nem lehet egyetlen etnikum ellen elkövetett szándékolt és szervezett aktusként értékelni.

Az amerikai Kongresszus két háza mindenesetre 2019-ben nagy többséggel olyan állásfoglalást szavazott meg, amelyben népirtásnak minősítették az egy évszázada történteket, és a múlt hónapban több, mint 40 szenátor – demokraták és republikánusok vegyesen – felhívásban fordult Bidenhez, hogy hasonló véleményt fejezzen ki ő is. A szombati bejelentés voltaképpen ennek beteljesítését jelentette.

Mint az várható volt, a török külügyminisztérium haladéktalanul bekérette David Satterfield ankarai amerikai nagykövetet, az ezzel párhuzamosan kiadott hivatalos nyilatkozatban pedig török részről „nagyon súlyos hibának” minősítették Biden szavait, ami úgymond „aláássa a török-amerikai barátság alapjait”.

Isztambul, 2021. április 26.
Egy török ifjúsági szervezet felhívására tüntetnek Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata miatt az Egyesült Államok isztambuli konzulátusa előtt 2021. április 26-án. Két nappal korábban Biden hivatalosan népirtásnak ismerte el az egykori Oszmán Birodalomban 1915-16-ban elkövetett örményellenes mészárlásokat.
MTI/AP/Emrah Gürel
Egy török ifjúsági szervezet felhívására tüntetnek Joe Biden amerikai elnök nyilatkozata miatt az Egyesült Államok isztambuli konzulátusa előtt 2021. április 26-án MTI/AP/Emrah Gürel

 

Megszólalt az ügyben maga a török külügyminiszter is: Mevlüt Çavusoglu twitteres üzenetében úgy fogalmazott, hogy „szavak nem írhatják át a történelmet”, és hogy

Törökország „senkitől nem fogad el kioktatást” annak megítélésében, miről is szól saját történelme.

Megfigyelők megjegyzik, hogy hasonló bejelentések után nem volt ritka az érintett ország nagykövetének kiutasítása Törökországból, és válaszul különböző, államok közötti kereskedelmi megállapodások török felmondására is volt példa.

Erdogan új korszak kapujáról beszélt

Recep Tayyip Erdoğan elnök csak hétfőn este szólalt meg az ügyben. Sajtójelentések ennek kapcsán megjegyzik, hogy Biden a hétvégén, beszéde elhangzása előtt állítólag külön felívta a török államfőt, és jelezte neki várható bejelentését, majd pedig úgymond „egy sor fontos és aktuális kérdésről” is eszmét cseréltek.

A török nemzetet elszomorította, hogy Joe Biden amerikai elnök a napokban hivatalosan népirtásnak ismerte el az Oszmán Birodalom által az örmények ellen 1915-ben elkövetett atrocitásokat – mondta a török elnök hétfőn Ankarában a kormányzat ülése után tartott sajtótájékoztatóján.

Erdogan beszédében

alaptalannak, jogtalannak és valótlannak minősítette Biden kijelentését.

A török államfő egyúttal arra szólította fel amerikai kollégáját, hogy mihamarabb lépjen vissza “helytelen” állásfoglalásától, valamint azt is kérte az Egyesült Államoktól, hogy nézzen a tükörbe, “ha már népirtást emleget”.

Erdogan aláhúzta, hogy ezzel a legutóbbi bejelentéssel a török-amerikai kapcsolatok a korábbi szintről “sokkal lejjebb estek”.

A török elnök mindazonáltal jelezte, hogy a júniusi NATO-csúcson ezt a témát is meg fogja vitatni Bidennel, ahol “egy új korszak kapuját” igyekeznek majd megnyitni. “Félre kell tennünk a két ország kapcsolatait mérgező témákat, és azt kell megnéznünk, hogy ezután milyen lépéseket tegyünk” – fogalmazott.

Erdogan úgy vélte, hogy Biden szóban forgó kijelentése mögött “szélsőséges örmény körök és Törökország-ellenes csoportok nyomása” áll, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ankara “jószomszédi” viszonyt kíván kialakítani Örményországgal.

Szakértők szerint a török diplomácia, amely egyértelműen regionális középhatalmi státuszra törekszik, igyekszik kerülni azt, hogy egyetlen szövetségeshez kötődjenek érdekei. Így tehát, miközben igyekszik távolságot tartani az euroatlanti nyugati világtól, sem az orosz, sem a kínai diplomácia lekötelezettje nem akar lenni. Tekintettel ez utóbbiak utóbbi időben mutatkozó erőteljes fellépésére, Ankara nem mondhat le az európai uniós és az amerikai kapcsolatokról sem.

Az idézett washingtoni törökországi szakértő éppen ezzel magyarázta, hogy Biden voltaképpen megengedhette magának, ha netán méltatlankodó török kormányzati nyilatkozatok hangzanak el, mert

tényleges kenyértörést a Nyugattal – különösen az adott gazdasági helyzetben – Ankara nem engedhet meg magának.

Mélypontot emlegetnek

A török politika megítélésének egy másik – immár jelentkori – aspektusát közben ismét napirendre tűzte az Európai Unió parlamentje, midőn a külügyi bizottság múlt héten olyan értelmű állásfoglalás-tervezetet fogadott el (és terjesztett e heti jóváhagyásra az EP plenárisa elé), amely hangsúlyozottan ismét arra szólítja fel az EU-tagok közös miniszteri tanácsát, hogy az EU-török kapcsolatok alakításánál mindenkor tartsa szem előtt a demokratikus és emberi jogi alapjogok törökországi megsértésének tényét is.

Az EP-nyilatkozat szerint azzal, hogy Ankara mindmáig adós a csatlakozási folyamatban már eddig is szükségesnek ítélt törökországi reformok végrehajtásával, továbbá figyelmen kívül hagyja a jogállamisági kérdésekben EU részről tett eddigi észrevételeket,

az EU-török kapcsolat „történelmi mélypontra” jutott,

ami igazából az – évek óta de facto már amúgy befagyasztott – EU-török csatlakozási tárgyalások formális felfüggesztését tenné indokolttá.

Erdoğan az év elején azzal a felhívással fordult az Európai Unióhoz, hogy „nyissanak új lapot” az EU-török kapcsolatokban, és a márciusi EU-csúcs kész is volt a nyitás szellemében közelíteni az együttműködés megújításához (így mindenekelőtt az EU-török vámunió hatáskörének kiterjedése is napirendre került). A mostani leendő EP-állásfoglalás parlamenti jelentéstevője, Nacho Sanchez Amor spanyol szocialista EP-képviselő ugyanakkor úgy vélte, hogy ez a nyitási készség az EU hivatalos politikája részéről „elárulta” és „magára hagyta” a törökországi polgárjogi mozgalmat, amelynek fő reménysége éppen az EU nyomásgyakorlásában volt.

Amor szerint éppen ezért az

EU-török kapcsolatok jövőbeni alakításánál elkerülhetetlen szempontnak kellene tekinteni a „demokratikus kondicionalitásnak” való megfelelést.

A brüsszeli Euractiv ennek kapcsán jegyezte meg, hogy még ha az utóbbi szempontot az EP plenárisa el is fogadja, a döntő tényező az ügyben mégsem ez lesz, hanem hogy milyen álláspontot képvisel majd Biden elnök a júniusban esedékes NATO-csúcson Törökország vonatkozásában.

Nyitókép: MTI/AP/Emrah Gürel
infostart

Géza
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, jövőre jelenik meg az első regényem, a Hittől a keserűségig" címmel. A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, hogy mely témák hiányoznak médiánkból, szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, a [email protected] e-mail címen.

Hirdetés

Kommentelési- és moderálási irányelvünk

Kommentelési- és moderálási irányelveink:

Az álláspontok, olvasói vélemények, kommentek, nem a Hirmagazin.eu Online Média álláspontját tükrözik.

Médiánk pro- és kontra elven működik, a megfogalmazott cikkek, azok tartalma szerint napvilágot láthatnak mindennemű vélemények.

Kérjük tartózkodj az olyan értékelések elhelyezésétől, melyek:

- sértő, vagy oda nem illő tartalmat;

- személyeskedő, és/vagy rágalmazó tartalmat jelenítenek meg!

A hozzászólókkal szemben támasztott alapvető követelmény - a tiltott tartalmú kommentektől való tartózkodáson kívül - a kulturált viselkedés, valamint mások emberi méltóságának és személyiségi jogainak maximális tiszteletben tartása.

Magyarul: Ha csúnyán beszélsz, rágalmazol, sértegetsz bárkit vagy médiákat, közösségi médiákat, a Google és/vagy a Facebook, Twitter letilt x időre, de olyat is hallottunk már, hogy kitilt örökre. Ezektől óvakodj, viszont ha van véleményed, és az más, mint a többi olvasói vélemény, nyugodtan mondd el, írd le, mi örülünk minden véleménynek. Ettől (is) sajtó a sajtó.

Nekünk fontos a Te véleményed, mert fontos vagy nekünk Te magad is!

Köszönjük, további jó olvasást, informálódást és kellemes időtöltést
kívánunk:

Hirmagazin.eu Online Média szerkesztősége

onixmedia

Kapcsolódó hírek

Visszavágott a Ferencváros a Bietigheimnak, és továbbjutott a BL-ben

Továbbjutott a női kézilabda Bajnokok Ligája csoportköréből a Ferencváros, miután nagyon fontos találkozón begyűjtötte a két pontot a...

Elütött egy embert a metró, nem járt az M2-es

Deák Ferenc tér és a Déli pályaudvar között a baleset miatt pótlóbusz közlekedett. Az Infostart úgy tudja, hogy a...

Örökre eltűnhet az útlevél az életünkből

A biometrikus azonosításé lehet a jövő a papír alapú útlevelek helyett. A technológia és az adatbiztonság fejlődése révén ma...

41 centimétert billent meg a Balaton – fotók

A viharos szél "halmozta fel" a tó vizét az egyik oldalon. Az Időkép vette észre az Országos Vízjelző Szolgálat adataiban,...