Nagyon sokfajta szembetegség létezik, melyekre különböző okok és kezelések érvényesek, Most két olyan szembetegségre hívjuk fel a figyelmeteket, melyeket, ha időben észrevesztek és kezeltek, akkor nem kell szenvedjetek később.
A szemszárazság. A könny folyamatosan nedvesen tartja a szem felszínét. Ez az antitesteket is tartalmazó sós folyadék védi a szemet a fertőzésektől. A könnyet a szem külső sarkának közelében található könnymirigyek termelik.
Ha a könnymirigyek nem termelnek elegendő könnyet, akkor a szem fájdalmasan száraz lehet és károsodhat. Ennek oka lehet gyógyszerek mellékhatása, a szemhéjak rossz záródásának a következménye, vagy gyulladásos betegség is, ami a nyálkahártyákat támadja. Tünetei gyakran a betegség megjelenését követő hónapokban jelentkeznek.
A betegek kétoldali szemgyulladásról, szemhéjak alatti homokszemek érzetéről, fényérzékenységről, fokozott pislogásáról, a kötőhártyák és a szempilla tövének kivörösödéséről, fájdalomról panaszkodnak. A szemhéj sarkában, a szem mindkét oldalán sűrű és nyúlós váladék gyűlik össze, és lehetetlenné válik a sírás.
Kezelésére alkalmaznak bizonyos könnyserkentő készítményeket, továbbá műkönnycseppeket is. A műkönny összetétele közel áll a természetes könnyéhez, a viszkozitást és a szemgolyóval történő érintkezés tartamát növelő anyagokat is tartalmaz.
Ezzel ellentétben áll a szüntelen könnyezés. Ezt könnyedén fel tudjuk ismerni: A könnyezést legtöbbször orrfolyás is kíséri. Ennek az önmagában még nem kóros jelenségnek az állandósulása szinte elviselhetetlen.
Jellemző kísérője a szemhéjakat és a kötőszöveteket érintő, egyidejűleg kialakuló gyulladás vagy fertőzés. Ennek okai legtöbbször egy jóindulatú betegség következménye, vannak bizonyos esetek, amikor ez a tüneteggyütes súlyos szembetegségekről árulkodik, ezért is fontos, a kezelés. Amennyiben ilyet tapasztalunk, mutassuk meg orvosnak feltétlen.
A könnyezés lehet túlzott következménye, de a könnyelvezetés zavaráról is tanúskodhat. A túlzott könnytermelés hátterében állhat látószervi, kötőszöveti gyulladás, vírusos vagy bakteriális eredetű szaruhártya-betegség, a szembe került idegen test vagy a rendellenes helyzetű szempillák által okozott sérülés. Más, súlyosabb látószervi betegségek is járhatnak könnyezéssel látáskárosodás kíséretében (például zöldhályog, más néven glaukóma). A fogfájás, az orr, az arc vagy a homloküreg betegségei csak ritkán váltanak ki könnyezést.
A könnyelvezetés zavara a könnyvezetékeken keletkezett akadálynak (például sérülés után kialakult sebhely) és különösen a könnytömlő, más néven könnyzacskó gyulladásának (dakriocisztitisz) tulajdonítható. Idősebbeknél leginkább a könnyvezetékek meszesedése, a könnytömlő gyulladása vagy a könnycsatorna eldugulása váltja ki a tünetet. Ennek kezelését orvosok végzik. Attól függően, hogy miért alakult ki, kétfajta kezelés lehetséges.
Ha a könnyezés a túlzott mértékű könnytermelésből ered, a kiváltó ok kiküszöbölésével a tünet is megszűnik. Ha viszont a könnyelvezetés zavaraival függ össze, a gyógyító intézkedések (a könnycsatorna átmosása vagy szondázása, esetenként akár sebészeti beavatkozás) célja az, hogy helyreállítsák az eredeti, egészséges állapotot. Például, ha a fertőzést a könnyzacskó gyulladása okozza, akkor szájon át vagy intravénásan adott antibiotikumokkal kezelik. Segíthet a gyakran cserélgetett meleg borogatás is. Súlyos esetben sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.
Erre a két szembetegségre nem figyelnek kellően az emberek és ebből adódóan súlyosabb betegségeket, gyulladásokat is kapnak, amik megelőzhetőek lettek volna.
Forrás: delina
