Forrás: 180 perc/Kossuth Rádió | 2015. 05. 07. 09:08:00
Különleges esetekben fordulhat csak elő, hogy a banki elszámolás és a devizaalapú hitelek forintosítása után az ügyfélnek havonta többet kell fizetnie, mit korábban – mondta a Kossuth Rádióban Binder István, a jegybank szóvivője.
Gazdaságtörténeti kuriózum, ami Magyarországon jelenleg történik, mert bankok még soha nem fizettek vissza ennyi tisztességtelenül elvont pénzt ilyen rövid idő alatt ilyen szoros, szigorú felügyelet mellett – mondta a 180 percnek devizahitelek elszámolásról Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője.
A jegybank munkatársa a Kossuth Rádió műsorának összehasonlításul elmondta, a fogyasztóknak most visszajáró 570 milliárd forint annyi, mint az idei magyar GDP 2 százaléka, illetve egy jó közepes méretű bank teljes hitelállománya.
Az idei elszámolás több mint tízszer akkora összeget érint, mit korábban az árfolyamgát vagy a kedvezményes végtörlesztés. Rendkívül nagy horderejű folyamat zajlik ebben a pillanatban – fogalmazott.
Binder István arról is beszélt, hogy az MNB a kétmilliós érintett ügyfélkör háromnegyedét lefedő hitelintézeteknél nagyon részletes módszertani vizsgálatot végzett, hogy ellenőrizze, a visszatérítéshez szükséges számítási képlet alkalmazásához szükséges informatikai háttér, illetve programok rendben vannak-e. A felmérés eredménye azt mutatta, a legnagyobb hitelintézeteknél nincs módszertani probléma. Hozzátette, hogy a módszertant a kisebb piaci szereplőknél is folyamatosan áttekintik, mint ahogy az elszámolás teljes menetének minden szegmensét.
A szóvivő elmondta, előfordult, hogy valamely hitelintézet esetében március 1-jéig, tehát az elszámolási értesítők kiküldésének megkezdéséig nem zárult le a tisztességtelenül felszámított költségek ügyében indított per. Ez azonban nem jelent késedelmet, a bíróságon folyó vita miatt az ilyen hitelintézetnél később kezdődhet a levelek feladása. A törvény szerint a per lezárulta után hatvan nap van az értesítők kiküldésére. Hozzátette: egyes piaci szereplőknek május közepén, illetve egy-két kisebb hitelintézetnek csak júniusban kell postáznia a levelét.
Az MNB-hez nagyon kis ügyfélkörre vonatkozóan, kisebb hitelintézetek esetében érkeztek jelzések, hogy néhány napot csúszott a küldemény – mondta a szóvivő. Binder István ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, ha a jegybank bármilyen késedelmet tapasztal, akkor intézkedni fog, szankciót alkalmazhat.
Arra a riporteri felvetésre, miként fordulhat elő, hogy valakinek nem csökken, hanem nő a törlesztőrészlete hitele forintosítása után, az MNB munkatársa azt mondta, ilyen csak extrém esetben fordulhat elő, miközben kétmillió ügyfélnek kisebb lett a havi kötelezettsége.
Az elszámolást és forintosítást követően akkor növekedhetett valakinek enyhén a törlesztője, ha korábban nagyon jelentős kedvezményeket kapott a bankjától, így az újonnan megállapított kamata magasabb, mint az előző. A másik egészen különleges helyzet, ha az ügyfélnek rendkívül kicsi vagy éppen nulla volt már a tartozása, de nagy elmaradásban volt a befizetéssel. Ilyenkor a bank tőkésíti a különböző késedelmi költségeket, tehát megnövelt összeg után kell törleszteni.
Binder István elmondta még, a következő feladata a forinthitelesek, illetve a ténylegesen devizában törlesztő ügyfelekkel való elszámolás. A törvény szerint erre augusztus-szeptemberben kerül sor.
