Három évvel ezelőtt, ezekben a napokban (szeptember 12-én és 13-án) két súlyos veszteség is érte a magyar művészvilágot és a nemzetet: Sztankay István életének 79. évében, szeptember 12-én hunyt el, Avar Istvánt pedig egy nappal később, életének 84. évében érte a halál. Mindketten a nemzet színészei voltak.

Két ragyogó színművész hagyott űrt maga után 2014 szeptemberében. Sztankay István és Avar István halálhíre fájdalmas egymásutánban érte nemcsak a színházi világot, de az egész országot.

Papnak készült – Thália papja lett

Az 1936-ban született Sztankay István 2012 januárjában az MTI-nek adott interjúban felidézte, hogy édesapja görög katolikus lelkész volt, ő maga is tevékenykedett segédkántorként, papi hivatásra készült. Megfogta azonban a színház világa, és végül úgy döntött, Thália papja lesz.

Tolnai Klári és Sztankay István színművészek jelenete Illyés Gyula Sorsválasztók című drámájában a Madách Színház előadásában 1981. szeptember 20-án. Az előadást Ádám Ottó rendezte (MTI Fotó: Pólya Zoltán)

A színidiploma megszerzése után először Miskolcon játszott két évig, majd a Nemzeti Színházban 11, a Madách Színházban pedig 14 évig dolgozott, 1991-ben szerződött a József Attila Színházhoz, ahol 2006-ban örökös tag lett.

A legnagyobbakkal játszott

Pályájára emlékezve elsőként Bertolt Brecht Állítsátok meg Arturo Uit! című darabjának miskolci előadását idézte fel, amelyben a főszerepet alakította. A Nemzetiben Shakespeare-től Moliere-en át Németh Lászlóig számos darabban játszott; volt Romeó, Ben Jonson Volpone című darabjában Corbacciót alakította, a Csillag a máglyán című Sütő-darabban pedig Kálvin Jánost.

Sztankay István, a József Attila Színház Kossuth-díjas színművésze a Sosem halunk meg című előadás előtt öltözőjében Budapesten, 2008. május 13-án (MTI Fotó: Kollányi Péter)

A Madách Színházban mintegy 500 alkalommal játszotta a Jövőre, veled, ugyanittcímű darabot Schütz Ilával, akivel számtalanszor szerepelt együtt. A József Attila Színházban is rengeteg nagyon különböző karakterű figura megformálására nyílt lehetősége: Horváth Péter Kilencen, mint a gonoszok című darabjában például egy idős zsidó apát játszott, a Kern András: Spencer című darabban pedig Sztálint alakította.

Számos filmben, tévé- és rádiójátékban is szerepelt, a legnagyobb színésznők voltak partnerei. Az az alakítás, amely országosan ismertté tette, a Bors című sorozat főszerepe. „Mindig szerettem csinálni, amivel megbíztak, amennyiben értékes anyagról volt szó” – mondta.

Első filmjében, az Égrenyíló ablakban máris Dajka Margittal játszott együtt. Az 1963-ban készült, Keleti Márton rendezte Hattyúdal című alkotásban Páger Antallal és Bodrogi Gyulával szerepelt, velük énekelte el a film egyik híres betétdalát, A Villa Negra románcát.

A színház egy tanfolyam

Richard Burton, Laurence Olivier, Marcello Mastroianni, Jean-Paul Belmondo, Leslie Nielsen és Tony Curtis magyar hangjaként is ismert volt.

Tony Curtis magyar származású amerikai filmszínész (b) és magyar hangja, Sztankay István színművész Budapesten, 2009. április 22-én (MTI Fotó: Kollányi Péter)

A színház egy tanfolyam – vallotta –, „szórakoztató dolog, amely az agyat táplálja, az ember szélesebb látókörű lesz általa. Ha a színházakat megszüntetik, akkor már mindent megszüntethetnek” – vallotta nem sokkal 76. születésnapja előtt a nemzet színésze.

Sztankay István életpálya-interjújában a nagy rendezők között Major Tamást méltatta és partnerei sorából Törőcsik Marit emelte ki.

Emberség, bölcsesség, hazaszeretet

„Napsugár volt a hangodban és napsugár volt a személyiségedben” – méltatta a színművészt a temetésen Szirtes Tamás rendező, a Madách Színház igazgatója. Besenczi Árpád színművész, a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház igazgatója a búcsúztatáson barátságukra emlékezve kiemelte, hogy kollégáival együtt emberséget, bölcsességet, humort és hazaszeretetet kaptak Sztankay Istvántól.

 

Sztankay István és Besenczi Árpád (MTI Fotó: Varga György)

Avar István bányamunkásként kezdte, de pap akart lenni

A későbbi Kossuth-díjas színművész, a nemzet színésze, Avar István a Heves megyei Egercsehiben született 1931-ben. Tizennégy éves korában már családfenntartó volt bányamunkásként, hadifogságba esett apja helyett. A papi hivatás vonzotta.

Miután apja 1948-ban hazatért a fogságból, színjátszóköri társainak biztatására felvételizett a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. Elsőre felvették.

1954-ben szerzett diplomát a főiskolán, ezután először a Pécsi Nemzeti Színházban játszott. 1960-tól a Madách, 1966-tól a Nemzeti Színház társulatának tagja volt, 1985-től nyugdíjazásáig pedig újra a Madách Színházban játszott, aztán a Pesti Magyar Színház előadásain lépett fel.

Avar István és Ember András (b-j) Sós György A pék című darabjának próbáján Budapesten, 1961. február 14-én (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Hamar jött a közönségsiker

Orgánuma, természetes játékstílusa szakmai és közönségsikert hozott Avar Istvánnak, pályafutása alatt a drámairodalom legnagyobb szerepeit játszhatta el.

Emlékezetes volt Ruy Blas szerepében Victor Hugo A királyasszony lovagja című  művében, játszotta Stanley-t A vágy villamosában, a Postamestert Gogol revizorábanShakespeare (G.B. Shaw: A szonettek fekete hölgye), Bolingbroke (Shakespeare: II. Richárd), Luther (Sütő András: Egy lócsiszár virágvasárnapja), Ferenc császár (Edmond Rostand: A sasfiók) vagy mint Henrik (Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek) szerepében is tündökölt, de eljátszotta Mágnás Miskát és Liliomfit is.

Avar István (b), Gáti Oszkár (k) és Kiss Mari színművészek jelenete Arthur Miller: Édes fiaim című drámájának főpróbáján, a Madách Kamara színház (2004-től Örkény István Színház) színpadán 1987. november 30-án. Az előadást Puskás Tamás rendezte (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Színpadi szerepei mellett számos magyar film és tévéjáték főszereplője volt (Vasvirág, Két emelet boldogság, Párbeszéd, A fekete város, Mocorgó, Égi bárány, Álmatlan évek, Hamis a baba).

Tanított és országgyűlési képviselő volt

Avar István a Színház- és Filmművészeti Főiskolán színpadi beszédet tanított, 1973 és 1990 között – pártonkívüliként – országgyűlési képviselő volt, emellett tagja a parlament kulturális bizottságának.

Művészi munkáját 1963-ban és 1969-ben Jászai Mari-díjjal, 1975-ben Kossuth-díjjal ismerték el. A kiváló művész címet 1980-ban nyerte el, 2001-ben, Sinkovits Imre halála után a nemzet színészévé választották. A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal 2007-ben kapta meg.

Avar István színművész átveszi 2011. márciusában a Kállai Ferenc-életműdíjat Őze Áron igazgatótól a Magyar Színházban, a színházi világnap alkalmából (MTI Fotó: Kovács Attila)

„Még mindig jólesik a vége-taps”

Nyolcvanéves korában, az MTI-nek adott interjúban arról beszélt, hogy – bár megszámlálhatatlan filmben, tévéjátékban szerepelt és rengeteget szinkronizált – számára a színház az igazi.

„Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Amikor lelestem a nézőtérre, figyelő, csillogó szemeket, tátott szájakat láttam. Ez engem boldoggá tesz, doppingol. Öntudatlanul ráteszek még két lapáttal. Megettem a kenyerem javát a pályán, de még mindig jólesik a vége-taps” – mondta.

Életének utolsó két évében visszavonultan élt, végakarata szerint a nyilvánosság kizárásával vettek tőle végső búcsút szerettei.

Forrás és képek: hirado.hu

További kép: starity

 

ElőzőSzáztizenöt sportágat lehet kipróbálni a hétvégi Budapesti Nagy Sportágválasztón
KövetkezőBrüsszel szintet lép, felpörgeti a betelepítési programot
Géza
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: [email protected]. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza