A kevert harcművészet, az MMA világában a nők mára a férfi kollégáikhoz hasonló népszerűséget és ismertséget értek el. Bemutatunk négy kőkemény nőt, akik a ringben egymás ellenfelei, az életben azonban jó barátok, sőt szerelem is szövődött közöttük.
Apukám fiatalon bokszolt, így kislányként sokszor néztem vele meccseket a tévében, és a küzdősportok szeretete felnőttként is megmaradt nálam. Persze szigorúan csak nézőként, hiszem apám belehalt volna, ha a kislánya arra adja a fejét, hogy „vereti magát”, másrészt akkoriban a női küzdősportok színvonala meg sem közelítette a férfiakét.
Az ökölvívással ellentétben azonban a női MMA(mixed martial arts, vagyis kevert harcművészet) rendkívül hamar vált meglepően nívóssá és ezáltal elképesztően népszerűvé. Az kevert harcművészet nagyon új sportág, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy 2009-ben először női meccs volt egy MMA-gála főmérkőzése. Idén május 12-én pedig a női ketrecharc újfent történelmet írt, mikor először mérkőzött meg egymással két nyíltan meleg nő a világbajnoki címért.
A két amazon, Amanda Nunes és Raquel Pennington története nemcsak azért különleges, mert mindketten vállalják másságukat, hanem mert párjaik szintén profi bunyósok: Tecia Torres és Nina Ansaroff ráadásul szintén a UFC-nél (Ultimate Fighting Championship, a világ első számú MMA szervezete) versenyez, szerencsére más súlycsoportban. Mindkét párt ez a kőkemény sportág hozta össze.
Randi Google-fordítóval
Amanda (29) és Nina (31) 2012-ben találkoztak az edzőteremben. Amanda Brazíliából jött az Egyesült Államokba, hogy valóra váltsa álmát, és bajnok lehessen. Kiskorában karatézott és bokszolt, majd később felvette a dzsúdót és a brazil dzsúdzsucut is repertoárjába. Nina a taekwondo révén került a kevert harcművészet világába.
A női MMA akkor még gyerekcipőben járt, a két lány pedig nagyon megörült, hogy magukhoz hasonlóan elhivatott edzőpartnert találtak. Nina érkezéséig Amanda volt az egyetlen nő a teremben, és hozzá volt szokva, hogy férfiakkal edz, így az első közös edzéseken nem kímélte a nála jóval könnyebb Ninát. A macedón származású amerikai lány azonban nem hagyta magát, és először közös tisztelet, majd barátság, végül szerelem alakult ki köztük.
A nyelvi nehézségeket – Amanda akkor még alig tudott angolul – Google fordítóval hidalták át, az első randi is így jött össze: Amanda nevetve idézi fel, hogy bepötyögte a telefonjába: „Tetszel, szeretnélek megcsókolni. Felmehetek hozzád filmezni?” Azóta szinte egy napot sem töltöttek külön.
Hat év és rengeteg munka után Amanda 2016-ban elnyerte a női pehelysúly világbajnoki övét, és ő lett a UFC első nyíltan leszbikus bajnoka. Ugyan hivatalosan sosem coming outolt, mert nem tartotta fontosnak, győzelme után a ketrecben megcsókolta barátnőjét. Az eset után a lányok rengeteg pozitív visszajelzést kaptak, és ennek hatására egyre több meleg női bunyós vállalta fel másságát.
A lányok sosem voltak az LMBTQ közösség aktív tagjai, de a szerelmüket sem titkolták soha, mindössze annyit tettek, hogy fotókat osztottak meg magukról a közösségi médiában. Az elhíresült győzelmi csók után kapott számtalan üzenet azonban rádöbbentette őket arra, mennyi nő küzd még önmaga vállalásával:
Ráébredtünk, hogy példaképek lettünk, hiszen annak ellenére, hogy nekünk természetes, ahogy élünk, és a családjaink is elfogadtak minket, mások nem ilyen szerencsések, és nem mindenki tudja felvállalni a vonzódását.
Amanda Nunes tavaly már meg is kapta az „Egyenlő Láthatóság Díjat”, melyet olyan hírességeknek ítélnek oda, akik „felhívják a figyelmet az LMBTQ közösség jogaira”.
A lányok állításuk szerint minden feszültséget sikeresen vezetnek le, mikor egymás ellen bunyóznak a ketrecben, hiszen a mai napig együtt edzenek. Amanda meggyőződése, hogy hamarosan Nina is bajnok lesz, sportkarrierjük után pedig családot terveznek.
Kedves ellenségek
A másik pár, Tecia Torres (28) és Raquel Pennington (28) szintén az MMA-nak köszönhetően találkozott, mikor mindketten egy kisebb szervezetnél versenyeztek.
Tecia kriminológiából diplomázott és amatőr thaibokszversenyző volt, így került az MMA közelébe. Raquel kiskorában bokszolt, de a szülei nem engedték, hogy komolyabban vegye a dolgot, mondván, „túl szép hozzá az arca és a foga”. 18 évesen azonban csúnyán megsérült egy snowboardbalesetben, a rehabilitációja során pedig letévedt egy kick-box-terembe, ahonnan egyenes út vezetett az MMA élvonalába.
Neki nehezebb dolga volt elfogadtatni másságát mélyen vallásos katolikus családjával, de egy rajongói levél végül megváltoztatta édesanyja hozzáállását. Egy 75 éves hölgy írta meg ugyanis Raquelnek, mennyi erőt ad neki az, hogy látja, ahogy meleg versenyzőként kiáll magáért, hiszen ő egész életében titkolta másságát, és boldogtalan volt. A családja akkor értette meg, hogy lányukat el kell fogadniuk, és ma már rendkívül büszkék rá.
Raquel szépen kúszott fel a ranglétrán, és már kilátásban volt a címmeccs Amanda Nunes ellen, mikor egy családi vadászat közben felborult a quadjával, és összezúzta a lábszárát.
A sérülés olyan komoly volt, hogy még az amputáció lehetősége is felmerült, de végül kiderült, hogy az idegek nem roncsolódtak, így lassan újra elkezdhetett edzeni.
Szerelme végig mellette volt a nehéz időszakban, ami még jobban elmélyítette kapcsolatukat, így tavaly Raquel megkérte Tecia kezét.
A leszbikus hölgyeket az MMA berkein belül tehát látszólag nem különböztették meg hátrányosan. Míg azonban Raquel Pennington mindig elismerően nyilatkozott a UFC-ről , mondván, jó olyan szervezetnél versenyezni, ahol támogatják, Amanda Nunes kritikusabb volt.
Szerinte ugyanis azért, mert nem tipikus cicababa, a szervezet nem is promotálja megfelelően, a nála sokkal szerényebb eredményeket elért kolléganői egyszerűen több reklámot kapnak, csak mert „szőkék, kék szeműek és csinosabbak”.
A várva várt meccsre a világbajnok Amanda és a kihívó Raquel között végül idén májusban került sor. Az ötmenetes háborút a címvédő nyerte technikai KO-val, megtartva bajnoki címét.
A meccs után Amanda ragaszkodott hozzá, hogy barátnője, Nina és Raquel szerelme, Tecia is felmenjen hozzá a ketrecbe, majd azt mondta:
Életem legnehezebb meccse volt ez, mert annyira tisztelem ezeket a lányokat, és annyira fontos számomra a barátságunk. Ez az én estém volt, megvédtem a címem, most pedig fogjuk magunkat, és négyesben elmegyünk sörözni.
Egyszóval lehet, hogy a ketrecben egymás ellen harcolnak a lányok, de a ketrecen kívül már együtt küzdenek az elfogadásért.
Forrás: nlcafe.hu
