A község látványossága a gazdag növény- és állatvilágot rejtő Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet. A terület egy része szerepel a nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyek listáján, és bekerült a WWF hódvisszatelepítési programjába is.
Kesznyéten területe már több ezer éve is lakott volt, amelyet későbronzkori és koravaskori régészeti leletek is bizonyítanak. Oklevelek először 1252-ben említik az egy időben a diósgyőri várhoz tartozó falut, amely 1528-ra jelentős településsé nőtt: igaz, név nélkül, de már az első magyar térképen is szerepel.
Kesznyéten 1528-ra jelentős településsé nőtt: igaz, név nélkül, de már az első magyar térképen is szerepel. A reformátussá lett község 1595-ben már saját templommal rendelkezett, 1652-ben pedig saját iskolával is. Ezt a templomot 1887-ben tűzvész pusztította el, de később helyreállították.
Az I. világháború után a község komoly fejlődésnek indult. A Hernádon 1945-ben adták át a mai napig üzemelő törpe vízerőművet, amely ma a falu egyik nevezetessége.
A másik a Tisza folyó holtága mellett 1990-ben kialakított tájvédelmi körzet, amelyben a nádasok, mocsárrétek és holtágak, valamint a ligeterdők védett állat- és növényfajoknak, elsősorban vízimadaraknak nyújtanak otthont.
A tájvédelmi körzet Kesznyétenben kiépített látogatóközpontja szállást is kínál, vendégeit pedig egy horgásztó is várja. Mellette agrár-környezetvédelmi mintagazdaság működik.
Kesznyéten Miskolc irányából a 3-as számú főútról Felsőzsolcánál lekanyarodva, Bőcs, Berzék, Köröm és Girincs érintésével közelíthető meg, a főváros felől az M3-as autópályáról Igrici felé letérve érhető el.
Látnivalók
Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet
A nádasok, mocsárrétek és holtágak, valamint a ligeterdők, bokorfüzesek, számtalan védett állat- és növényfajnak, elsősorban vízimadaraknak nyújtanak otthont. A látogatóközpontban mintagazdaság működik.
A Tiszalúci Tisza-holtág közelében, a Takta, a Sajó és a Tisza által határolt mintegy 4000 hektáros folyómedrekkel tarkított síkságon hozták létre a gazdag növény- és állatvilág védelmére 1990-ben a tájvédelmi körzetet. A védetté nyilvánításkor itt volt Kelet-Magyarország legnagyobb gémtelepe, de megtalálható itt a nagy és kis kócsag, a bakcsó, a batla, a jégmadár, a guvat, a vízicsibe, a különböző récefajok, a haris, a barna és kékes rétihéja, az egerészölyv, a kabasólyom, sőt kerecsensólyom is. A terület egynegyed része szerepel a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyeinek listáján. A madarak mellett számos botanikai értékkel is találkozhatunk (rucaüröm, nyári tőzike, debreceni torma, elegáns kosbor, tőzegpáfrány, margitvirág, villás sás, fátyolos nőszirom, stb.). A TK mára a WWF hódvisszatelepítési programjába is bekerült.
A kesznyéteni Szamárháton kiépített látogatóközpont szállást is kínál, vendégeit pedig egy horgásztó is várja. Mellette agrár-környezetvédelmi mintagazdaság működik, ahol lovak, szürkemarhák, kecskék, juhok, szamarak élnek. A turizmust és oktatást szolgáló fejlesztések sorában elkészültek az információs táblák, több mint 3 km turistaút vezet a Takta töltésén, és 150 méternyi járópalló a mocsarak felett, és áll már egy madármegfigyelő torony is.
A mintagazdaság folyamatosan; a látogatóközpont minden hónap utolsó hétvégéjén látogatható, de csoportokat bejelentkezéssel máskor is fogadnak.
Cím: KesznyétenBéke tér 17.
Tel: +36 (49) 459 808
E-mail: [email protected]
Web:
