Az inflációról, a tanárok fizetésemeléséről, a nyugdíjakról, a haderőfejlesztésről, a klímabérletről és a rezsicsökkentésről interpellálták a kormányt a képviselők hétfőn az Országgyűlés ülésén.
A napirend előtti felszólalások után az interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés hétfői ülése.
Komjáthi Imre (MSZP) a pénzügyminisztertől azt kérdezte: miért tolta el a kormány egy hónappal az évközi nyugdíjemelést. Rámutatott: a kabinet a választások előtt azt ígérte, hogy a júniusban jön az infláció miatti nyugdíjemelés, de kiderült, hogy ez csak júliusban történik meg. Hangsúlyozta: sok százezer, máról holnapra élő nyugdíjasnak nagyon is fontos, hogy mikor kapja meg a különbözetet.
Tállai András államtitkár válaszában leszögezte: a Fidesz-kormány azt ígérte a nyugdíjasoknak 2010-ben, hogy megvédi a nyugdíjak vásárlóértékét. Ezt az ígéretét a kormány teljesíti 2022-ben is, és minden törvényi kötelezettség ellenére kifizeti a további 3,9 százalékos emelést visszamenőleg, illetve a 13. havi nyugdíjra vonatkozóan is.
Megjegyezte: igaz, hogy ez júniusra volt tervezve, de átcsúszik júliusra és elfogadja, hogy ez probléma. Szerinte ugyanakkor az igazi probléma az volt, amikor 2005 és 2010 között 10 százakkal csökkent a nyugdíjak reálértéke.
A kormány szeptemberben ismét megvizsgálja a makrogazdasági adatokat és novemberben ismét dönt majd ebben a kérdésben.
Egyetlen forinttal nem maradunk adósai a nyugdíjasoknak – mondta.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Extraprofitadó, rezsicsökkentés
Apáti István (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet: egy júniusi kormányrendeletből kiderült, hogy kizárólag a lakossági fogyasztók maradhatnak a rezsicsökkentés rendszerében, de 30-40 ezer mikro-, és kisvállalkozás kikerülhet innen. Azt javasolta: a kormány az extraprofitadót terjessze ki a gyógyszer-, és vakcinagyártókra, a kaszinókra, és a multinacionális techcégekre, a kisvállalkozások pedig kerüljenek vissza a rezsicsökkentés körébe.
Koncz Zsófia államtitkár elmondta: a kormány döntése szerint 100 ezer kis- és mikrovállalkozó részese marad a csökkentett árú energiának. Hangsúlyozta: a 2023-as költségvetés megvédi családokat és a rezsicsökkentést is.
A képviselő a választ nem fogadta el.
Az alapvető élelmiszerek áfája
Bencze János (Jobbik) a gazdaságfejlesztési miniszternek címzett interpellációjában azt javasolta, hogy egyre növekvő infláció miatt a kormány csökkentse nulla százalékra az alapvető élelmiszerek áfáját. Szerinte ez havi szinten egy átlagos magyar család zsebében több pénzt hagyna, mint a családi pótlék összege.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: Lengyelországban megpróbálkoztak az alapvető élelmiszerek áfájának eltörlésével idén februárban, de semmit nem értek vele, márciusban már 10 százalék felett volt az infláció, miközben az állam jelentős bevételtől esett el. Hangsúlyozta: a kormány abban hisz, hogy a jövelmeket kell jelentősen megemelni, így jövőre a dolgozók bére 10,2 százalékkal emelkedik.
A választ nem fogadta el a képviselő.
A pedagógusok bérének emelése
Szabó Szabolcs (Momentum) a belügyminisztertől azt kérdezte: mikor és mennyivel fogják emelni a pedagógusok bérét. Hangsúlyozta: egyre nagyobb a pedagógushiány, rövid távon csak egy azonnali, 50 százalékos béremelés nyújthat megoldást.
Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára azt válaszolta: a tervek szerint az idei 10 százalékos béremelést 2023-ban és 2024-ben újabb 10-10 százalék emelés követi majd. Jelezte: a kormány nyitott arra, hogy ennél nagyobb emelésről egyeztessen, de jelenleg a költségvetésben ennek látják a fedezetét. Hozzátette: ha a gazdaság jobban nő, és Brüsszel a szankciókkal nem fojtja meg a gazdaságot, akkor egyeztethetnek magasabb emelésről is.
Arra is kitért: a Momentum képviselője azokkal politizál együtt, akik 2010 előtt egyhavi bért elvettek a tanároktól, bevezették a tandíjat és 15 ezer pedagógust bocsátottak el.
A képviselő nem fogadta el a választ.
Tankötelezettség
Berki Sándor (Párbeszéd) arról tudakozódott a belügyminisztertől, hajlandó-e egy évtized után felülvizsgálni a kormány a tankötelezettségi korhatárt, ami már elfogadásakor is komoly vitákat váltott ki. Szerinte a döntés következtében sok, a rendszerből kieső diák közmunkásnak állt, a korai iskolaelhagyók aránya emelkedett, miközben az EU-ban ez a mutató éppen csökkent, kevesebb lett a középiskolás gyerek, aggasztó adatokat mutatott a foglalkoztatási ráta.
Rétvári Bence, a szaktárca parlamenti államtitkára válaszában azt emelte ki: nyolc európai országban a magyarországival megegyező, hatban pedig ennél is alacsonyabb az iskolakötelezettség korhatára, majd azt közölte, eredményes volt az intézkedés, mert jobbak lettek a fiatalok elhelyezkedési esélyei, a 15-24 éves korosztályban 26 százalékról a felére csökkent a munkanélküliség.
A kormányzat fiatalokat támogató intézkedéseit sorolva megemlítette: a nehezebb helyzetből jövők támogatására tették kötelezővé hároméves kortól az óvodába járást, a problémák kezelését korai jelző és támogató rendszer segíti, emelték a felzárkózó és tehetséggondozó foglalkozásokra folyósított keretet, tanodai, kollégiumi, szakkollégiumi programok működnek.
Az interpelláló képviselő a választ nem fogadta el.
Klímabérlet
Bakos Bernadett (LMP) arra várt választ a technológiai és ipari minisztertől, bevezeti-e a kormány az energiaválság kezelésére a klímabérletet.
Az ellenzéki politikus arról beszélt: jelentősen javítaná energiabiztonságunkat, csökkentve a fosszilis energiától való függőséget, ha a közösségi közlekedés támogatásával radikálisan visszafognák az energiafelhasználást és a károsanyag-kibocsátást. Ennek pedig jó eszköze volna szerinte, ha 5000 forintos bérlettel minden hazai közösségi közlekedési eszközt használhatnának az emberek. Javaslatuk szerint három hónapra vezetnék be a klímabérletet, utána pedig társadalmi egyeztetést rendeznének fenntartásáról. Közölte: az intézkedés költségeit a multicégek terheinek növelésével lehetne fedezni.
Koncz Zsófia, a tárca parlamenti államtitkára elmondta: a kormány vizsgál minden külföldi példát e témában. Az energiabiztonság érdekében tett lépéseket sorolta, majd jelezte, a magyarországi lakossági fogyasztók fizetik Európában a legkedvezőbb rezsidíjakat, a 2023-as költségvetés pedig megvédi az elért eredményeket, így a rezsicsökkentést, benne a benzinárstopot is. Azt kérte, hogy az ellenzéki képviselők támogassák a rezsicsökkentő lépéseket, a jövő évi költségvetésen belül is.
Az interpelláló nem fogadta el a választ.
Haderőfejlesztési program
A haderőfejlesztési program hazánk biztonságát fokozó hatásáról tudakozódott a honvédelmi minisztertől Simon Miklós (Fidesz). Hangsúlyozta, az elmúlt három évtized felében valamelyik szomszédunk érintett volt fegyveres konfliktusban, ezért is kell kiemelt figyelmet fordítanunk a béke és a biztonság megőrzésére, a 21. század kihívásainak megfelelő önvédelmi képességre szert téve, és biztosítva, hogy a térség meghatározója hadereje legyen a magyar.
Megemlítette: a baloldali kormányok „demilitarizációs programja” miatt „teljes fegyvernemek működése lehetetlenült el”. 2010-ig egy olyan úton jártunk, ami teljes tévedés volt, olyan politikusok vezetésével, akik ma is tit ülnek a parlamentben – tette hozzá.
Vargha Tamás, a tárca parlamenti államtitkára egyetértett az interpellálóval abban, hogy a baloldali kormányok „tönkretették a magyar honvédséget”, majd utána Magyarországot is, ezért „nagyon mélyről indultunk 2010-ben, hogy ezt az országot a tönkremenés széléről visszarántsuk”. Szerinte a baloldali kabinetek a NATO kollektív védelmére számítottak, de egy ilyen szervezet csak akkor lehet erős, ha a tagjai is azok.
Elkötelezettek vagyunk a magyar honvédség modernizációja mellett – hangsúlyozta az államtitkár, hozzátéve, már jövőre eléri a honvédelmi költségvetés a GDP két százalékát, érdemi, modern képességeket szerez a honvédség, ezzel párhuzamosan pedig újrateremtik a hazai védelmi ipart.
A képviselő elfogadta a választ.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor
infostart
