A majoránna (Origanum majorana) (névváltozatai: majorána, majoranna, pecsenyevirág) az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik.
A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.
Megjelenése
Hazájában évelő, hűvösebb éghajlaton egyéves növény. 30-50 cm magasra növő sűrűn elágazó hajtása van. Levelei tojásdadok, ép szélűek. Virágai tömött álörvökben állnak, virágzata álfüzér. Termése 4 makkocska.
Felhasználása
Felhasználható levesek (főleg krumpli- és gombaleves), főzelékek (krumpli-, bab-), mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa, bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.
Gyógyhatása
A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.
Termesztése
Magról, illetve palántázással, májusban 30–40 cm sor és 15–20 cm tőtávolságra ültetjük. Évente 2-3 alkalommal a virágzáskor vágott növény leveleit lemorzsoljuk.
Forrás: wikipedia; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
