forrás: Helyi Híradók
Országszerte jelentős károkat okoztak a mezőgazdaságban az elmúlt napok heves esőzései. A Kecel környéki jégesők miatt egyenesen drámai helyzetről számolnak be a gazdák. A rendkívül párás időben a gombabetegségek is veszélyeztetik a termést: az eperföldeken máris nagy erőkkel próbálják megfékezni a zöldrothadást. Az akácvirágzás dandárját is elmosta az eső.
Bár a károkat még csak most összesítik, biztosan nem fognak jó szívvel emlékezni a magyar gyümölcstermesztők az idei pünkösdi hosszú hétvégére. A jeles napok előtt és alatt véget nem érő esők öntözték a földeket, amit helyenként viharok, sőt jégesők kísértek.
„Tavasz végére már minden gyümölcsféle jócskán növekedésnek indult, így nehéz olyan területet találni, amit nem sújt a csapadékos időjárás” – mondta el a Helyi Híradók kérdésére Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Gyümölcstermelői Főbizottságának elnöke.
A jégverés a legnagyobb károkat Bács-Kiskunban, az „Arany Háromszögben”, a Kecel-Soltvadkert-Kiskőrös alkotta háromszögben és Szabolcs-Szatmár megye keleti részén, Csenger, valamint a szomszédos Szatmárnémeti térségében okozta. A szakember szerint a legnagyobb veszteséget a meggy-, az alma-, és a szilvatermesztők szenvedték el.
Az eső önmagában a fán termő gyümölcsöknek kevésbé árt, a zöldségtermesztőknek viszont egyre több helyen gyűlik meg a bajuk a belvízzel, az átázott talajjal – részletezte Csizmadia György.
A szabolcsi Gacsályon hétfőn csaknem fél órán keresztül esett a jégeső, ami tönkretette az ültetvényeket, elverte a palántákat, szétvágta a kukorica és a napraforgó levelét. Jelenleg a falugazdászok mérik fel a kárt, amelynek mértéke Petra András polgármester szerint akár a száz százalékot is elérheti.
Gombásodás és zöldrothadás tizedeli az epertermést
A kiadós esőzések és a párás, fülledt, nagyon párás levegő komoly károkat okoz az eperültetvényeken is. Vaczó Sándor egy háromhektáros családi gazdaságot vezet a Pest megyei Tahitótfalu térségében. Azt mondja: a rengeteg csapadék a friss termés nagyjából harmadát károsította.
Az átlagosnál jóval több most a munka a földeken. „Nedves, párás időben megjelenik és elszaporodik a botrytis gomba, ami a növények különböző élettani fázisaiban más-más betegségeket okoz. Most a zöldrothadás tizedeli az eperföldet. Az érintett szemeket sürgősen össze kell gyűjteni és el kell dobni, hogy ne fertőzzék meg az ép gyümölcsöket” – részletezte.
A sok víztől folyós, képlékeny lesz az eper állaga, ezeket a gyümölcsöket kevesebb ideig lehet eltartani, ezért a termelők próbálnak minél gyorsabban túladni rajta. A piacon hirtelen megjelenő nagy mennyiség viszont azonnal lenyomja az árakat – említett egy további kellemetlen következményt Vaczó Sándor.
A vegyszeres kezelés mellett a napsütés tudja megfékezni a gombák szaporodását és az eper elvizesedését, így most leginkább a jó időben reménykednek a gazdák.
Tahitótfalun egyébként is a lehető legrosszabbkor jött a többnapos eső, hiszen május 29-től 31-ig tartják a község legnagyobb éves rendezvényét, az Eper fesztivált, mely hagyományosan az eperszüretet lezáró ünnep a Szentendrei-szigeten. Az ilyenkor szokásos turistaáradat azonban idén elmaradt.
Hat éve várják a jó szezont
Az eső a méhészeknek is az elevenébe vágott, akik immár hatodik éve reménykednek hiába a jó akácméz-szezonban. Az akác több hullámban virágzik Magyarországon. Az idén különösen gazdag volt a virágzás, a méhészek ezért éppen arra készültek, hogy begyűjtsék a magasabb területeken fekvő, úgynevezett „második akác” termését, mikor megérkezett a napokig tartó országos eső.
„Bár az adatokat csak a hét végén összegezzük, azt már most kijelenthetjük, hogy az akác legnagyobb hozamot jelentő második virágzása idén teljesen kiesik a termelésből” – mondta el a Helyi Híradók kérdésére Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.
A legjobb minőségű akácmézből, a hungarikummá vált magyar különlegességből sajnos ezúttal sem lesz bőséges kínálat. „Hat éve folyamatosan reménykedünk a jó termésben, de 2010-ben túl sokat esett, 2012-ben tarolt a fagy, a következő év úgy, ahogy elment, tavaly viszont nagyon alacsony volt a hozam” – elevenítette fel Mészáros László.
Jut azért majd exportra is
Idén a hirtelen márciusi felmelegedés után fagyos napok következtek, de az esélyek a jó idényre a szakember szerint igazán csak a mostani esővel szálltak el. A hazai piacot ugyanakkor így is ki tudják majd szolgálni a méztermelők, sőt talán exportra is jut valamennyi.
