Ez év január 1-jétől néhány ponton módosult a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló kormányrendelet.

Témánk szempontjából a legfontosabb e változások közül a 102/1995. kormányrendelet10. szakaszának új, (5) bekezdése, miszerint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 43. paragrafusának (2) bekezdése alapján a kezelőorvos minden egyes jogviszonyban külön-külön elbírálja a keresőképtelenséget, és minden jogviszony esetében külön naplószámon rögzíti azt az orvosi naplóba, kiállítja az 5. vagy a 6. számú mellékletnek megfelelő igazolást, valamint rögzíti a nyomtatványon a biztosított munkakörét. A kezelőorvosnak a biztosított munkaköreinek ismeretében kell elbírálnia – jogviszonyonként – a keresőképtelenséget.

A módosítás az eddigi gyakorlathoz képest a beteg szempontjából nem jelent érdemi változást, hiszen a hivatkozott jogszabályi hely [Ebtv. 43. § (2) bekezdése] hosszú évek óta előírja, hogy az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. Sőt, e rendelkezést arra az esetre is alkalmazni kell, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.

A fenti szabály többes jogviszony esetén számtalan variációs lehetőséget jelent. Így előfordulhat például, hogy valaki „A” jogviszonyában keresőképtelen betegként táppénzben részesül, míg „B” jogviszonyában továbbra is keresőképes, és díjazást kap. Ez természetesen csak akkor lehetséges, ha a kezelőorvos a beteg munkakörének ismeretében úgy ítéli meg, hogy „B” jogviszonyában képes munkát végezni.

Részletesen:

Ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét az alábbiakban ismertetett feltételek esetén pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás. 

Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos.

Tartalom:

Ki jogosult betegszabadságra? 

A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára az általánosan használt kifejezéssel ellentétben nem táppénzt, hanem ún. betegszabadságot vehet igénybe az arra jogosult munkavállaló. A betegszabadság kizárólag a munkavállaló saját betegsége esetén jár.

A munkáltató a munkavállalónak – betegsége miatti – keresőképtelensége esetén naptári évenként 15 munkanap betegszabadságot ad ki.

Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.

Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. alkalmazottai, stb.), továbbá jogosultak a betegszabadságra a kormánytisztviselői, állami szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek is.

Nem jogosult betegszabadságra az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében munkát végez), megbízás alapján munkát végző személy. Nem jár betegszabadság az üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára sem. Ezekben az esetekben a keresőképtelenség első napjától táppénz illeti meg a biztosítottat.

A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti. A betegszabadság idejére a távolléti díj 70 %‐a jár, oly módon, hogy ez az összeg adó‐ és járulékköteles is.

Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget – a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően – a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása azonos módon történik, függetlenül attól, hogy a keresőképtelenség idejére táppénz, vagy betegszabadság illeti‐e meg a beteget.

A betegszabadságra jogosult személy részére a táppénz a betegszabadság lejártát követő naptól járhat.

Ki jogosult táppénzre?

A táppénzre jogosultságnak három alapfeltétele van:

1. fennálló biztosítási jogviszony,
2. a keresőképtelen személy pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett,
3. az orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség.

A táppénzre jogosultsághoz alapvető feltétel a beteg fennálló biztosítási jogviszonya, tekintettel arra, hogy a táppénz annak jár, aki a biztosítása fennállása alatt válik keresőképtelenné. (Táppénzre kizárólag a biztosítottak jogosultak.)

2. egészségbiztosítási járulék 

A biztosított által fizetendő, ún. egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék, ebből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a táppénzre jogosító pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

Ha Ön nyugdíja folyósítását szüneteltető saját jogú nyugdíjasként munkát vállal, vagy más jogviszonya alapján foglalkoztatott, a járulékalapot képező (jövedelemadó köteles) jövedelme után a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulék megfizetésén felül még a 3 %-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is kell fizetnie, és ezzel jogosultságot szerez táppénz igénybevételére.

3. orvos által megállapított és igazolt keresőképtelenség 

A fenti feltételek fennállása esetén, akkor jogosult táppénzre, ha saját vagy gyermeke betegsége folytán keresőképtelenné válik.

A keresőképtelenséggel kapcsolatos további információt itt talál.

Mely esetekben nem jár táppénz az egyéb jogosultsági feltételek ellenére sem?

A következő esetekben akkor sem folyósítható a táppénz, ha a táppénzre jogosultság feltételei egyébként fennállnak, mert valamely külső kizáró körülmény miatt – általában azért, mert nincs keresetveszteség – nem jár a táppénz. 

Nem jár táppénz

• a keresőképtelenségnek arra az időtartamára, amelyre Ön a teljes keresetét megkapja. Aki keresetének egy részét kapja meg, annak csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
• a keresőképtelenség azon időtartamára, amely alatt a biztosítása szünetel
• ha a munkavégzési kötelezettség hiányában nincs keresetveszteség (fizetés nélküli szabadság),
• a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha azt követő munkanapon (munkaszüneti napon) keresőképtelenség már nem áll fenn,
• a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának idejére, (ide nem értve a gyermekgondozást segítő ellátás mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
• előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
• saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
• a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának időtartamára (ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt)

Mennyi időre jár a táppénz?

Táppénz az igénylő betegsége miatt a betegszabadságra való jogosultság lejártát követő naptól,

• az igazolt keresőképtelenség időtartamára jár, 
• legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, ha a keresőképtelenség ideje alatt a táppénzre jogosult személy munkaviszonya fennáll, rendelkezik legalább egy éves folyamatos biztosításban töltött idővel, és nincs táppénzelőzménye sem (egy évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt), akkor maximum egy évig lehet jogosult táppénzre.

A táppénzre való jogosultság időtartama attól is függ, hogy

1. a biztosított saját, vagy gyermeke betegsége (gyermekápolási táppénz) miatt keresőképtelen-e,
2. mennyi a folyamatos biztosítási ideje,
3. a keresőképtelenséget megelőzően részesült-e már táppénzben, vagyis van-e „táppénzelőzménye”.

1. Eltérő időtartamra jár a táppénz a saját betegségre és a gyermek betegségére tekintettel megállapított keresőképtelenség esetén.

2. A folyamatos biztosítási idő befolyásolja

• a táppénzre jogosultság időtartamát,
• a táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelmet, és
• a táppénz százalékos mértékét.

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakításba nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) folyósításának ideje. A biztosításban töltött időt naptári napokban kell megállapítani.

3. Táppénz előzmény

Ha Ön betegsége miatt válik keresőképtelenné és ennek első napját megelőzően egy éven belül már táppénzben részesült (ez a táppénz-előzmény), akkor ezt az időt az újabb táppénzre jogosultság időtartamába be kell számítani.

Ugyanakkor nem vehetők figyelembe azok a napok, amelyre táppénz bármilyen ok miatt nem járt, továbbá nem tekinthető előzménynek a gyermekápolási táppénz ideje, a baleseti táppénz folyósítás időtartama, valamint a közegészségügyi okból a foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés, vagy járványügyi zárlat miatti táppénz folyósítás időtartama sem.

Táppénz folyósítás időtartama az egy évnél rövidebb folyamatos biztosítási idővel rendelkező beteg esetén

Aki a keresőképtelenségét közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt egy évnél kevesebb biztosításban töltött nappal rendelkezik, táppénzt csak a folyamatos biztosítási időszak alatt biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra kaphat.

Táppénz folyósítás időtartama a pályakezdők betegsége esetén

A pályakezdő fiatalok érdekeit szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a folyamatos biztosítás tartamára tekintet nélkül táppénz jár annak, aki:

• 18 éves kora előtt válik keresőképtelenné, vagy
• iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá válik és keresőképtelenségéig megszakítás nélkül biztosított.

Ha a 18 éves kora előtt keresőképtelenné vált biztosított a táppénz folyósításának ideje alatt betölti a 18. életévét, keresőképtelenségének további idejére a folyamatos biztosításának tartamára tekintet nélkül jogosult táppénzre, legfeljebb azonban 1 évre.

Táppénz folyósítás időtartama a gyermeknevelési támogatás (gyet), ápolási díj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék mellett, illetve a nyugdíj folyósítás szüneteltetése mellett munkát végzők esetén

Lehetőség van a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék igénybevétele mellett munkát vállalni, és szükség szerint a keresőképtelenség esetén táppénzt kérelmezni. Ebben az esetben a táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál csak a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék vagy az átmeneti bányászjáradék időtartama alatt keletkezett biztosítotti időszakot (napokat) lehet figyelembe venni biztosítási időként.

Ha Ön olyan saját jogú nyugdíjas, aki nyugdíja folyósításának szüneteltetése mellett vállal munkát, és ezáltal pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizet, keresőképtelensége esetén szintén jogosult lehet táppénzre. A táppénz folyósítás időtartamának meghatározásánál ez esetben csak a nyugdíja szüneteltetése időtartama alatti biztosítási napokat lehet figyelembe venni.

A gyes, illetve a gyed igénybevétele mellett munkát végzők esetében a táppénz folyósítás időtartamának számítására az általános szabályok irányadók.

Táppénz folyósítás megszüntetése

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha

• a biztosított az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, és a mulasztásra elfogadható okot nem tud szolgáltatni,
• a keresőképesség elbírálásának ellenőrzését végző szakértő, felülvéleményező főorvos vizsgálatához nem járul hozzá,
• a biztosított a keresőképességet elbíráló orvos utasításait nem tartja be, illetve
• a gyógyulását tudatosan késlelteti

Mennyi a táppénz összege?

A táppénz összegét több tényező befolyásolja, így elsődlegesen az a jövedelem határozza meg, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére kötelezett, hiszen a számítás során a táppénz alapját e jövedelem naptári napi átlaga képezi.

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a a lent ismertetett maximum összeg figyelembe vételével.

A táppénz összegének megállapítását a következő tényezők befolyásolják:

1. a táppénz megállapításánál figyelembe vehető, maximális időszak, ún. irányadó időszak, amelyen belül a – járulékalapot képező – jövedelem, illetve a jövedelemmel ellátott időtartam (napjainak száma) vehető figyelembe, ún. számítási időszak;
2. a táppénz alapját képező jövedelem összege,
3. az 1-2 pont (irányadó időszak, ezen belül a számítási időszak és a jövedelem) alapján a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem,
4. a táppénz %-os mértéke
5. az egy napra járó táppénz maximalizált összege.

A kifizetőhely vagy az egészségbiztosító kérelemre tájékoztatást nyújt a megállapított ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.

Az ellátás összegének megállapításakor minden esetben csak a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyi jövedelemadó előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

Tehát amennyiben Ön munkahelyet váltott, a táppénz számításánál az előző munkáltatónál elért és bevallott jövedelmet már nem lehet figyelembe venni. Kivételt képez ez alól, ha 30 napon belül visszamegy a korábbi munkáltatójához, vagy a munkaviszonya jogutódlással szűnt meg.

1. Irányadó időszak folyamatos biztosítás esetén

Folyamatos biztosítás esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszak, melynek kezdő napja nem lehet korábbi, mint az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napja.

Folyamatos biztosítási idő 

A biztosítás akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. Amennyiben a folyamatos biztosítási idő az irányadó időszakban megszakad, a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.

2. A figyelembe vehető jövedelem

2015. január 1-től a táppénz összegének meghatározásához meg kell állapítani, hogy Ön, mint igénylő rendelkezik-e a jelenlegi munkahelyén – a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva 180 naptári napi jövedelemmel.

A táppénz összegének megállapításánál jövedelemként kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló munkaviszonyában (egyéb biztosítási jogviszonyában) elért, a személyi jövedelem-adóelőleg megállapításához, az állami adóhatósághoz bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni.

1. Amennyiben az igénylő, a táppénz jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel akkor a táppénz alapját, ezen 180 napi jövedelem figyelembe vételével kell megállapítani, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő megszakítása esetén, a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. A 180 napi jövedelem keresésekor legfeljebb az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet visszamenni.

     2. Ha az 1. pontban meghatározott időtartamban nincs 180 naptári napi jövedelme, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele számítva rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, akkor a táppénz alapját 120 naptári napi tényleges jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.

Ezt a szabályt alkalmazni akkor lehet, ha van az ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – Tbj. 5. § szerinti – biztosítási jogviszonya.

3. Amennyiben az 1. és 2. pontban meghatározottak szerint nem lehet a táppénz alapját megállapítani, vizsgálni kell, hogy az igénylő rendelkezik-e a jogosultság kezdő napját megelőzően – Tbj. 5. § szerinti – 180 nap folyamatos biztosítási idővel.

• HA IGEN: Akkor a táppénz alapját az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 napnyi – tényleges jövedelem, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem figyelembevételével kell megállapítani.
• HA NEM: Akkor a táppénzt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában elért – legalább 30 naptári napi – tényleges jövedelme, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelme a minimálbérnél kevesebb. Ez esetben a tényleges, vagy szerződés szerinti jövedelem alapján kell a táppénz alapját megállapítani.

A tényleges jövedelmet ebben az esetben is az ellátásra való jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától az előző év első napjáig terjedő időszakban elért jövedelemből kell megállapítani.

4. Ha az igénylőnek a táppénzre való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában azért nincs legalább 180 naptári napi tényleges jövedelme, mert legkevesebb 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban – ide nem értve a méltányosságból megállapított ellátásokat – részesült a táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának figyelembevételével kell megállapítani. Ezt az összeget össze kell hasonlítani a tényleges, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelemmel, és amelyik a kedvezőbb azt kell folyósítani.

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén

Aki egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonya alapján (pl. 2 munkahelye van, munkaviszonya mellett egyéni vállalkozó is, stb.) jogosult táppénzre, annak a táppénzfolyósítás időtartamát és a táppénz összegét, mértékét jogviszonyonként kell megállapítani. 

Amennyiben Önnek jelenleg több biztosítási jogviszonya is van, és a figyelembe vehető időszakban van olyan biztosítási jogviszonya is, ami időközben megszűnt, akkor a megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött napokat az alábbiak szerint kell figyelembe venni.

A megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napok közül azokat, amelyek megelőzik a keresőképtelenség első napján fennálló biztosítási jogviszony kezdő napját, össze kell számítani a fennálló biztosításban töltött napokkal.

A megszűnt biztosításban töltött időt akkor is hozzá kell számítani a fennálló biztosítási jogviszonyhoz, ha a megszűnt biztosítási jogviszony a fennálló biztosítási jogviszony szünetelésének időtartama alatt, vagy azt követően szűnt meg.

Az összeszámított biztosítási jogviszony időtartamát ahhoz a – fennálló – biztosítási jogviszonyhoz kell hozzászámítani, amelyikben a biztosított az ellátást kéri.

Amennyiben több biztosítási jogviszony alapján kéri az ellátást, valamennyi fennálló jogviszonyához hozzá kell számítani a biztosítás kezdő napját megelőző, megszűnt biztosítási jogviszonyból származó napokat.

A táppénz alapjánál figyelembe vehető juttatások 

A táppénz összegének megállapításánál figyelembe vehető jövedelemként azokat a juttatásokat, bevételeket kell számításba venni, amely az adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapot képezi.

Amennyiben a táppénz alapjának kiszámításával érintett időszakban, valamely jövedelem után pénzbeli egészségbiztosítási járulék kerül levonásra, és bevallásra, akkor ez a táppénz összegének kiszámítása során beszámításra kerül.

3. A naptári napi jövedelem megállapítása

A számítási időszakban bevallott pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet el kell osztani a számítási időszak naptári napjainak a számával.

4. A táppénz mértéke és a táppénz napi összegének maximuma

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlagkereset 60 %-a, illetve 50%-a, a táppénz egy napra eső összege maximumának figyelembe vételével.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincad részét, ezért 2017-ben, a 127.500,- Ft-os minimálbér alapulvételével a táppénz napi összege nem haladhatja meg a 8.500,- Ft-ot, azaz nyolcezer-ötszáz forintot.

A táppénz mértéke legalább 730 nap, folyamatos biztosításban töltött idő esetén

A táppénz összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának a 60%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén

A táppénz címen fizetett ellátás összege az előzőek szerint figyelembe vehető táppénz alapjának az 50%-a, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

Fekvőbeteg intézeti ellátás, ápolás idejére jutó táppénz mértéke

Kórházi vagy egyéb fekvőbeteg gyógyintézeti ellátás, ápolás esetén a táppénz összege a táppénz alap 50%-a lesz, a biztosításban töltött időtől függetlenül, azzal, hogy a táppénz napi összegének maximumát nem haladhatja meg.

Hová és meddig lehet benyújtani a táppénz kérelmet?

Amennyiben Ön munkavállaló, a táppénz iránti kérelmét a munkáltatójához köteles benyújtani.

Ha Ön egyéni vagy társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, vagy önfoglalkoztató, akkor a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatalához (továbbiakban: járási hivatal) forduljon.

A kérelem benyújtására nyitva álló határidő 

Az igénybejelentés napjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg lehet érvényesíteni a táppénz iránti igényt.

Mennyi idő alatt bírálják el a táppénz igényemet, és mi az ügyintézés menete?

A kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz (járási hivatal, vagy kifizetőhely) történő megérkezését követő naptól számított 8 nap, feltéve hogy a táppénz iránti kérelem benyújtásakor rendelkezésre álló adatok alapján az igény teljes mértékben teljesíthető, egyéb esetben 21 nap.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem számít be az ügyintézési határidőbe. 

Hogyan bírálják el a táppénz iránti kérelmet?

A táppénzt az elbírálást követően, utólag az ügyintézési határidőben kell folyósítani

A táppénz iránti kérelmet, amennyiben a beteg munkáltatója társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtet, a kifizetőhely, ennek hiányában a foglalkoztató székhelye szerint illetékes kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalához, főváros esetében a XIII. Kerületi Hivatala (továbbiakban: járási hivatal) bírálja el.

Kaphatok táppénzt, ha rövidebb a biztosítási időm, mint a keresőképtelenségem ideje?

Előfordulhat olyan élethelyzet, amikor a beteg nem felel meg a táppénzre jogosultság feltételeinek. A társadalmi szolidaritás elve alapján a kormányhivatalnak lehetősége van arra, hogy a jogszabályban meghatározott feltételek és a költségvetés biztosította anyagi keretek között méltányosságot gyakorolva, az általános szabályoktól eltérően állapítson meg táppénz jogosultságot annak, aki arra egyébként – rövid biztosításban töltött idejére tekintettel – már nem lenne jogosult.

Rövidebb biztosítási idő 

A kormányhivatalok méltányossági, vagyis az általános szabálytól való eltérési jogköre arra az esetre terjed ki, ha Ön a táppénz ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik. Ha a betegnek a keresőképtelenséget megelőző időszakra rövid biztosítási idő állapítható meg, ugyanakkor a keresőképtelensége időtartama ennél hosszabb, akkor orvosi javaslatra méltányosságból engedélyezhető a táppénz folyósítása.

Az elbírálásnál a kormányhivatal figyelembe veszi a kérelmező biztosításban töltött idejét, és ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás volt, akkor a megszakítást megelőző biztosítási időtartamot is figyelembe lehet venni (az általános szabály szerint ugyanis a megszakítás előtti biztosítási időt nem lehet figyelembe venni), illetve a kérelmező egyéb körülményeit is, pl. azt, hogy az anyagi, jövedelmi viszonyai indokolttá teszik-e az általános szabályoktól eltérő méltányosság gyakorlását.

A méltányosságból engedélyezhető táppénz szabályairól itt olvashat.

Mit kell tenni, ha az adataimban változás következik be?

Amennyiben Ön táppénzben részesül, köteles minden olyan adatot vagy tényt bejelenteni, amely az ellátásra jogosultságát vagy ellátása folyósítását érinti. Így például be kell jelenteni, ha a táppénz folyósításának ideje alatt a biztosítási jogviszonya megszűnik, vagy ha a folyósítás ideje alatt keresőtevékenységet folytat.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása, a bejelentés késedelmes teljesítése vagy valótlan adatok közlése esetén 10.000 Ft-tól 100.000 Ft-ig terjedő összegű – az elkövetett mulasztással arányos – mulasztási bírságot szabhat ki az egészségbiztosító.

Nyomtatványok

• Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhes) állományba vételről (A3517-140/a)
• Orvosi igazolás (A3517-25)
• Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről (KPE120)
• Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról (KPE160/a)
• Nyilatkozat az üzemi balesetnek nem minősülő baleset (sérülés) körülményeiről (KPE 180)
• Nyilatkozat a kérelmező halála miatt fel nem vett ellátásról 
• Foglalkoztatói igazolás
• Igénybejelentés táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz igényléséhez
• Adatlap folyamatos keresőképtelenség igazolásához

Jogszabályok

• 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól; érintett rendelkezések: 2. § (2), 5/A §, 5/B. § ab) h), 6. § (1), 39–39/B. § , 43. § – 50. § , 61–63. §, 66. § (1)–(6), 68/A. § (2), 69. §, 70. § (1) a) (2)–(3), 71. §, 72. §, 74. § – 77. §, 80. § (1)- (6),
• 217/1997 (XII.1.) Korm. rendelet a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról; érintett rendelkezések:1. §, 27–31/E. §, 37 – 38. §, 38/B.§–41.§, 42. §, 47. §, 48. §, 49. §, 49/B. §, 49/F. §,
• 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről; érintett szakaszok: 2. §, 4. § a–l) p–z), 5–11. §, 14. § (1)–(2), 18. § (1) (4)–(5), 19–21. §, 24–25. §, 27–31. §,
• 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről; érintett szakasz: 7-8. §,
• 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről; érintett szakasz: 55. § a); 126. §; 146. § (4),
• 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól,
• 430/2016. (XII. 15.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról; érintett szakasz: 2. § (1) a),
• 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról; érintett szakasz: 341. §,
• 74/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról; érintett szakasz: 7. § (1).

Hirmagazin.eu, Magyar Államkincstár