Képtelenségnek tűnik a keresztények és a muszlimok civilizációjának együttélése, s ezt üzenik nekünk történelmi tapasztalataink is. A múltban az ilyen helyzetek vége mindig a keresztények feletti uralommal végződtek, s félő, hogy a most Európába özönlő muzulmán migránsok többségbe kerülése esetén a hitehagyott európaiak semmilyen ellenállásra nem lesznek képesek – nyilatkozta a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Hölvényi György, európai parlamenti képviselő.
Elmondása szerint egy 2000 éves kultúrának és egyháznak vagyunk tagja, ezért továbbra is tartja azt az álláspontját, mely szerint Európa jövője elképzelhetetlen az egyházak nélkül. Arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa a keresztény értékrend és a krisztusi élet bázisa. Európa megújulásában nagy szerepük van az egyházaknak, mert a történelmi egyházaknak olyan a társadalom egészére vonatkozó tanítása, mely mindenkinek szól – mondta el Hölvényi György, európai parlamenti képviselő a Kossuth Rádióban.
Hozzátette, az egyházak társadalmi tanítása nélkül nem lehet elképzelni Európa megújulását, hiszen az egyházak azok, akik az élet kezdetétől az élet végéig és még utána is az ember számára egyfajta alternatívát adnak, illetve az egyházak dolgozták és vitték tovább az emberi együttélés etikáját a krisztusi tanítás alapján.
Keresztények és muszlimok létezhetnek-e együtt?
Mivel mindkét vallás alapja az egy istenhit, ezért bizonyos keretek között létezhet egy fajta együttélés, de nem feltétlen Európában fog érvényesülni és megmutatkozni – mondta el. Hozzátette: a történelem is azt mutatja, hogy ahol ez az együttélés meg is nyilvánult, ott mindig a muszlim-iszlám közösség dominanciája volt jellemző, a keresztények pedig kisebbségbe szorultak, majd idővel teljesen el is tűntek.
A baloldali politikusoktól azt lehet hallani, hogy vigyázni kell, mert a harmadik világ fejlesztési politikáját nem lehet összekapcsolni a migrációval. Elmondta, ők kifejezetten tagadják a kettő közötti összefüggést.
Úgy gondolja, hogy Európának egy újfajta kultúra kialakításán kellene dolgoznia, mely már nem a gyarmatosításról szól. Európa nem képes milliók befogadására ahhoz, hogy továbbra is fenn maradjon. Az embereket a saját helyi közössége tartja össze, melynek kezdete a család, vége pedig az egy nemzethet való tartozás – magyarázta.
A teljes beszélgetést itt tudja meghallgatni
forrás: Kossuth Rádió – Vasárnapi Újság