Michael Wolffsohn német történész, író szerint Németország veszélybe sodorja polgárait a migránsok beengedésével. Szerinte a határok védelmére és a beérkező emberek ellenőrzésére lenne szükség, ugyanis a migrációs helyzet egyre durvul.
A bevándorlást támogatók és ellenzők egyre jobban egymásnak feszülnek.
Németországban a civil kurázsi, vagyis a polgárok bátorsága azt jelenti, hogy a polgárokat állami segédlettel sodorják veszélybe, mert az állam maga nem képes a polgárokat megvédeni – mondta Michael Wolffsohn német történész, író az M1-nek adott exkluzív interjúban.
Thema der Sendung: Trump bekämpft Assad – Droht jetzt ein globaler Konflikt? (Photo by Müller-Stauffenberg/ullstein bild via Getty Images)
A történész egyik könyvének címe Zivilcourage: Wie der Staat seine Bürger im Stich lässt, magyarra úgy fordítható, Civil kurázsi: hogyan hagyja cserben az állam a polgárait. Ennek magyarázataként az író először tisztázta az állam feladatát. Elmondta, az állam legfőbb funkciója az, hogy polgárait megvédje határokon belül és határokon kívülről is. Amennyiben az állam arra szólítja fel polgárait, hogy saját maguk vállalják fel ezt a feladatot, ezzel az állam kimondatlanul azt sugallja, hogy maga az állam képtelen védelmet nyújtani – mondta az író. Hozzátette: az állam alapvető létkérdésével állunk szemben.
Az író kifejtette: minden társadalom eredendően is különböző népcsoportokból áll.
A magyar vagy a német társadalmat megnézve elmondható, a legtöbbek fejében egy egységes kép él, azonban ez nem így van. Amennyiben egy egyébként is megosztott társadalomban, amelyben bizonytalan a közösségi érzés, kívülről idegen tömegek érkeznek, az óriási változást hozhat – mondta.
Michael Wolffsohnt kérdezték a Magyarországgal szemben zajló európai vitáról. Erről úgy fogalmazta meg véleményét: felületes vita zajlik Magyarország ellen. Véleménye szerint azt az alapvető kérdést kell feltenni, hogy mi történik akkor, amikor emberek tömegeit hozzák az adott országba.
Ennek két klasszikus példáját említette. Egyik a zsidó lakosság, amelynek sikerült az integrálódás, mégis mindig idegenként tekintettek rájuk. A másik példaként a fekete-afrikai rabszolgák észak-amerikai betelepítését hozta fel, amikor a rasszizmus a rabszolgák betelepítésének következménye volt.
Három fajta antiszemitizmus
Az emberek tömegeinek bevándorlása drámai változásokat hoz, és nem lehet azt mondani, hogy mi vagyunk a jók, mert tömegeket importálunk, ők meg nem, mert erre nem hajlandók – összegezte Michael Wolffsohn.
Az író gyakran beszél új és régi antiszemitizmusról. Ennek kapcsán elmondta: amikor beengedünk Európába embereket az iszlám világból, velük együtt importáljuk a félelmeiket, gondjaikat, kívánságaikat és részben gyilkos szándékaikat is. A közel-keleti konfliktust is velük együtt Nyugat-Európába importáljuk – hangsúlyozta.
Hozzátette: három fajta antiszemitizmus létezik ma Nyugat-Európában. A jobboldali, baloldali és iszlamista. A legveszélyesebb ezek közül – ellentétben minden híreszteléssel – az iszlamista, ugyanis ha megnézzük a zsidók elleni európai támadásokat, világossá válik, hogy azokat iszlamista terroristák hajtották végre – mondta a történész.
Láncszem a sorozatban
A 2015-ös kölni szilveszterre visszautalva az író elmondta, látszólag sok mindent megváltoztatott az eset, tartalmában valójában semmit. Köln egy láncszem a sorozatban, ott ugyanis – az író szerint – nem ért véget a bevándorlók egy része által elkövetett bűncselekmények sora. A bevándorlást támogató és az azt ellenző csoportok állandó összetűzésben vannak, demonstrációk alakulnak ki. Michael Wolffsohn szerint történész szemmel és hosszú távú összefüggésekben nézve amennyiben ez a jelenlegi helyzet tovább fokozódik, akár polgárháborúhoz is vezethet.
Szimbólumpolitika
A riporter megemlített egy nemrégiben történt esetet, miszerint Berlin központjában fiatalok, kísérletképpen kipát vettek fel, majd néhány perc múlva muszlimok támadtak rájuk. A történész szerint a politikusok felháborodása az eset kapcsán színház, szépen kifejezett szimbólumpolitika.
Hozzátette: természetesen fontos a humanitás, az emberiesség, hogy a szükséget szenvedőt be kell fogadni, de azok, akik azt gondolják, hogy Németországban folytathatják a „magukkal hozott” közel-keleti konfliktust, az elfogadhatatlan. Kiemelte: nem elég, ha a törvényeket szigorítjuk, meg kell nézni, kit engedünk be országainkba.
Forrás: M1
