Településtörténet
Honfoglaláskori település, természeti adottságai miatt egyike volt a honfoglaló magyarok által legkorábban megszállt területnek. Ezt bizonyítják az 1913-ban talált és 1930-ban feltárt honfoglaláskori leletek, melyek a nyíregyházi Józsa András Múzeumban tekinthetők meg. A honfoglalók a község mai helyén települtek le, s a település területe állandóan gyarapodott.
A múlt századi folyamszabályozás előtt a terület egy része vizes, mocsaras volt. A mai település szerkezete a XIII. – XIV. században alakult ki, megtörtént a Tisza folyó szabályozása, a mocsarak lápok teljesen eltűntek. Mint sok település közelében nagybirtokok voltak, így Kenézlőn is, mely befolyásolta a község gazdasági, társadalmi, szociális helyzetét, a lakosság foglalkozását, összetételét. A lakosság fő megélhetését a mezőgazdaság és az állattenyésztés biztosította. A növényi táplálékban és vízben gazdag rétek, legelők kedvező feltételeket teremtettek az állattartás számára, a változatos talajféleségek lehetővé tették, hogy szinte minden gazdasági növényt meg lehessen termelni.
A község névváltozásai: 1239-ben már IV. Béla király idejében fellelhető a település neve Kelezneielnevezéssel, majd 1312-ben Keleznő, 1410-ben Felkeleznő, 1585-ben Keleznő, 1773-ban Kenizlő, 1900-ban Kenyizlő, 1930-tól pedig Kenézlő.
Kenézlő ma!
Az elmúlt tíz évben a község folyamatosan fejlődött.
* 1982-ben kiépült a vezetékes ivóvízhálózat.
* 1987-ben megépült a Polgármesteri Hivatal.
* 1987-89-ben emeletráhúzással kialakításra került az iskola épülete, majd megépült a tornaterem, melynek emeleti részén alakítottuk ki a könyvtárat.
* 1993-1995 között kiépítésre került a vezetékes gáz- és telefonhálózat. 1994-től 2000-ig folyamatosan megtörtént az önkormányzati intézmények felújítása, gázhálózatra kapcsolása.
* 1998-ban került átadásra a környék legszebb épülete, a Faluház, melyben 400 adagos konyhát, sportöltözőt és szállodai részt alakítottak ki. Az intézmény rendszeresen helyt ad kulturális rendezvényeknek.
* 1998-ban a Pulykás Kertben befejeztük a sportpálya építését, mely a falu gyermek, ifjúsági és felnőtt futballcsapatának biztosít korszerű játékteret.
* 1999-ben az első és második világháborúban elesett hősi halottaknak állított emlékmű került átadásra.
* 2000-ben átadásra került a Szent István park, melynek középpontjában Csirpák Viktória szobrászművész Szent István szobra kapott helyet.
* 2003-ban elkezdődött a szennyvízhálózat kiépítése.
Az elkövetkező évek tervei között szerepel:
* Játszótér létrehozása
* Számítógépes teleház kialakítása
* Munkahelyek létesítése.
Ezeknek a terveknek a megvalósításához szükséges az itt élő emberek bizalma, hite, összefogása egy jobb, szebb jövő reményében.
Építészeti látnivalók
Görög katolikus templom
1795-ben épült – műemlékként nyilvántartott – görög katolikus templom, mely a környék egyik legszebb görög katolikus temploma, ebben található a Vidra Ferenc által az 1830-as években festett, különlegesen szép Ikonosztázion, melyet 1988-ban restauráltak. A kenézlői képállvány szláv építésű, azaz a földtől a mennyezetig eltakarja a szentélyt. Késő barokk stílusban készült, ami az ikonokon is felfedezhető, de a képek így is megfelelnek az ikonfestés szigorú szabályainak. Gazdagon aranyozott, a képek is arany háttérrel rendelkeznek
Középen: 1. Kereszt 2. Krisztus Főpap 3. Utolsó vacsora
Királyi ajtón: 4. 5. Örömhírvétel 6. Szent Máté evangélista 7. Szent Márk evangélista 8. Szent Lukács evangélista 9. Szent János evangélista
Próféta – patriarcha sor: 11. Áron 12. Habakukk 13. Dávid 14. Izajás 15. Dániel 16. Jeremiás 19. Jákob 20. Ezekiel 21. Szofóniás 22. Gedeon 23. Mózes 24. Zakariás
A kereszt két oldalán: 17. Szűz Mária 18. Szent János apostol
Apostol sor: 25. Szent Tamás apostol 26. Szent Lukács evangélista 27. Szent András apostol 28. Szent Bertalan apostol 29. Szent János evangélista 30. Szent Péter apostol 31. Szent Pál apostol 32. Szent Simon apostol 33. Szent Márk evangélista 34. Szent Máté evangélista 35. Szent Jakab apostol 36. Szent Fülöp apostol
Ünnepsor: 37. Istenszülő születése 38. Istenszülő templomba vezetése 39. Örömhírvétel 40. Jézus Krisztus születése 41. Találkozás 42. Istenszülő elszenderedése 43. Menekülés Egyiptomba 44. Epifánia 45. Jézus bevonulása Jeruzsálembe 46. Feltámadás 47. Mennybemenetel 48. Pünkösd
Alapképek: 49. Szent Miklós 50. Az Istenszülő 51. Tanító Jézus 52. Mennybemenetel a templom címünnepe.
Római katolikus templom
1932-ben épült, dr. Szalay Gézáné földbirtokosnő támogatásával. A templom védőszentje Szent Mihály arkangyal, akinek tiszteletére rendezik évente a Mihály napi búcsút.
Református templom
Az egyháznak torony nélküli temploma volt, majd az épület használhatatlansága miatt 1699-ben fatemplomot építettek, haranglábbal. Ezt követően az elavult épületet kőtemplommá építették át. 1812-1813 között épület a jelenlegi templom kelet-nyugati hossztengelyű nagyobbik része. Ezt újították fel, magasították és bővítették, valamint tornyot építettek hozzá 1926-ban. Ekkor alakult ki a templom mai alakja. Bay László és neje, Jakabfalvi Zsuzsanna két haranggal ajándékozta meg az egyházat, melyeket 1760-ban öntöttek.
A szószék 1926-ban készült, Tóth Béla vencsellői kőművesmester készítette. Alja, lépcsőzete, mellvédje faragott homokkő. A szószék feletti koronát 1926-ban Szitár Ferenc vencsellőiasztalosmester készítette fenyődeszkából. Négyzet alapú csapott gúla, alsó szélein fűrészelt díszítéssel. Közepén szőlőfürt és búzakalász.
Az Úrasztala 1913-ból való, készítője Kiss Ferenc balsai kovácsmester. A Mózes-széket és a padokat Szabó Károly és ifj. Nyiri István kenézlői asztalosmesterek készítették 1926-ban.
Hősök emlékmű
Az 1968-ban épült, 1999-ben felújított és felavatott emlékoszlop, az első- és második világháborúban elesett hősöknek állít emléket.
Szent István szobor
2000-ben, a Millenniumi ünnepségek keretében, az újonnan létrehozott parkban felavatásra került Csirpák Viktória szobrászművész Szent István szobra.
Szabadidő
A Tisza-folyó közelsége lehetőséget nyújt a vízi turizmusra, a természetjárásra, gyalogtúrákra, mely felejthetetlen élményt jelenthet az idelátogatók számára.
A Tisza és Bodrog folyó közelsége miatt fellendült a vízi turizmus és a horgászat. A község és környéke alkalmas természetjárásra, gyalog és kerékpártúrákra. A Bodrogzug közelsége, a morotva tavak, szabad vízfelületek szemgyönyörködtető látványt nyújtanak gazdag növényvilágukkal.
A nedves élőhely állatainak gazdag palettáját lehet megfigyelni. A „Tisza virágzása”, június elején felejthetetlen élmény.
A helyi Vadásztársaság lehetőséget biztosít a vadászat szerelmeseinek a fácán, a mezei nyúl, a vaddisznó és őz vadászatára.
Kenézlőről Sárospatak és Tokaj is 20 km-re van, a két város idegenforgalmi nevezetességei, történelmi és építészeti emlékművei könnyen megközelíthetőek – kérésre autóbusz biztosításával.
Cím: KenézlőAradi u. 49.
Tel: +36 (47) 344 028
E-mail: [email protected]
Web: http://www.kenezlo.hu/
