„Én magam is nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen utat repültünk. Nem tudok elfogadható magyarázatot adni Önnek” – ismerte el a kémtevékenységgel vádolt amerikai repülő százados magyar vallatóinak.
1961. augusztus 6-án, vasárnap késő délután három fiatal bütykölt egy kerékpárt a zuglói Lumumba (ma Róna utca) 224. szám alatti társasház hátsó udvarán: Vida Ferenc (20), Heé Tibor (13) és Bencze Ernő (17). Ugyanebben az időben szállt fel Ferihegyről a Malév HA-TSA jelzésű utasszállító gépe, 27 emberrel a fedélzetén. Néhány perccel később valamennyien halottak voltak: egy bizarr és valószerűtlen légi szerencsétlenség áldozatai lettek.
Az amerikai légierő C-47-es szállítógépéből eszkábált Malév-utasszállító, ami Zugló fölött lezuhant / Fortepan / Magyar Rendőr
A gép 23 utasa a 4 fős személyzettel aznap sétarepülésre indult a főváros felett. Közkedvelt szórakozás volt ez akkor, aznap a repülő már ötödször szállt fel Hoffmann Róbert kapitány irányításával. A gép a ferihegyi felszállás után a Városliget irányába fordult, majd Zugló felé haladt tovább. Úgy tűnt, minden a legnagyobb rendben van, de aztán a szemtanúk szerint a gép egyszer csak furcsa manőverezésbe kezdett, majd hirtelen veszített a magasságából, végül egy lakóházra zuhant.
– Egy nagyon furcsa, morgó hangra lettünk figyelmesek. Felnéztünk az égre, ahol abban a pillanatban, pont felettünk, egy repülő orra lefelé fordult, és dugóhúzószerűen elkezdett zuhanni. Mindenki fel-alá rohangált, pár pillanat volt az egész – idézte a zuglo.hu az egyik szemtanút, Erdős Zsuzsát, aki akkor 14 éves volt. Zsuzsa rokonai egy közeli tetőn napozva szintén végignézték a balestet. – Velük együtt próbáltuk megközelíteni a roncsokat, de akkora füst keletkezett, hogy lehetetlen volt. Aztán nagyon gyorsan felvonták a rendőrségi kordont, és már semmit sem láttunk – idézte fel Erdős Zsuzsa.
A kettétört gép roncsai a hátsó udvaron halálra zúztak három fiatalt / Katasztrófavédelem Múzeuma / limanova.blog.hu
A baleset helyszínére érkezőket rettenetes látvány fogadta. A repülőgép orra átszakította az épület tetejét, majd belefúródott az első emeleti födémbe. A gép törzse a becsapódáskor kettétört, a hátsó fele a ház belső udvarára zuhant, agyonütve a három, a kerékpárját bütykölő fiatalt. Szerencsére a repülő nem robbant fel, de a ház lakói közül így is súlyosan megsérült egy nő, egy három hónapos csecsemő pedig könnyebb sérüléseket szenvedett.
A ház tetejébe csapódott be az irányíthatatlanná vált repülőgép / Katasztrófavédelem Múzeuma / limanova.blog.hu
A gép roncsainak átvizsgálásakor az is kiderült, hogy mi okozta a balesetet. Az első emeleti födémbe szorult pilótafülkében a mentőalakulatok kettővel több holttestet találtak, mint kellett volna: így derült fény arra, hogy a pilóták két nőismerősüket beinvitálták a pilótafülkébe, ami szigorúan tiltott dolognak minősült. A tragédiát végső soron az okozta, hogy a pilóták különböző manőverekkel igyekeztek elkápráztatni a két hölgyet Budapest fölött.
„A pilóták az utasszállító repülőgéppel tiltott manővereket végeztek. A Városliget környéke felett elrepülve eltértek kijelölt útvonaluktól, szabálytalan hullámrepülést hajtottak végre, csökkentették a kiszabott repülési magasságot, látványosságra törekedve a géppel túl éles fordulót vettek, így a repülőgép felett elvesztették uralmukat” – közölte augusztus 11-én a Magyar Távirati Iroda.
Nem mindennapi annak a repülőgépnek a története sem, amely ebben a tragikus balesetben elpusztult. Bár a gép ekkor hivatalosan a Malév kötelékébe tartozott és utasszállítóként használták, valójában az Egyesült Államok légierejének C-47-es szállítógépeként került Magyarországra. Szovjet vadászgépek fogták el Pápa fölött 1951. november 19-én, miután tisztázatlan körülmények között, négy amerikai repülőssel a fedélzetén a magyar légtérbe tévedt.
Az amerikai légierő C-47-es gépe, immár a Malév kötelékében, utasszállítóként / Fortepan / Chuckyeager tumblr
Gondolható, hogy a feszült hidegháborús légkörben mekkora nemzetközi botrány kerekedett ebből. Visinszkij szovjet külügyminiszter nyilvánosan azzal vádolta meg az USA-t, hogy a repülőgépen lévő katonák kém- és diverziós feladatokat hajtottak végre a Vasfüggöny mögött. Az amerikai hadsereg váltig állította, hogy a németországi Erding légi bázisról induló C-47-es útban Belgrád felé eltévedt a felhős időben.
A leszállásra kényszerített amerikai repülőgép négy fős legénységét előbb a szovjet, majd a magyar állambiztonság emberei hallgatták ki, napokon keresztül, szinte megállás nélkül. Leginkább arra vártak magyarázatot, hogy hogyan került a katonai repülő a magyar légtérbe, és mit keresett rajta egy tábori használatra alkalmas rádió adó-vevő, hat darab ejtőernyő, és a Vasfüggöny mögötti országok térképe. A katonák fenntartották, hogy útban Belgrád felé eltévedtek, illetve elvesztették a pontos navigáláshoz szükséges rádiókapcsolatot.
– Miután láttam az általunk ténylegesen megtett utat, el tudom már képzelni, hogy nem hisz a mi történetünkben. Én magam is nehezen tudom elképzelni, hogy ilyen utat repültünk. Nem tudok elfogadható magyarázatot adni Önnek. Amit én elmondtam Önnek az a teljes igazság és nem tudok semmi olyat, ami megmagyarázná az ön által elém tárt tényeket és én meg tudom érteni annak okát, hogy miért nem hiszi el az én magyarázatomat – vallotta kihallgatóinak Swift amerikai repülő százados, amint az a róla elfekvő állambiztonsági iratok között szerepel.
A magyar kormány csak két héttel az incidens után, december 3-án tudatta egy jegyzékben a budapesti amerikai követséget az esetről. Azzal vádolták meg az amerikaiakat, hogy a gép szándékosan sértette meg a magyar légteret, hogy kémfeladattal ellátott jugoszláv ejtőernyősöket dobjanak le az ország fölött. Az USA a pilóták szabadon bocsátását, és a C-47-es gép visszajuttatását követelte a Rákosi-kormánytól.
Sokáig fennállt annak a lehetősége, hogy a négy amerikait – két tisztet és két altisztet – kémkedéssel vádolják meg, ezáltal hosszú börtönbüntetés vagy akár a halálbüntetés lehetősége is fennállt. Az amerikai kormány azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy egy ilyen ítéletnek kiszámíthatatlan következményei lennének.
A magyar államhatalom végül visszakozott, és csupán tiltott határátlépés miatt emelt vádat az amerikai katonák ellen. A tárgyalás végén az ügyész „a vádlottak súlyos megbüntetését és a repülőgép elkobzását” indítványozta.
– A vádlottak a tárgyaláson beismerték, hogy 1951. november 19-én egy C-47 gyártmányú, 6026. számú amerikai katonai repülőgépen megsértették a Magyar Népköztársaság határát. Beismerték, hogy a látási viszonyok jók voltak. Hogy a repülőgép műszerei jól működtek. Hogy a repülőgépen egy földi használatra alkalmas rádiókészülék volt. Hogy fölös számú ejtőernyők voltak a repülőgépen. Hogy kötegben, mintegy 20 darab takaró volt. Így a vádlottaknak ez a magatartása, miután megsértették a Magyar Népköztársaság határait, súlyos határsértés bűntettét valósította meg – harsogta az ügyész a fennmaradt iratok szerint.
A kemény vádbeszéd ellenére kifejezetten enyhe ítélet született. A bíróság 360 ezer forint pénzbüntetést rótt ki a repülősökre, melynek fejében hajlandó volt kiengedni őket a börtönből és Hegyeshalomra szállítani őket. Az amerikai külügyminisztérium természetesen nem sajnálta erre a pénzt, de a magyar hatóságok azért a mihez tartás végett még jó pár napig húzták az időt. Ez azt jelentette, hogy a négy katona magyar börtönben volt kénytelen karácsonyozni.
Az ünnepek Swift százados számára ajándékot is hoztak. Rákosi Mátyás külön engedélyével ugyanis december 25-én eljuttatták hozzá pár hetes csecsemőjének a fényképét, akit Swift százados akkor láthatott először. A családi fotókat egy amerikai újság szerkesztője küldte el levélben, személyesen Rákosi Mátyásnak címezve, hozzátéve, hogy a százados még soha nem láthatta a kisfiát. Rákosi úgy döntött, hogy kegyet gyakorol.
Az amerikai légierő négy katonáját végül 1951. december 28-án kísérték el Hegyeshalomra, majd a nekik adott élelmiszercsomaggal – fél kiló szalámi, 20 deka vaj és néhány zsemle – áttessékelték őket a határon. A katonák köszönés nélkül hagyták ott fogvatartóikat, akik 39 napon át tartották őket egyenként elkülönítve.
És hogy mi lett a C-47-essel? Azt a magyar hatóságok az ügyészi indítványnak megfelelően az amerikaiak tiltakozása ellenére elkobozták. Előbb a Magyar Néphadsereg állományába, majd 1956-ban a Malév kötelékébe került, így szállhatott föl azon a végzetes napon, 1961. augusztus 6-án. Ki tudja, ha az állam nem kobozza el a repülőt, talán a 30 emberéletet követelő zuglói szerencsétlenség sem következett volna be. Vagy akkor Hoffmann kapitány egy másik gépet irányítva próbálta volna meg elkápráztatni hölgyismerőseit a levegőben?
Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu
