Nem csoda, hogy a tudományos világ egy emberként hördült fel, és mivel az egymillió aláírás miatt a kezdeményezés az Európai Bizottság elé is kerül hamarosan, megindult az ellenlobbizás, a közvélemény és EP- képviselők felvilágosítása, hiszen a kezdeményezés elfogadása elképesztően nagy érvágás lenne az európai tudomány számára (nem túlzás azt mondani, hogy az orvosbiológiai kísérletek meg is szűnnének).
Kellenek-e az állatkísérletek?
Az a 2006. márciusi nap, amikor hat önkéntes bevonult egy londoni kórházba, hogy részt vegyenek a TeGenero német cég által kifejlesztett TGN1412 nevű, ellenanyag-alapú gyógyszer klinikai tesztelésének első fázisában, nem tűnt semmilyen szempontból különlegesnek. Maga az eljárás is teljesen rutin volt, senki nem várt semmi különleges eseményt, pláne nem azt hogy alig pár órával később, mind a résztvevők szervezete, mind a szélesebb tudományos közvélemény sokkban lesz az eredmények miatt.
A klinikai tesztek „egyes fázisa” röviden azt jelenti, hogy már évtizedes fejlesztésen túl levő szereket nagyon alacsony dózisban néhány tucat egészséges testalanynak beadják, hogy az esetleges mellékhatásokat felismerhessék. A TGN1412 egy olyan, ún. CD28 szuper-ellenanyag volt, aminek a feladata röviden az immunrendszer segítése lett volna reuma és B-sejtes leukémia esetében. Ezzel szemben a kezelt alanyokban váratlanul gyorsan az immunrendszer túlörgetéséhez vezetett, szinte kezelhetetlen „citokin-vihart” váltott ki, ami szervleállásához vezetett és egyik résztvevő esetében a kéz- és lábujjak amputációja is szükségesnek tűnt. Soha, senki nem tapasztalt hasonlót egyes fázisú klinikai teszten.
Hogy a TGN1412 esete a különleges (és horrorisztikus) kivétel legyen a klinikai tesztek történetében, amire mindenki felkapja a fejét, ahhoz azonban arra van szükség, hogy előtte a különböző gyógyszer-jelölteket hosszú-hosszú éveken át teszteljék mind emberi laboratóriumban növő sejteken, mind modellállatokban – pont abból a célból, hogy várható mellékhatásokat még azelőtt megérthessük, mielőtt a szereket embereken is kipróbálnánk.
Egyetlen piacra dobható gyógyszer kifejlesztéséhez a kutatók kb. 10 000 potenciális molekulát vizsgálnak meg, amelyekből átlagban 250 bizonyul annyira ígéretesnek, hogy utána tüzetesebben egereken és makákókon is megvizsgálják a hatásukat. Átlagban 5 jut el addig, hogy embereken is kipróbálják, azaz a molekulák 98%-a fennakad az állati szűrőn. Ez persze nem a teljes kép, hiszen a 10 000 kezdeti molekula tesztelése is általában nem-emlős állati modellek (muslica, fonalféreg, hal) segítségével történik.
bhc_overview_process-760×420
A gyógyszerfejlesztések során 10,000 molekulából átlagban egy jut el addig, hogy gyógyszerként az üzletbe kerülhessen.
Épp ezért, ha csak nem az a valódi célunk, hogy felhagyjunk a gyógyszerfejlesztéssel – és ezzel együtt annak reményével, hogy ma még gyógyíthatatlan betegségeket egy nap meggyógyítunk – örökre, nem nagyon mehetünk el a „Stop Vivisection!/Állítsuk le az állatkísérleteket!” fedőnevűeurópai polgári kezdeményezés mellett szó nélkül, hiszen az állatkísérletek mai alternatívája az etikailag vállalhatalan emberkísérlet lenne (garantáltan sokkal-sokkal több TGN1412-szerű esettel).
A mostanra több mint egymillió alláírást összegyűjtő ECI(2012)000007 kezdeményezés, nem pusztán azt célozza, hogy az állatkísérletek szigorúan szabályozzák, sőt, kifejezetten a jelenleg érvényben lévő, állatkísérletes munkát uniós szinten szabályozó 2010/63/EU direktíva meghaladását tűzte ki célul, annak ellenére, hogy az már eddig is gátat szabott az állatok fölösleges szenvedésének. Aki ma az EU-ban állatkísérletes munkát tervez, annak előtte egy megfelelő hivatalnál (Magyarországon ez a NÉBIH) jóvá kellett hagyatnia a kísérleti tervét, amiben meg kell indokolnia, hogy miért pont az adott faj a legalkalmasabb a munkára (például van-e mód arra, hogy az emberhez filogenetikailag kevésbé közeli, lehetőleg nem védett fajt használjon), miért pont annyi állatot tervez a kísérlethez, mint amennyit, és milyen érzéstelenítési, altatási módszereket használ az állatok fájdalmának, szenvedésének csökkentésére. A „3R (Replacement, Reduction, Refinement)” mára minden pályázat és engedély egyik legfontosabb elemévé vált.
A Stop Vivisection szerint azonban ez nem elég, szerintük, csak emberileg releváns rendszerekben (ez praktikusan laborban növesztett sejteket jelentene) kell a gyógyszereket tesztelni. Ami egy totálisan abszurd és ignoráns felvetés: a rendelkezésünkre álló sejtvonalak alkalmatlanok arra, hogy egy-egy gyógyszer rendszerszintű mellékhatásait megjósolják, hiszen csak egyetlen sejttípus növekszik bennük. A TGN1412 esetében a sejtvonalas kísérletek ugyanúgy nem jeleztek előre semmilyen gondot, mint az állatkísérletek, és egy több szövetet érintő mellékreakciónál még csak esélyünk sem lett volna azokat feltárni.
Nem csoda, hogy a tudományos világ egy emberként hördült fel, és mivel az egymillió aláírás miatt a kezdeményezés az Európai Bizottság elé is kerül hamarosan, megindult az ellenlobbizás, a közvélemény és EP- képviselők felvilágosítása, hiszen a kezdeményezés elfogadása elképesztően nagy érvágás lenne az európai tudomány számára (nem túlzás azt mondani, hogy az orvosbiológiai kísérletek meg is szűnnének).
Egyelőre magyar EP-képviselő nem szállt fel a dilivonatra, és az Olaszországból induló petíció mellett elsősorban az osztrák EP delegáció nagy része, illetve a Beppe Grillo féle, az utóbbi időben belső botrányoktól hangosM5S bohócpárt képviselői álltak ki, valamint a Zöldek közül olyanon húzónevek, mint a tudományos módszerrel egyébként is hadilábon álló José Bové és Michèle Rivasi. (Az olaszoknál lehet valami a levegőben, hiszen ez már legalább a harmadik nagyobb, tudományt is érintő botrány az utóbbi években a L’Aquila-i földrengés apropóján meghurcolt kutatók és az őssejt-kuruzslásnak parlamenti támogatást szerző Stamina-módszer mellett.) Ettől nem marad persze magyar támogatók nélkül a kezdeményezés, közel tucatnyi hazai civil szervezet logóját is fellelhetjük a támogatók között.
Ugyan az ECI(2012)000007 kevésbé konfrontatív támadás a tudomány ellen, mint korábban a militáns állatvédők gerillaakciói, nem lehet szó nélkül hagyni. Tíz éve az Egyesült Királyságban nagyon aktív állatkísérlet-ellenes mozgalom arra sarkalta az akkor még tinédzser Laurie Pycroft, hogy megalapítsa a Pro-Test mozgalmat, aminek fontos szerepe lett abban, hogy a közvélemény a szigetországban támogatóbbá vált az állatkísérletekkel kapcsolatban. Itt az ideje, hogy mindenki, akinek fontosak az orvosbiológiai kutatások, felfedezze a benne élő Laurie Pycroftot és igyekezzen meggyőzni az illetékes EP képviselőjét, hogy ha adott esetben szavaznia kell a Stop Vivisectionről, teljes meggyőződéssel nyomjon egy nemet.
Forrás: tudnodkell;
