Forrás: hirado
Az idei programokat „A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok” tematika köré szervezik.
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. kezdetben – egy kormányrendelet alapján – a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet már több mint egy évtizede egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.
Széchenyi 1825-ben tett ajánlatához többen csatlakoztak, így az 1827. évi XI. törvénycikk már 250 ezer forint alaptőkével mondhatta ki az akadémia megalakulását. A Tudós Társaság alakuló gyűlését 1830. november 17-én tartották Pozsonyban, ahol Teleki Józsefet elnökké, Széchenyi Istvánt pedig alelnökké választották. A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, ahol 1832-ben tartották az első közgyűlést, és a Tudós Társaság tevékenységével a magyar tudományos élet központjává tette Pest-Budát.
A Magyar Tudományos Akadémia épülete Budapesten 2014. június 25-én. (MTI Fotó: Bruzák Noémi)
A társaság az Akadémia nevet 1840-ben vette fel. Az 1850-es években az Akadémia épületére kiírt nemzetközi pályázatra beérkezett tervekkel az építési bizottság tagjai nem voltak elégedettek, ezért 1861-ben a berlini August Stülert kérték fel a tervezésre. A székházat 1865. december 9-én avatták fel. A Duna-parti palota volt az első jelentős neoreneszánsz épület Magyarországon. Fennállásának 150. évfordulója előtt kiállítással tiszteleg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Művészeti Gyűjteménye.
1949-ben – főleg szovjet mintára – átszervezték az intézményt: minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést, az 1949-ben kizárt tudósokat az 1989. évi közgyűlés rehabilitálta. Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítja a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.
Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint az MTA önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. Az MTA-nak napjainkban 11 tudományos osztálya működik.
A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért nevű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg. Az idei év eseményei a Tudomány a fenntartható jövőért szlogen jegyében zajlanak majd.
Az MTA az 1999-es világkonferencia sikere után felajánlotta, hogy házigazdája lesz a Tudomány világfóruma (World Science Forum/WSF) néven megrendezendő további tanácskozásoknak. A tudománydiplomáciai lépés sikerét bizonyítja, hogy a 2003-ban első alkalommal Budapesten megrendezett világfórum után 2015. november 4. és 7. között már hatodik alkalommal ad otthont a rangos találkozónak.
A magyar tudomány ünnepének idei programjait „A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok” tematika köré szervezik. Ezzel a tudományt mint a jövő alakításának meghatározó eszközét mutatják be az érdeklődőknek, hangsúlyozzák a tudomány mint hiteles ismeretszerzést segítő eszköz szerepét, továbbá kiemelt figyelmet szentelnek a társadalom tagjainak mindennapi döntéseit alapvetően befolyásoló témáknak.
A tudományünnep hivatalos megnyitóját november 9-én tartják Szegeden. Ekkor kerül sor a 2015. évi Eötvös József-koszorúk és az MTA 2015. évi tudományos díjainak átadására is.
Lovász László, az MTA elnöke Hogyan működik a tudomány? címmel tart nyitóelőadást a valódi tudomány és az áltudományok közti határokról. Az idei rendezvénysorozattal közös gondolkodásra hívják a társadalmat, az eddigieknél nagyobb hangsúlyt helyeznek az ismeretterjesztésre, a tudományok iránt érdeklődők elérésére, akiket országszerte interaktív laborlátogatásokra, előadásokra, fórumokra és bemutatókra invitálnak.
