A kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emészthetők és kevés allergén anyagot tartalmaznak. Migrén és stressz esetében is igen jótékony hatásúak. Előfordulhat allergiás reakció, de sokkal kevesebb mint a tehéntej esetében.
Kecskesajt minden olyan sajt, ami kecsketejből készül. Nem sokkal azután, hogy a kecskét háziasították, már készítettek a pásztorok a tejéből sajtot, tartósítás végett.
A kecsketejből hasonlóan készül a sajt, mint a tehéntejből. A langyos tejbe teszik az oltót. Kis idő múltán májszerű állaga lesz, ekkor apró darabokra vágják, forróra melegítik és egy ideig állni hagyják. Ezután leszűrik az összeállt alvadékot, ízesítik, sózzák, sajtkultúrával beoltják, majd – előbb gyakran, majd ritkábban – forgatgatva formába préselik. Néhány nap és sózás után pincében érlelik. Az alvadék szűrése után maradt savó bőven tartalmaz még fehérjéket. Alkalmas házi sertés táplálására, de ordát (zsendicét) is készítenek belőle.
A sajtoknak egy egészen különleges csoportját képezik. A kecskesajt készítése ma is főleg kis kézműves sajtműhelyekben vagy parasztgazdaságokban történik.
Áttekinthetetlenül sokféle fajta és változat létezik. Sokszor juh és/vagy tehéntejet is kevernek hozzá. A tej lehet nyers és pasztőrözött. A sajttészta tulajdonságai és az érlelés, illetve ettől függően az íz és az aroma alapján 3 alaptípust lehet megkülönböztetni.
– Az első esetben az alvasztásnál a tejsavképződés a döntő, az oltó hatása csekély. A sajttészta fehéres tömör, szerkezete finoman szemcsés.
– A második típusnál a tejsav és az oltó hatása kiegyensúlyozottabb, mint pl. a camembert-hez hasonló sajtoknál.
– A harmadiknál az oltó hatása van enyhén túlsúlyban.
Formázásuk is igen sokféle, 4 féle alaptípust különböztetnek meg. (Alvadékot formákba öntik, sajtkendőben lecsöpögtetik, finomra kikeverik, vagy a töretet formázzák.)
Kecskesajt lehet bevonat nélkül, vagy aranysárga-barnás felülettel, penészbevonattal, élesztős vagy rúzsos külsővel. Van, amelyikre porrá tört faszenet szitálnak, s ehhez gyakran kevés konyhasót is adnak.
A tej fajtájától, s az elkészítés módjától és az érleléstől függően az íz az enyhe krémestől a kifejezetten erőteljesig terjedhet. Némelyeket törkölyben érlelnek, másokat zöld- vagy más fűszerekkel, levelekkel borítanak, így még különlegesebb aromát kapnak a sajtok. Máskor a fűszeres adalékokat az alvadékba keverik bele.
Zsírtartalmuk általában 45%, a szárazanyag legtöbbször 40-45% között van.
Kecskesajtok között találni előételnek alkalmasat, sajttálra valót, de grillezhető kecskesajtot is, de ne lepődjenek meg a desszertként ajánlott kecskesajt olvastán sem.
Forrás: wikipedia; Kép: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
