Magyarország leghosszabb hídja, az 1872 méterre nyúlt Kőröshegyi völgyhíd, amely még messziről, a túlpartról is jól látszik – és amit még az északi part is csak csodálni tud – hangzott el az M1 Itthon vagy! című műsorában
A viadukt az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszát köti össze hajlékony derekával, a Kőröshegy közvetlen, déli szomszédjaként. Az ország egyetlen női hídmesteréhez, Hanák Tímeához több száz híd tartozik, de nem titkolja, hogy az egyik „legkedvesebb gyereke” ez az építészeti remekmű.
Gyönyörű látványt nyújt a híd, kecsességéből adódóan lánynak nevezték el, lehet, hogy azért is volt az a koncepció, hogy egy lány lehetne a hídmestere ennek a műtárgynak. Nem a mérete nyűgöz le, hanem a szépsége. Minden egyes alkalommal, amikor én ide lejövök csinálok fotót szépségéről. Ez a híd önmagam részévé vált, talán mondhatom. Nagyon szeretem. Mindig szép és mindig más – mondta Hanák Tímea.
A Kőröshegynek nem csak kecses hídja, de illatozó, liluló mezője is van. A levendula sem csak az északi part kiváltsága: a Kőröshegyi Levendulás a Balaton déli partjától 3 km-re köszöni szépen, boldogan él és virul. Igaz, az őslila Tihanyból érkezett ide, és az aratás végeztével a túlpartra is tér vissza: ugyanis
amit nem szednek le a turisták, abból olaj készül a Pannonhalmi Apátságban.
Tihanyba telepítették az első komolyabb ültetvényeket a háború előtt. Annyira híres volt, hogy Franciaországba is vittek ki belőle. Ott is híre ment a magyarországi tihanyi levendulának, a levendula olajnak. Az az érdekessége a területnek, hogy Tihanyból egy őstermelőtől vettük, közel 2000 tövet és utána ezt tovább szaporítottuk dugványozással, aztán a magját is felfogtuk és arról is szaporítottuk őket – közölte Szabó Lajos, a Kőröshegyi levendulás tulajdonosa.
Tihannyal néz farkasszemet a Kőhegyi kilátó is, amelynek helyén egykor a tihanyi apátság présháza állt. A kilátó éppen azokra a szerzetesekre lát, akiknek Zamárdiban nemcsak szőlőjük, de plébániájuk is volt. A 176 méteres Kőhegy, Zamárdi legmagasabb pontja.
A Kőhegyi-kilátó, mondhatni a szőlőhegy, Zamárdi szőlőhegyének a tetején épült. Itt korábban a tihanyi bencéseknek volt a nagy pincéje. Az 50-60 éve eltűnt, de 2000-ben épült a kilátó. Valahol azért mégis szép, hogy a bencések bora, borjövedelme, valahogy az oktatást és a nevelést is szolgálta:
egy kilátást a magyar kultúrára, most pedig egy kilátó van a helyén.
Nagyot változott a balatoni világ: akkor épült meg a déli vasútvonal, aminek köszönhetően Siófok és az egész térség fejlődésnek indult – magyarázta Gál Péter művelődésszervező.
m1
