Az első említés a városról az 1230-as évből származik, ahol Kassát „Villa Cassa” néven említik. Kassán őrzik Európa legrégibb városi címeres levelét, melyet Nagy Lajos királytól 1369. május 7. – én kapott.
Nagy Lajos levelének évfordulóját minden évben, május elején a „Kassa város napja” (Deň mesta Košice) ünnepség keretein belül ünneplik meg.
Az újabb kori történelmünkben is jelentős szerepet játszott a város, hiszen Kassa állítólagos szovjet bombázása a „casus belli”, azaz a háborús ok, ami miatt Magyarország hadat üzent a Szovjetuniónak.
A hadtörténészeknek azóta sem sikerült bizonyítani, hogy kik bombáztak, mivel a gépeken nem volt felségjel, de sajnos a város bombázása az, tény.
A mai város látnivalói:
A Szent Erzsébet Székesegyház:
A város számos gyönyörű műemléke közül is kiemelkedik, köznapi nevén, a Kassai Dóm, mely a magyar gótika egyik legszebb alkotása és Szlovákia legnagyobb temploma.
A dómot 1380 táján kezdték építeni egy korábbi templom helyén. Építése századokon át, több lépésben zajlott. Külön érdekesség, hogy a XIX. századi munkákat, az Országházat tervező, Steindl Imre tervei alapján végezték el.
A legújabb kutatások a templom építését a XIV. századi Krisztus Vére csodával hozzák összefüggésbe. A templomot évszázadokon keresztül látogatták a zarándokok és IX. Bonifác pápa 1402-ben kiadott bullájában megerősítette, hogy itt őrizték Krisztus Vérét.
A templom legszebb és legértékesebb műkincse a gazdagon díszített gótikus főoltár a táblaképekkel.
A szárnyas oltáron középen Szűz Mária áll, karjában a kis Jézussal, a két oldalán pedig Szent Erzsébet látható .
1906-ban a Szt. István kápolna alatti sírboltjában helyezték végső nyugalomra II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona, továbbá Bercsényi Miklós és neje, Csáky Krisztina, Sibrik Miklós és Esterházy Antal hamvait.
A kripta ma nemzeti zarándokhely. Erre az alkalomra írta Kacsóh Pongrác, Rákóczi megtérése című daljátékát.
Az Orbán torony:
A Dóm mellet találhatjuk az Orbán tornyot, melyet azért építettek, mert a Dóm tornya nem bírta el a harang súlyát. Harangtoronyban a Szent Orbán-harang másolata lett beépítve. Az 1557-ből származó eredeti harang az Orbán-torony előtt látható.
A 45 méter magas toronyban működik Szlovákia egyetlen viaszfigura múzeuma, amely a város hírességein keresztül mutatja be Kassa történetét.
Nevezetes kassai épületek:
A Régi Vármegyeháza:
A palota fő homlokzatát az egykori Abaúj-Torna vármegye címere díszíti. Ma az épület, a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye.
A Színház:
A Lang Adolf építész által tervezett, szecessziós elemekkel díszített, impozáns külsejű Állami Színház épületet egy parkon keresztül közelíthetjük meg.
Itt volt Katona József Bánk bán című művének az ősbemutatója.
Minden egész órában felcsendül a parkban a 22 harangból álló, fát formázó harangjáték, melyet zenélő szökőkút is kiegészít.
Immaculata, vagyis Mária-oszlop:
Egy barokk szoborcsoport, az 1700-as évek elején emelték a pestisjárvány sújtotta kassai lakosok emlékére.
Történelmi dokumentumok tanúsága szerint belsejében került elhelyezésre szent Bálint ereklyéje is.
Az Andrássy palota:
1898-ban Andrássy Dénes gróf építette a ma is álló, neobarokk stílusú palotát. A sarokház földszinti tereiben a 20. század elejétől kávéház működött, melynek helyén ma cukrászdát találunk.
A legenda szerint, itt született Andrássy Gyula, az 1867-es kiegyezés utáni, első magyar miniszterelnök. Későbbi kutatások kiderítették, hogy valójában az oláhpataki kastélyban született.
A Rodostói ház:
II. Rákóczi Ferenc emlékháza annak a háznak az alapján, ahol a Fejedelem száműzetésben élt. Rákóczi házának a Márvány-tenger partján álló másolata a múlt század 40-es éveiben épült, és csak fél évszázaddal később lett a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik állandó kiállítóhelye. Az eredetije a törökországi Rodostóban található.
A török építészet egyedülálló példájaként betekintést nyújt II. Rákóczi Ferenc életének utolsó időszakába is, aki száműzetésének éveit ilyen épületben töltötte. Hogy az összkép még teljesebb legyen, eredeti berendezésének egy részét Törökországból szállították ide.
Márai Sándor:
Kassa híres szülötte, igazi világpolgár. Gyermekkora és ifjúsága Kassához kapcsolódik, a város középkori történelmének állított emléket a „Kassai polgárok” című drámájában. Ma emléktábla őrzi a nevét.
Márai így írt szeretett városáról:
„A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik a szűk utcába, s a Tátra felől elhozza a havasi növények és a hideg tavak fanyar-jóízű illatát.”
A Koldus-ház:
Egy monda fűződik ehhez a házhoz. Állítólag a régi polgári világban élt Kassán egy koldus, akinek sikerült annyi pénzt összekoldulnia, hogy abból mindenki meglepetésére felépítette ezt a házat. A palota csúcsán, a kalapot emelő koldus köszöni a kassai polgárok bőkezűségét.
Érdekességek:
Hallottatok a „Kassai Oscar” díjról?
A kilencvenes évek közepétől Kassán rendezik meg a városi televíziók nemzetközi filmfesztiválját, s ezen a megmérettetésen az alkotók az Arany koldus (Zlatý žobrák) díjért versenyeznek, ami nem egyéb, mint a Koldus-ház szobrának a kicsinyített mása, ez a „Kassai Oscar“ díj.
Petőfi is többször megfordult a városban, egy átmulatott szilveszter után, itt kérte meg teljesen illumináltan Prielle Kornélia kezét (aki Kassán volt színésznő), és akivel még azon éjszakán házasságot akart kötni, de nem találtak senkit, aki nyomban összeadta volna őket. Másnapra viszont már mindketten kijózanodtak.
Nevezetes kassai épületek:
A Régi Vármegyeháza:
A palota fő homlokzatát az egykori Abaúj-Torna vármegye címere díszíti. Ma az épület, a Kelet-szlovákiai Galéria székhelye.
A Színház:
A Lang Adolf építész által tervezett, szecessziós elemekkel díszített, impozáns külsejű Állami Színház épületet egy parkon keresztül közelíthetjük meg.
Itt volt Katona József Bánk bán című művének az ősbemutatója.
Minden egész órában felcsendül a parkban a 22 harangból álló, fát formázó harangjáték, melyet zenélő szökőkút is kiegészít.
Immaculata, vagyis Mária-oszlop:
Egy barokk szoborcsoport, az 1700-as évek elején emelték a pestisjárvány sújtotta kassai lakosok emlékére.
Történelmi dokumentumok tanúsága szerint belsejében került elhelyezésre szent Bálint ereklyéje is.
Az Andrássy palota:
1898-ban Andrássy Dénes gróf építette a ma is álló, neobarokk stílusú palotát. A sarokház földszinti tereiben a 20. század elejétől kávéház működött, melynek helyén ma cukrászdát találunk.
A legenda szerint, itt született Andrássy Gyula, az 1867-es kiegyezés utáni, első magyar miniszterelnök. Későbbi kutatások kiderítették, hogy valójában az oláhpataki kastélyban született.
A Rodostói ház:
II. Rákóczi Ferenc emlékháza annak a háznak az alapján, ahol a Fejedelem száműzetésben élt. Rákóczi házának a Márvány-tenger partján álló másolata a múlt század 40-es éveiben épült, és csak fél évszázaddal később lett a Kelet-szlovákiai Múzeum egyik állandó kiállítóhelye. Az eredetije a törökországi Rodostóban található.
A török építészet egyedülálló példájaként betekintést nyújt II. Rákóczi Ferenc életének utolsó időszakába is, aki száműzetésének éveit ilyen épületben töltötte. Hogy az összkép még teljesebb legyen, eredeti berendezésének egy részét Törökországból szállították ide.
Márai Sándor:
Kassa híres szülötte, igazi világpolgár. Gyermekkora és ifjúsága Kassához kapcsolódik, a város középkori történelmének állított emléket a „Kassai polgárok” című drámájában. Ma emléktábla őrzi a nevét.
Márai így írt szeretett városáról:
„A nyári reggel üde és szeles, mint majd mindig a Városban, melynek légjárata a nagy hegyekről ömlik a szűk utcába, s a Tátra felől elhozza a havasi növények és a hideg tavak fanyar-jóízű illatát.”
A Koldus-ház:
Egy monda fűződik ehhez a házhoz. Állítólag a régi polgári világban élt Kassán egy koldus, akinek sikerült annyi pénzt összekoldulnia, hogy abból mindenki meglepetésére felépítette ezt a házat. A palota csúcsán, a kalapot emelő koldus köszöni a kassai polgárok bőkezűségét.
Kassai utcaképek:
Érdekességek:
Hallottatok a „Kassai Oscar” díjról?
A kilencvenes évek közepétől Kassán rendezik meg a városi televíziók nemzetközi filmfesztiválját, s ezen a megmérettetésen az alkotók az Arany koldus (Zlatý žobrák) díjért versenyeznek, ami nem egyéb, mint a Koldus-ház szobrának a kicsinyített mása, ez a „Kassai Oscar“ díj.
Petőfi is többször megfordult a városban, egy átmulatott szilveszter után, itt kérte meg teljesen illumináltan Prielle Kornélia kezét (aki Kassán volt színésznő), és akivel még azon éjszakán házasságot akart kötni, de nem találtak senkit, aki nyomban összeadta volna őket. Másnapra viszont már mindketten kijózanodtak.
Befejezés:
A királyi város szépsége és történelmi múltja ma is vonzza a látogatókat, a belváros minden épületének sajátos, történelmi üzenete van.
Nézzünk meg egy videót a városról és a Dómról:
Kassa a Felvidék fővárosa
A Kassai Dóm, II. Rákóczi Ferenc örök nyughelye
Forrás: vinpet
