Eddigi munkásságának legfontosabb állomásait felidézve Kásler Miklós elmondta, elég sok irányú tevékenysége volt. „Mindenképpen megemlíteném a sebészi lézerek magyarországi bevezetését, valamint az azt megelőző tudományos munkát. Ugyancsak teljesen új megoldás volt a fej-nyaki tumorok műtéteinek kiterjesztése és az egyidejű rekonstrukciója nagy mellkasi bőr-izomlebenyekkel.”

Ezt követően foglalkozott a fotodinamikus terápiával – a daganatok destrukcióját célzó fotokemoterápiás eljárás –, valamint a fej-nyaki tumorok kialakulásában szerepet játszó génekkel és egyéb hajlamosító tényezőkkel.

„Nagyon lényegesnek gondolom, hogy 1993-ban megírtam a Nemzeti Rákkontroll Programot, kialakítottuk az országos intézetben Európa legmagasabb kategóriájában akkreditált komprehenzív rákcentrumát, megírtuk az első tankönyveket, valamint az első irányelveket” – mondta Kásler Miklós, megjegyezve, hogy mindezek mellett még sok egyéb munkájára büszkén tekint vissza.

Jelenlegi és jövőbeli feladatairól szólva az Országos Onkológiai Intézet nemzetközi szerepének emelését hangsúlyozta. Elmondta: „érkezett egy felkérés, hogy mivel az Országos Onkológiai Intézet Európa keleti és középső részének egyetlen akkreditált komprehenzív rákcentruma, próbáljuk megszervezni a magyarországi után a közép-európai onkológiai hálózatot is”.

Kásler Miklós szerint nagyon fontos – és nemzeti ügy is egyben –, hogy azok az államok, amelyekkel Magyarország kapcsolatba került a déli és a keleti nyitás révén, mind igénylik az onkológiai támogatást, segítséget.

„Jelenleg is fut a nemzeti onkogenomikai program, amelyben az intézet nagyon jelentős támogatás mellett nemzetközi színvonalú munkát végez” – mutatott rá az onkológus, aki a közelmúlt eredményeiből szemezgetve megemlítette még legújabb, Magyarország szerte jelentős visszhangot keltett munkájukat, amely során meghatározták az Árpád-ház férfitagjainak jellemző génszakaszát.

Forrás: MTI