Az emberi erőforrás miniszter a mai miniszteri meghallgatásán a vakcinák hatékonysága mellett arról is beszélt, hogy nem jósok és celebek, hanem „dedikált tudósok” véleményére alapozva döntöttek arról, milyen vakcinákat alkalmazzanak.
Az atv.hu beszámolója szerint az emberi erőforrás miniszter arról beszélt, hogy Magyarországon az immunitás két komponensét, a sejtes immunitást és a humorális immunitást az oltások előtt és után 30 nappal, majd a második oltás után harminc nappal és három hónap után mérték 4500 ember esetében.
Azt, hogy nem lehet közölni egy hónap után, hogy mi lesz öt hónap múlva, nagyon szépen kérem, méltóztassanak megérteni
– mondta Kásler Miklós, aki májusban kezdeményezte az immunitás vizsgálatát.
– Ennek alapján, öt hónap elteltével, egyértelműen ki lehet mondani azt, hogy a humorális és a sejtes immunitás többé-kevésbé paralel alakul, de nem teljes mértékben. Ez azt jelenti, hogy sem a celluláris immunitás, sem a humorális immunitás önmagában a szervezet védettségi állapotát nem jellemzi – jelentette ki az EMMI-t vezető miniszter.
Tehát tessenek kedvesek befejezni azt az érvelést, hogy ha nincsen ellenanyagom, nem vagyok védett, ha alacsony az ellenanyagom, nem vagyok védett… Ez tételesen nem igaz
– jelentette ki, és hangsúlyozta, hogy mind az 5 vizsgált vakcina esetében a sejtes immunitás is és a humorális immunitás is jelentősen emelkedett. Az mRNS tartalmúaknál, tehát Moderna és Pfizer elsősorban a humorális immunitás emelkedett gyorsan.
Az összes többinél, a vektorvakcináknál és a Sinopharm esetében az ellenanyag-termelődés folyamatosan nőtt, sőt, azt lehet mondani, hogy a Szputnyik esetében – az összes többihez viszonyítva végig – nagyon magas szinten maradt és alig csökkent.
Az emberi erőforrás miniszter a Parlament népjóléti bizottsága előtt tartotta éves beszámolóját / Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hozzátette: mivel a vektorvakcinák egy emberre nem fertőző vírus segítségével jutnak el az emberi sejtekhez, és a szervezet az adenovírus – tehát a vivővírus – ellen is termel ellenanyagot, ez pedig korlátozza az alkalmazhatóságukat és az újabb oltás lehetőségét, mert esetleg az adenovírus ellen termelődő ellenanyag „fogja az egész komplexumot, benne a tüskefehérjét is kirekeszteni a szervezetből”.
A miniszter szerint „ezen túlmenően egyetlenegy adat sincs arra nézve, hogy hol van a humorális immunitásnak az a határa, ami fölött a védettség biztos. Vagy hol van ez a határ sejtes immunitás esetében”.
„Ha ezt meg tudnánk határozni, még konkrétabban tudnánk erről beszélni. De nehézség abban is van, hogy a sejtes immunitás esetében és a másik fajta, humorális immunitásnál is a szervezet általános, csak az egyénre jellemző immunállapota más és más”
– tette hozzá.
A Sinopharmról Kásler azt mondta, a kínai vakcina nemcsak a tüskefehérje ellen termel ellenanyagokat és biztosít sejtes védelmet, hanem mivel az egész vírus, az összes fehérjekomponens az elölt vírusban benne van, „a védettség sokkal, de sokkal több víruskomponens ellen fejlődik ki”.
Kásler Miklós „értelemszerűnek“ nevezte, hogy „ezeket az adatokat nem tudták akkor, amikor elrendelték vagy döntöttek arról, hogy milyen vakcinákat alkalmazzanak”. De – mint fogalmazott – „volt annyi orvosi judiciumuk az addigi ismeretek alapján és elméleti megfontolások alapján, ami nem a jósok, a celebek és mások véleményén alapult, hanem az ide tartozó országos intézetek, szakmai kollégiumok és azok a dedikált tudósok, virológia ismereteken”. Vagy ha a virológus éppen biológus és nem látott beteget, akkor az ő ismereteit az a klinikus egészítette ki, aki tudta, mi az a citokinvihar.
Összességében azt mondta: mindegyik vakcina megemeli a védettséget, „majd a védettség csökken”, ezért mindegyik életkorcsoportban át kell oltani az embereket és kezdeményezni kell 3-4 hónap után a harmadik oltást.
