A grófi család korábbi mágocsi lakhelyéről kevés adat áll rendelkezésre. A régi, feltehetően klasszicista „kastély” (udvarház) a XVIII. század elején épülhetett, amely a jelenlegi kastélytól távolabb egy „magaslaton” állt. Visszaemlékezések szerint ez az épület sokkal szerényebb volt a mainál, amelyhez kápolna vagy kistemplom is tartozott.
Az új kastély eredeti tervrajzai, dokumentációi elvesztek, megsemmisültek, esetleg magánkézben lappangnak, így nem ismert a tervezője sem. Egyes feltételezések Ybl Miklósnak tulajdonítják az épületet, de ez szinte teljes bizonyossággal kizárható. Az építtető egyértelműen gróf Károlyi Imre (1873-1943) és felesége volt, amint az a homlokzati feliraton is olvasható: „AEDIFICAVERUNT EMERICUS COMES KÁROLYI DE NAGYKÁROLY UXORQUE EIUS SOPHIA NATA Cssa KÁROLYI DE NAGYKÁROLY A. D. MDCCCXCVII”. (Építették Nagykárolyi gróf Károlyi Imre és felesége Nagykárolyi Károlyi Zsófia grófnő 1897-ben.) Imre gróf már nem adhatott megbízást a neves építésznek, hiszen Ybl Miklós 1891 elején meghalt. A nagymágocsi kastélyt egyébként nem tartalmazza Ybl életműve sem. Verrasztó Gábor helytörténész kutatásai szerint a kastélyt valószínűleg egy magyar származású osztrák építész tervezte, aki Bécsben lakott. Neve ez idáig nem ismert, de az biztos, hogy a kastély építésének 40. évfordulójára rendezett ünnepségre meghívták, tehát 1937-ben még élt. (Ezt Szelecz János is megerősítte, aki valaha inas volt, és Budapesttől egy darabon együtt utazott a tervezővel. Sajnos a nevére nem emlékezett.)
Verrasztó részletes leírása és elemzése szerint az U alaprajzú emeletes kastély egy-másfél évig épült, homlokzata harmonikus, kicsit sem hivalkodó. Tengelybeosztása 2+4+3+3+3+4+2. A 4-4 tengely rizalitos. A jobb szárny végénél helyezkedik el a télikert, tetején terasszal. A középrizalit oszlopokon nyugvó erkéllyel és a tetőablaknál lévő címerrel hangsúlyozott. Szinte ugyanezt a képet nyújtja az udvar felőli középrizalit is, de ide keramitkockával kirakott felhajtót, a tetőtérbe pedig órát építettek. A jobb és bal szárny udvari oldalán is fedett folyosót találhatunk, ennek tetejét dór utánzatú oszlopok tartják. Az épületen hatféle formájú, stílusú ablakot alkalmaztak (kosáríves, félkörös, egyeneszáródású stb.), ezek közül legszebbek az emeletiek, amelyek barokk díszítésűek. A tetőszerkezet meglepő szépségű és megoldású, hajlított és lépcsőzetesen egymásra szegelt gerendákat is felhasználtak az építészek.
Eredetileg négy lépcsőháza volt a kastélynak, de az 1970-es években a fa csigalépcsőt meggondolatlanul lebontották. Megközelítőleg „érintetlen” állapotú helyiség a kastélyban a valamikori fogadószoba, stukkódíszes, aranyozott-festett mennyezetével, a galériás hall nagyon szép fa falburkolásával, a márványkandalló fölötti Károlyi-címerrel, valamint a ma ebédlőnek használt két helyiség, és a márvánnyal borított télikert.
Ma is élő (turistáknak is terjesztett) tévhit, hogy a kastély 99 szobás, és csak a magasabb adó miatt nem lett 100 szobás, mert akkor már palotának számított volna. Ez azonban nem fedi a valóságot, mert — az illemhelyeket is beleszámítva — összesen 72 helyiség található az épületben. Az átalakításokat figyelembe véve, eredetileg is legfeljebb 77 helyiség lehetett, a szobák száma pedig jóval kevesebb.
Több forrásból, így a plébániahivatal irataiból is megállapítható, hogy a kápolnát csak 1910-ben építették. Szilágyi László lelkész ezzel kapcsolatban a következőket jegyezte fel: „A Kastélyi Szt. Kereszt felmagasztalásáról nevezett márvány kápolna építtetése 1910. VIII. 5. – Méltóságos Gróf Károlyi Imre úr és nemeslelkű neje Gróf Károlyi Zsófia grófnő, néhai Tibor nevű elsőszülött gyermekük Kedves emlékét megörökítendők, elhatározták, hogy a kastély első emeletén, azon termet, melyben Kedves gyermekük utoljára halva feküdt és felravatalozva volt kápolnává alakíttatják. Az ige hamarosan testet öltött. 1910 tavaszán külföldi művészmesterek serényen munkálkodva ez év júliusára elkészítették a díszes Kápolnát, melynek alapzata és oldal falai tiszta fehér és fekete márványból, a mennyezet díszített stuccó-ból készült. Középen kettős lépcsővel egy tiszta fehér márványból készült oltár, márvány tabernáculummal, melyből középen fekete márványból készült gyönyörű feszület emelkedik ki, oldalt három három antik stílű ezüst gyertyatartó és ezüst rámájú cánontáblákkal az oltáron; a tabernáculum ajtaja szép sárgaréz veret, domborművel díszítve. Helyet foglal még a kápolnában egy fehér emaill selyem gemiflexorium, mögötte 2 foteil és jobbról a két színes ablak között a boldogemlékű első szülött Tibor kisgróf életnagyságú élethű szobra carrarai márványból ülő helyzetben angyalnak mintázva…”. Amíg a kápolna készült többszöri levélváltás történt a püspöki főhatósággal a házi kápolna nyilvános jellegűvé tétele tárgyában, melyet X. Pius pápa utóbb engedélyezett. „Ezen pápai privilégium alapján a házi Kápolna, mely a Szt. Kereszt felmagasztalására dedikáltatott, nyilvános Kápolnának declaráltatott, melyben a grófi család tagjai és mindenkori vendégei minden vasár és ünnepnap eleget tehetnek e helyen szt. mise hallgatási kötelezettségeiknek.” A kápolnát Jung János váci segédpüspök áldotta meg 1910. augusztus 5-én. Ezt követően évente kétszer tartottak szent misét, Tibor gróf születésének (január 16.) és halálának (június 20.) napján.
A kastélyban feltevések szerint először gázvilágítást alkalmaztak, és csak az 1910-es években készítettek gőzgéppel működő saját áramfejlesztőt. Ezt a ma műhelynek használt épületben helyezték el, és 110 voltos egyenáramot termeltek vele egészen a falu villamosításáig. A műhely előtt volt az egyik régi ciszterna, amelynek még eredetiek fedőlapjai: Schlick féle Vasöntöde és Gépgyár R. T. Budapest. A kastély falicsapjai, falikútjai Knuth Károlytól valók, szintén Budapestről. A belsőépítészeti munkák többéves elhúzódását igazolja a hajdani könyvtár kandallójának fa felsőrésze. Ennek (és valószínűleg a hall címerének) készítője Damjanovics László budapesti műbútor asztalos, aki munkájába belevéste a dátumot is: 1902. április 24
Cím: Nagymágocs6622 Nagymágocs, Szentesi út 2.
Tel: (+36) 63 363-002
E-mail: [email protected]
Web: www.nagymagocs.hu
