2015. 06. 14.
forrás: m1/Minden tudás, MTI Fotó: Mohai Balázs
De legalábbis egy évtizeden belül megtalálhatjuk a jeleit, a további egy-két évtizedben pedig bizonyítékunk is lesz rá. Általában nagyon egyszerű életformákra gondolnak a kutatók, egysejtű, mikrobákhoz hasonló dolgokról lehet szó.
Tejútrendszerünkben legalább 200 milliárd, a Földhöz hasonló bolygó van – hangzott el a NASA közelmúltbeli sajtótájékoztatóján, amelyet a Földön kívüli élet lehetőségéről tartottak Ellen Stofan kutató, valamint John Grunsfeld asztronauta vezetésével. A bejelentés nem egy konkrét tudományos felfedezésről vagy egy új küldetésről szólt, inkább az elkövetkező időszakra szóló előrejelzésként értelmezhető. A NASA álláspontja szerint igen valószínű, hogy egy évtizeden belül a Földön kívüli életre utaló jelet találnak a kutatók, a további egy-két évtizedben pedig bizonyítékuk is lesz rá.
A kulcs a víz
Kereszttúri Ákos, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontjának munkatársa nagyjából 20 éve foglalkozik a bolygók kutatásával, és reálisnak tartja, hogy hamarosan megtaláljuk a Földön kívüli élet nyomait, a nagy kérdés az, a sok milliárd bolygó közül melyiken van víz. Földön kívüli életként általában nagyon egyszerű életformákat gondolnak a kutatók, olyasmit keresnek, ami körülbelül 4 milliárd évvel ezelőtt, az élet megszületése környékén jelen lehetett – magyarázza bolygókutató. Nem kell tehát fejlett lényekre gondolni, egysejtű, mikrobákhoz hasonló dolgokról van szó.
Mi az élőlény?
Sokszor felmerül a kérdés, hogy mi az élet legtágabb fogalma. Ezt elsők között Gánti Tibor magyar kutató határozta meg. Három összekapcsolódó kémiai rendszer alkot egy élőlényt: amely képes a környezetéből anyagokat felvenni, leadni és energiát hasznosítani, képes önmaga másolására, és képes a környezetétől elkülöníteni magát. Ha ilyen tulajdonságokkal bíró rendszerek nyomára akadnak a kutatók, azokat Földön kívüli életformáknak lehet tekinteni.
Mars és Jupiter
A Naprendszerben két, leginkább perspektivikus égitest közül egyik a Mars, ahol szerves anyagot találtak, és úgy néz ki, folyékony víz is lehet rajta néhol, a másik legnépszerűbb égitest pedig az Európa nevű Jupiter-hold, amely tulajdonképpen egy nagy, 10 kilométer vastag jégpáncélba burkolódik, ezalatt viszont egy vastag folyékony óceán van, fenekén pedig elvileg héjforrások lehetnek. Ez a kép kicsit emlékeztet arra, amit a Földről is el lehet képzelni.
Exobolygók
Azonban nemcsak a Marson, vagy a Jupiteren keresik az élet jeleit, hanem a naprendszerünkön kívül, vagyis idegen csillagok körül keringő úgynevezett extraszoláris, más néven exobolygókon is. Az első évtized a felfedezésről szólt, most, a 2010-es évek közepén jutunk el oda, hogy már nem csak azt tudjuk megvizsgálni hol vannak ezek az exobolygók, de azt is, milyenek a viszonyok a felszínükön, lehet-e adott esetben légkör, vannak-e azoknak kísérői, holdjai.
A Kepler
Az exobolygókat speciális távcsövekkel vizsgálják. Ilyen például a Kepler, amely mérföldkövet jelentett az exobolygók és a csillagok asztrofizikai kutatásaiban. A Kepler által 2014 decemberéig felfedezett bolygók száma meghaladja az 1700-at. Az űrtávcső az elmúlt hat évben forradalmasította az exobolygó-kutatást, hiszen nagyon érzékeny, milliomod rész pontossággal képes megmérni a csillagok fényességét, ezért aztán a bolygók mindenféle tulajdonságát kimutathatóvá teszi – magyarázza Kiss László csillagász, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa.
Mikro XRD
Az űrtávcsövek mellett az űrbéli anyagok vizsgálatához is sajátos műszerek kellenek, ilyen például az a készülék, amivel Keresztúri Ákos és csapata a meteoritokat vizsgálja. Ez egy mikro XRD, amelyben nagyon sokféle minta vizsgálható, például a kozmikus ásványok szerkezete. Míg ugyanis az optikai mikroszkópban az agyagásvány jellegtelen szürke masszának tűnik, ez a műszer röntgentartományban vizsgálódik, így megbecsülhető, milyen szerkezetű ásványok vannak benne. Meghatározható, hogy a meteoritok kőzetanyaga mikor keletkezett, mikor csapódott ki az anyaégitestből, mennyi időt töltött a világűrben és a Földön, ebből pedig összeállítható az egyes meteoritok élettörténete is.
Irány a ….?
A kutatás jelenleg ott tart, hogy kiderüljön, jó helyen keressük-e egyáltalán a Földön kívüli élet nyomait. Ha igen, akkor kiküldhetik azokat a szondákat, amelyek képesek ezek rögzítésére. A szakemberek szerint ehhez néhány évtized kell, de ha az űrszonda életet talál, az új fejezetet nyithat az emberiség történetében.
