Különleges módon hangolódott Major Veronika szombaton a női sportpisztoly fináléjára, melyet bronzéremmel zárt a párizsi olimpián.
„Karácsonyi süteményreceptekről beszélgettünk a döntő előtt” – árulta el a magyar sportlövészet húsz év után megszerzett első ötkarikás érmének a titkát az MTI-nek Győrik Csaba, a keszthelyi klasszis edzője. „Van egy kézikönyvem minden versenyzőről, így Veráról is és ez a 48/b fejezete, a karácsonyi sütemények. Neki most erre volt szüksége, így erről beszélgettünk.”
Major Veronika könnyes szemekkel érkezett a magyar újságírókhoz az eredményhirdetés után és ő a siker egyéb fontos tényezőit emelte ki.
„Nem is lehetnék ennél boldogabb, talán akkor, ha előrébb végzek, de nem is mondok ilyet, mert ez is megríkatott” – nyilatkozta boldogan a 27 éves sportlövő. „Azért jöttem, hogy érmet nyerjek és ezt a célt a végletekig hajtottam magamban, végig ott voltam, csináltam és meglett az eredménye.”
A magyar olimpiai csapat hatodik érmét megszerző sportoló a fináléra térve elmondta, hogy kicsit visszafogottabban kezdett, de azok a lövései sem voltak rosszak, melyek nem értek pontot.
„Sajnos voltak olyan sorozataim, amikor hiába lőttem tízest, nem lett találat, mert 10,2 körtől ér pontot a lövés. 10,0-k, 10,1-ek voltak, de nem hagytam, hogy ezek letörjenek. Hajtottam magam, hogy még jobb legyek, hogy a legjobb technikát hozzam ki magamból és mással ne törődjek” – idézte fel a döntőjét Major. „Nehéz olimpiai ciklusom volt, végig kellett versenyeznem a szezont a kvótáért, de ez az előnyömre vált. Éreztem, hogy benne lesz ez az eredmény a kezemben az olimpián.”
Major Veronika beszélt arról is, hogy a légpisztolyos döntő – melyet a nyolcadik helyen zárt – sokat segített neki abban, hogy ezúttal kiemelkedően tudott szerepelni.
„Nagyon sokat segített, hogy lőhettem 10 méteren a döntőben, mert megéreztem a pálya hangulatát, láttam a körülményeket, a fényeket, ami minden pályán más. Sokat jelentett számomra az is, hogy első helyen jutottam fináléba, sőt, olimpiai rekordot (592 kör) állítottam be, aminek külön örülök” – jegyezte meg a magyar pisztolyos, aki azt is elárulta, hogy a fináléban az indiai Manu Bhaker elleni éremről döntő szétlövés előtt magabiztosnak érezte magát. „Az járt a fejemben, hogy odaállok és még ötöt lövök, másrészt az, hogy itt az alkalom, hogy megszerezzem az érmemet. Tudtam, hogy szétlövésekben nagyon jó vagyok, ha kiélezett a helyzet én azt meg tudom oldani. Tudtam azt is, hogy az én akaratom fog érvényesülni és az lesz, amit én szeretnék.”
Győrik Csaba szintén azt emelte ki, hogy tanítványa a szétlövésekben szinte mindig jól teljesít és nyer, így akkor ő biztos volt az éremszerzésben.
„A döntő előtt, már a sütemények után ugyanazt láttam rajta, amit tegnap reggel az alapversenyt megelőzően, hogy az az elszántság és fókuszáltság van nála, ami kell. Ő technikailag a világ egyik legjobb lövője, úgyhogy én tök nyugodtam ültem a döntő alatt, igaz, a pulzusom 143 volt közben” – viccelődött a szakember. „Veronika mindent nagyon jól megcsinált és úgyis megoldotta, hogy én nem láttam a monitorját, nem tudtam milyen szórással, hova lő, így segíteni sem nagyon tudtam neki. Nagyon örülök az egész olimpiai szereplésének.”
Major Veronika: elérzékenyültem az olimpiai dobogón állva, Igaly Diánára gondoltam
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
A sportpszichológusa és edzője, Győrik Csaba szakmai észrevételei nagy segítséget jelentettek az olimpiai bronzérmes felkészülésében. Major Veronika az InfoRádióban elmondta: jól jött neki a kisebb pihenő a légpisztoly döntője után, mert így össze tudta szedni a gondolatait, és újult erővel vágott neki a pisztolyosok versenyének.
A selejtezőt olimpiai csúcsbeállítással megnyerő Major Veronika végül bronzérmes lett a női sportpisztolyosok 25 méteres versenyszámában a párizsi olimpián. Magyar sportlövő húsz év után végzett ismét dobogós helyen az ötkarikás játékokon. A keszthelyi sportoló hazatérése után a Kopaszi-gáton, a MOB szurkolói klubjában azt mondta, a döntő lövés közben egyáltalán nem jutott eszébe, hogy milyen régóta nincs már olimpiai érme a magyar sportlövészetnek. Elárulta, hogy azért érzékenyült el a dobogón állva, mert a 2021-ben elhunyt, 2004-ben olimpiai aranyérmes Igaly Diánára gondolt. „Összességében nagyon büszke vagyok, hogy nekem sikerült megtörnöm ezt a húsz évig elhúzódó negatív szériát” – tette hozzá.
Major Veronika nemcsak sportpisztolyban, hanem légpisztolyban is első lett a selejtezőben, utóbbi számban végül a nyolcadik helyen végzett. Mint fogalmazott, tudta, hogy nagyon kemény menet vár rá, ezért már majdnem egy héttel az olimpia kezdete előtt kiutazott Franciaországba, hogy mind mentálisan, mind fizikálisan megfelelően rá tudjon hangolódni a versenyekre, igaz, a helyszínen már inkább a minőségi előkészületekre helyezte a hangsúlyt. „Ott már csak annyit edzettem, amennyit kellett. A versenyeken azért voltak hullámzó szakaszaim. Az első számomban nem sikerült egymást követő két napon is jól lőnöm. Jól jött a légpisztolydöntő utáni kisebb szünet, mert össze tudtam szedni a gondolataimat” – emlékezett vissza franciaországi szereplésének első szakaszára az olimpiai bronzérmes.
A sportpisztoly alapversenyében nyújtott teljesítményével elégedett volt, hiszen az olimpiai rekordbeállítás nagy fegyvertény, a döntőben pedig „izgalmas és nagyon kiélezett harc” bontakozott ki a legjobbak között. Úgy véli,
sokat számított, hogy az elmúlt hónapokban kiemelten figyelt a megfelelő mentális felkészülésre, megfogadta a sportpszichológusa hasznos tanácsait.
Hozzátette: megtanította őt minden olyan fortélyra, amit végül hasznosítani tudott élesben, az olimpián. Mint fogalmazott, nagy segítség volt ez neki, mert a szakember pontosan tudta, mire van szüksége ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan, fókuszáltan versenyezhessen.
Külön köszönetet mondott edzőjének, Győrik Csabának, aki mindig észrevette, ha valami nem klappol, és nemcsak szakmailag, hanem emberileg is nagyon sokat segített neki. Úgy érzi, nagyon szerencsés, mert olyan edzője van, akivel versenyről versenyre együtt fejlődnek, és bár már nagyon régóta irányítja az edzéseit Győrik Csaba, még mindig adódhat egy-egy olyan nehezebb versenyszituáció, amit csak együtt tudnak megoldani, ezért minden helyzetben segítik, támogatják egymást.
A lőállásban állva Major Veronika azt érzékelte, hogy a lelátón többségben voltak a hazai szurkolók, de a dél-koreai drukkerek is nagyon hangosak voltak. Sok magyar is kijutott Chateauroux-ba, és az Európa-bajnok sportlövő elmondása szerint minden biztató szót, bekiabálást hallott, nagyon jólesett neki a szurkolás és a támogatás.
A 27 éves sportoló bízik benne, hogy ott lehet majd a következő olimpián is Los Angelesben, sőt a legszívesebben már a jövő héten utazna az Egyesült Államokba, mert nagyon magával ragadta az olimpiai hangulat Párizsban és Chateauroux-ban. Ezzel együtt elismerte,
szüksége van most egy kis pihenésre és felfrissülésre, hogy a lehető legjobb ritmusban vágjon neki a következő olimpiai ciklusnak.
Az olimpiai bronzérem után várhatóan fokozottabb lesz az érdeklődés a média és a szurkolók részéről Major Veronika iránt, aki az olimpia előtt és a chateauroux-i versenyek alatt teljesen kizárta a külvilágot, tudatosan nem volt jelen a közösségi médiában, az oldalait például a párja kezelte. Arra számít, hogy a következő időszakban nagyobb szurkolói áradattal néz majd szembe kellemes teherként – nemcsak Keszthelyen, hanem az interneten is.
Major Veronika végül elmondta: reméli, hogy olimpiai szereplésének köszönhetően minél több magyar gyerek kipróbálja majd a sportlövészetet vagy elkezd érdeklődni a sportág iránt. Jelezte, hogy szívesen részt vesz a sportlövészet hazai népszerűsítésében. „Nagyon örülök, ha valaki engem választ példaképének, és próbálok úgy is élni, ahogy egy példaképhez illik” – tette hozzá az olimpiai bronzérmes.