A 2016-os önkormányzati határozatba foglalt számok hasraütésszerű politikai döntésekvoltak – mondta tanúként egy hivatali dolgozó a zuglói programról a bíróságon
A Karácsony-érában Zuglóban száz új önkormányzati bérlakás megépítését és ötven felújítását tervezték. Ezzel szemben egy sem épült, ráadásul a felújítások is akadoznak – tudta meg lapunk. Még egy beszédes adat: hatvankilenc bérlakást eladtak.
Karácsony Gergely, Zugló polgármestere a lakhatási válság megoldását is célul tűzte ki a XIV. kerületben, hangsúlyt helyezve a bérlakásprogramra, felújításokra és építésekre. Az önkormányzat 626/2016. számú határozatában, a polgármester előterjesztésére 2017-re konkrétan ötven önkormányzati lakás felújítását irányozta elő, valamint száz új lakás építését. A 2018-as adatokból az látszik, hogy az épített lakások száma 0, azaz nulla. Ha pedig az ellenzéki pártok közös főpolgármester-jelöltjének ötéves teljesítményét vesszük górcső alá, látjuk, hogy az eredmény hasonló az említett 2017-es adathoz. Vagyis nulla.
Nemhogy nem épült egy sem a száz önkormányzati lakásból, még megvalósíthatósági tervek sem készültek. Ami viszont a kinnlevőségeket illeti, ez a lakáscélú helyiségek esetében kilencszázmillió forint, a nem lakás célú üzlet- és irodahelyiségeknél pedig nyolcszázmillió. Ahogyan a kerület jegyzője a közelmúltban fogalmazott: „A kétmilliárd forintos folyószámlahitel köldökzsinórja tartja életben Zuglót, a működés nem fenntartható, a költségvetés hosszú távon tarthatatlan.”
De maradjunk a lakásfrontnál! Amennyire sikertelen volt Zugló a Karácsony-érában a lakásépítések területén, olyannyira sikeres az eladásokkal, ilyen tranzakcióból ugyanis öt év alatt összesen hatvankilenc volt. Ami pedig a felújításokat illeti: 2017-ben húsz lakhatatlan bérlakást tett a kerület lakhatóvá, ami a zuglói vagyonkezelő szerint sem azonos a felújítással. Lapunkat egyébként éppen ennek kapcsán perelte be Karácsony az önkormányzat nevében egy sajtóhelyreigazítási perben, amelyet első fokon – tehát még nem jogerősen – meg is nyert, mivel egy írásunkban valótlanul állítottuk, nem történt fejlődés a zuglói lakásprogramban. A kerület ugyanis teljeskörűen tizenegy lakást újított fel 2018-ban az említett 2016-os határozatban rögzített ötven helyett. Ezen túlmenően Zuglóban létezik még egy sajátos modell a bérlakás-programban, amelynek lényege, hogy civil szervezetek, alapítványok segítségével újítanak fel lakásokat, amelyek a segítségért cserébe szinte „bérlőkijelölési” jogot kapnak. Ennél a konstrukciónál az önkormányzat a közművek biztosítását vállalja, a lakást felújító alapítvány nem válik bérlővé, de javaslatot tehet a bérlő személyére, akivel aztán az önkormányzat a bérleti szerződést megköti. Ennek kapcsán is tettünk fel kérdéseket a polgármesternek. Arról érdeklődtünk, vizsgálják-e az alapítványok által javasolt bérlők helyzetét, illetve azt, képesek-e a bérleti díj megfizetésére? Kérdeztük továbbá, hogy az óvodai, bölcsődei dolgozók bérlakáshoz segítése érdekében van-e hasonló programjuk? E felvetést indokolta, hogy Zuglóban a jelzett munkakörökben elég nagy a hiány, illetve a fluktuáció, tekintve, hogy más kerületekhez képest lényegesen alacsonyabb bért tud fizetni az önkormányzat.
Ám ahogyan erre sem kaptunk érdemi választ, úgy arra sem, hány lakásigénylő van, s ebből mennyi azoknak a száma, akik szociális lakbérű önkormányzati lakást igényelnek? A Karácsony-féle lakásügyről az önkormányzattal folytatott perünkben egy – Karácsony ügyvédjének indítványára – tanúként meghallgatott hivatali dolgozó azt mondta, a 2016-oshatározatban az előirányzott számok „hasraütésszerű politikai döntések voltak”.
Mindezekre csupán a következő választ kaptuk: „A Magyar Hírlap zuglói lakásgazdálkodással kapcsolatos valótlan állításaival szemben a zuglói önkormányzat nem jogerősen már pert nyert, a bírói ítélet minden pontban Zugló polgármesterének adott igazat, a megjelent írás állításai hazugságok voltak. A zuglói önkormányzat a fentiek miatt csak azután válaszol a per tárgyát is képező kérdéskörre, ha a per lezárult, illetve a folyamatban lévő több helyreigazítási felszólításnak a lap eleget tett.” Így működik a „transzparens” zuglói önkormányzat azóta, hogy Vágó Gábor LMP-s átláthatósági biztos otthagyta egykori harcostársát.