Tartsatok velem bátran erre a karácsonyi időutazásra, utánajártam, illetve megpróbáltam minél jobban visszaemlékezni a régi karácsonyi ünnepekre, nézzétek meg, hogyan készülődtünk annó és milyen szuper díszeket használtunk!
Volt, ahol nem volt karácsonyfa
Mára hagyományos karácsonyi szimbólumként tekintünk a karácsonyfára, nélkülözhetetlen ünnepi kellék. Tudtátok, hogy az első fát Németországban díszítették fel, a XVI. század idején? Az első feljegyzés viszont a XV. századból való, ekkoriban almával és ostyával díszítették. Magyarországon pedig egészen 1824-ig kellett várni az első karácsonyfára, ekkor Brunszvik Teréz grófnő Martonvásáron található birtokán állítottak fát.
Nagyszüleink idején sajnos sok helyen nem volt fenyőfa, vagy nem tellett rá, ezért sokféle módon megpróbálták pótolni a karácsonyfát. Volt, aki a kertben található bokrokat, virágokat, fűszernövényeket díszítette fel, de olyan is akadt, aki lúdtollbók készített műfenyőt. Elődeink nagyon kreatívak voltak, még az összeszerelhető fát is feltalálták: levágták például a bodza szárát, arra lyukakat fúrtak és ebbe kerültek az örökzöld vagy fenyőágak. Most pedig nézzük, milyen díszeket használtak nagyszüleink!
Karácsonyi díszek régen
Azért elgondolkodom azon, hogy vajon milyenek lesznek a karácsonyfák a jövőben, a mi unokáinknak is ennyire más lesz ez a csodás ünnep, mint most nekünk? Néhány évtized elég ahhoz, hogy hatalmas változások szülessenek, kíváncsian várom a jövőt. Most pedig menjünk vissza a legrégebbi karácsonyfákhoz, egészen a XV.-XVI, századig kell utaznunk. Ekkoriban még almát, diót, gesztenyét, valamint mézeskalácsot aggattak az ágakra.
Ezután megérkeztek a különféle ehető díszek, majd felkerültek a fából, illetve a textilből készült díszek is. A XIX. század végén elkezdődött a csillogó üvegdíszek gyártása, innentől pedig nem volt megállás, szépen lassan mindenhol ott voltak a szép, üvegből készült alkotások. A következő oldalon megmutatom részletesen, melyek voltak nagyszüleink kedvencei, érdemes velem tartani továbbra is, lapozzatok egyet!
(Kép forrása: Fortepan/Göcseji Múzeum)
A díszeknek jelentésük volt!
Tudtad, hogy a karácsonyi díszek mindegyike szimbolizált valamit? Pedig így van! A fára aggatott díszek a bőséget és az egészséget jelképezték, az alma az egészség mellett bibliai utalás is volt, a felfűzött bogyók, egyéb termések látványosan tekeregtek az ágakon, ezzel megidézve a paradicsomi kígyót. Akkoriban a karácsony sokkal erősebben kötődött a valláshoz, régen még nem az ajándékokon volt a hangsúly, hanem a lelki megélésen – ezt szolgálta a Betlehem, Jézus születésének várása, vagy éppen a vallási rituálé.
Karácsonyi díszek régen – A csúcson mindig csillag állt!
A csúcsdísz régebben nem lehetett más, csak és kizárólag csillag, ugyanis ez jelképezte a betlehemi csillagot. Ma már szinte mindenféle csúcsdíszt használnak, sokan kötnek például masnit a fa tetejére.
Karácsonyi díszek régen – Az alma szimbolikája
Nagyszüleink idejében már nem almákat aggattak a fára, hanem gömbdíszeket – azonban ezek a paradicsomi almákat jelképezték.
Karácsonyi díszek régen – Nemcsak gömböt használtak
Nagyszüleink karácsonyfáján nemcsak a gömbalakú díszek voltak fellelhetők, hanem bizony ott voltak az angyalkák, a házikók, de én emlékszek még repülőre, lepkére, és még szívalakú díszekre is. Méretben és színben is viszonylag nagy volt a választék, de természetesen össze sem lehet hasonlítani a mai kínálattal.
Karácsonyi díszek régen – A girland
A fát körbeölelő szalagok a paradicsomi fára tekeredő kígyót jelképezték, régen ezeket a girlandokat kézzel készítették, manapság viszont már olyan széles a paletta, hogy választani is nehéz.
Karácsonyi díszek régen – A világítás
Nagyszüleim még gyertyákat használtak erre a célra – vagy felcsiptették vagy pedig drót segítségvel kötötték fel a gyertyákat. Később megjelentek a csillagszórók és az első égősorok is, melyek teljesen másképpen néztek ki és sokkal jobbak voltak, mint a maiak.
Karácsonyi díszek régen – Az ehető finomságok
Már a kezdetektől megjelentek az édességek a fákon, nagyszüleink idején pedig kiteljesedett teljesen. Ostya, mézeskalács, habkarika, szaloncukor, habcsók – volt minden, mi pedig nagyon szerettük! Mama elkészítette ezeket a finomságokat, majd a család nekiállt, és papírba csomagolva felaggatta a fára, amit csak lehetett. Remélem, hogy sikerült valamelyest visszamennetek a múltba, nekem jólesett nosztalgiázni, kicsit szeretnék visszamenni ténylegesen a múltba!
via
