A 20–35 éves korosztály körében jellemző, hogy sokan még mindig a szülői házban élnek, nem mernek elindulni karrierútjukon, vagy belevágni a családalapításba.
2008-hoz képest (3,1%) megháromszorozódott a munkanélküli pályakezdők aránya 2012-re (9,1%). Fotó: Kálló Péter
A jelenség kapunyitási pánik néven ismert, de a szakemberek szerint van mód az elkerülésére.Generációs probléma
A kapunyitási pániknak nevezett jelenség egy új társadalmi probléma, ami elsősorban a mai 20–35 éves korosztályra jellemző. – Egy olyan válságról beszélünk, amely azokat az Y generációs pályakezdő fiatalokat érinti, akik már munkaképesek, aktív korúak, mégis gyerekstátuszban élnek, hosszúra nyúló egyetemi tanulmányaikkal kitolják a kamaszkorukat – mondta el Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus.
Ezek a fiatalok kényszerből, esetleg kényelemből élnek a szüleik támogatásából, nem vezetnek saját háztartást, felnőttként még otthon élnek.
– Már rendelkeznek legalább egy diplomával, és mégis félnek szembenézni a pályakezdéssel, munkavállalással, és nehézséget okoz nekik belevágni a párválasztásba, családalapításba. A tanulmányaik után hirtelen azt érzik, hogy válságba került az életük, egyetem után 1–2 évet dolgoznak, és a munkatapasztalat után döbbenek rá, hogy a kiválasztott pálya nem illik a személyiségükhöz. Ekkor úgy érzik, perspektívátlanok, elvesztették céljaikat – tette hozzá a szakértő.Beláthatatlan pálya
Az otthon élő 20-39 évesek aránya (%)
A jelenség hátterében nyilvánvalóan gazdasági okok is állnak. A fiatalok ma jóval később kerülnek ki az iskolarendszerből, mint a korábbi generáció tagjai, ezért később kezdenek el dolgozni, később lesz saját keresetük, ami biztosítaná az egzisztenciájukat.
– Fontos kihangsúlyozni, hogy nem egyszerűen arról van szó, hogy a mai fiatalok lustábbak lennének az idősebb generációhoz képest.
A fiataloknak nehéz helytállniuk a modern, kapitalista világban, ugyanis a szüleik az előző rendszerben, a szocializmusban szocializálódtak, ahol előre belátható volt az életút: tanulás, pályaválasztás, munkahelyi szamárlétra, szerény, de biztos fizetés, amiből meg lehetett élni – mondta Skultéti-Szabó Katalin. – Lényegében a mai fiatalok útja ismeretlen ösvényen vezet, ahol a kapitalizmus farkastörvényei uralkodnak. Ma már nincs nyugdíjas állás, mindenki azonnal cserélhető a munkaerőpiacon.A szülő is felelős
A munkaerő-piaci nehézségek mellett gyakran a család sem kezeli megfelelően a fiatalokat. A szakember szerint az otthonról elköltözni nem akaró gyermeket sokszor a szülő nem hagyja leválni, a végletekig kiszolgálja, marasztalja.
Az otthon maradók jó része nyilvánvalóan kényszerből, mintsem kényelemből él így, de a leválás elmaradása bizony komoly negatív hatásokat gyakorolhat az illető későbbi életére – mondta el Skultéti-Szabó Katalin.
Aki a gyerekszerepbe beleragad, és nem alakít ki önálló felnőtt identitást, annak sérülnek az egyéb szerepei is: egyre kevésbé lesz képes a stabil elköteleződésre, alkalmazkodásra, problémái lehetnek a partnerkapcsolatában is. Aki túlságosan hozzászokik, hogy otthon mindent megkap – főznek, mosnak rá, gondoskodnak róla –, annak sokszor nincs is affinitása ahhoz, hogy felnőjön. A szülőknek időben önállóságra kellene nevelnie a gyermekeket, időben elengedni a fiatalok kezét.Nehezítő tényezők
„Ma már nincs nyugdíjas állás, mindenki azonnal cserélhető a munkaerőpiacon.”
Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus
Málnási Gábor, a Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat Továbbtanulási, Pályaválasztási Tanácsadó Tagintézmény pályaválasztási tanácsadója szerint a mai pályakezdő fiataloknak sok nehezítő tényezővel kell szembenéznie a karrier- és életútjuk során.
– Sokszor előfordul, hogy túl gyorsan jön a karrier, nincs fokozatosság a pályájukban.
A fiatalok túl hamar elérik karrierük csúcsát, sokszor már 30 éves korukra vezetői pozícióba kerülnek, így hamar eljutnak a kiégés állapotába. Ekkor már nem marad kihívás a szakmában, így nem tudják, hogyan tovább, mit kezdjenek az életükkel – mondta el a pályaválasztási tanácsadó.
Előfordul az is, hogy az első generációs értelmiségieknél nincs családi minta, esetleg nem is a saját, hanem szüleik vágyait, álmait próbálják megvalósítani, így nem a maguk számára megfelelő pályát választják. – A nem megfelelő pályán lévő, vagy nem megfelelő felsőoktatási intézményben, szakon tanuló fiatalok gyakran félnek váltani, de sokszor családjuk nem akarja ezt engedni nekik – mondta Málnási Gábor. – Pedig időben felismerve a problémát el lehet kerülni a későbbi gondokat – tette hozzá.
A mai pályakezdőknek sajnos szembesülniük kell azzal, hogy magas a munkanélküliség, gyakori a túlképzés. Amikor a fiatal kikerül az egyetemről, és azzal szembesül, hogy nem tud mit kezdeni a diplomájával, sokszor úgy reagál, hogy elkezd egy újabb szakot. – Ez ahhoz vezethet, hogy kitolódik a családalapítás, nőknél a szülési idő, a fiatal későn kerül ki a nagybetűs életbe. Ha sikerül kikerülnie, akkor is gyakori az önállóság hiánya – tette hozzá Málnási Gábor.Időben kell váltani
A 25–29 éves magyar fiatalok 40 százaléka nem élt még párkapcsolatban – írja a Kutatópont 2012-es felmérése.
A pályaválasztási tanácsadó szerint a kapunyitási pánikban szenvedőknél a legfontosabb a megelőzés, a korai felismerés. Az időbeni szak-, illetve munkahelyváltással, az érdeklődési körök bővítésével, a kapcsolati háló építésével elkerülhető a jelenség.
– A tanulmányok alatti munkavégzés, a gyakornokoskodás a pénzszerzés mellett jó lehetőség arra, hogy a fiatal megismerje önmagát és azt, hogyan boldogul egy munkahelyen. Ilyenkor van lehetőség kipróbálnia magát kisebb és nagyobb vállalatoknál is, hogy megtapasztalja, melyik illik jobban a képességeihez, a személyiségéhez – mondta a szakember. Akinek nem sikerül egyedül orvosolnia a problémáját, annak érdemes szakembertől egyénre szabott segítséget kérnie.
Forrás: metropol; Kép: Google. illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
