bükkaljai vidék vulkáni eredetű kőkúpjait, az úgynevezett kaptárköveket egykor kultikus, később profán célokra, méhészkedésre használták.
A kaptárkövek közül az egyik legmarkánsabb az Ördögtorony, amely a Hór-völgy bejáratától induló S turistajelzésen érhető el. A kőkúp mellett álló tábla magyarázza el a kaptárkövek keletkezését és szerepüket.
központi bükk mészkőfennsíkjától délre puha riolittufa vonulat húzódik, melynek kialakulásához a miocén közepén a Visegrádi-hegységtől a Tokaji-hegységig terjedő vulkáni koszorú krátereinek töméntelen mennyiségű hamuszórása járult hozzá. Ebből alakultak ki a Bükkalja terjedelmes riolittufa takarói. A tűzhányó kitöréseket kísérő forró vizes, kovás oldatok a riolittufa rétegek közé nyomulva helyenként ellenállóbbá, keményebbé tették az egyébként puha kőzetet. Ezek a szilárdabb tufaképződmények, tufakúpok váltak alkalmassá ún. „kaptárfülkék” (vakablakos kövek) kialakítására.
A bükkaljai riolittufa területen Kács, Tibolddaróc, Cserépváralja, Bogács, Szomolya, Noszvaj, Eger, Egerszalók, Demjén, Egerbakta, Sirok határában jelenleg 73 kaptárkövet ismerünk 471 fülkével. A legtöbb kaptárkő és fülke Cserépváralja és Szomolya határában található. A fülkék átlagos méretei: 60 cm magas, 30 cm körüli széles és 25-30 cm mély. Peremükön, több lelőhelyen – így például a noszvaji Pipis-hegyen is – körbefutó keret található, amelyekbe valószínű a fülke fedelét helyezték. A kaptárfülkék nagy százalékát süvegcukor alakú, méreteikben teljesen eltérő (1 m-től akár 15 m is lehet) tufa kúpokba vágták. Ez a körülmény téveszt meg sokakat, s nevezik a fülke nélküli riolittufa kúpokat is kaptárköveknek. E téves nézet lényegesen szegényebbé tenné a Bükkalját kaptárkövekben, ha a sziklafalakba, sziklapadokba vésett fülkék nem tartoznának a kaptárkövek közé.
Kaptárkövek nemcsak a riolittufa kőzetű Bükkalja sajátossága. Előfordulnak fülkék andezittufában (Pilis-hegység) mészkőben, sőt dolomitban is (Budai-hegység). A Balkán-félsziget több pontján is, főleg Bulgáriában is ismertek. A geológusok a törökországi Göreme vidékéről tufakúp erdőkről tájékoztatnak.
A kaptárkő kutatók között lassan a lakott helyektől távol, az erdők legmélyén a legeldugottabb keskeny, bozóttól áthatolhatatlan mély völgyekben levő fülkék is ismertté válnak. Jelenleg sokkal nagyobb gondot okoz koruk és kultúrtörténeti funkciójuk meghatározása, mint felfedezésük. Eddigi feltevések szerint a kaptárfülkék a XI-XIV. században a riolittufába vájt barlanglakásokkal és pincékkel egyidőben jelentek meg. Kutatásaik során környezetükben feltárt cserépedény maradványok is erre a korra utalnak. Használatuk tekintetében igen különbözőek a feltételezések. A nép szájhagyomány is többféle rendeltetésre utal.
Egymástól távol eső helyen Demjénben, az egri Cakó tanyán és a Borsod megyei Cserépváralján jegyezték fel, miszerint: Szent István korabeli forradalom elesett kapitányainak holttestét hamvasztás után ezekbe a fülkékbe temették.
Cserépváralja határában van a Mangó-tető. Itt található a kaptárkövek legmonumentálisabb példánya. A déli oldala szabályos kúp, hozzávetőlegesen 12-13 méter magas. 25 fülke található benne. A nagy kaptárkőtől keletre, 20-25 méterre van egy kisebb kúp 5 fülkével. Az egyik oldala kicsit csonka, de ez is egy szép példány a kaptárköveknek. A Mangó-tető Cserépváralja déli végénél levő útelágazás és buszmegállóból (volt úttörőtábor) közelíthető meg könnyen. A cserépvárhegyi Várhegy felé haladva kb. 1 km után találkozunk a piros háromszögjelzéssel, amelyen 500 m után a mangó-tetői kaptárkövekhez érünk.
A Mangó-tetőről visszafelé jövet érdemes a csordás-völgyi kaptárköveket is megnézni. Ezek közvetlen a volt Tsz-tanya fölött vannak, alig túl a kerítésen. Igaz, hogy nehezen, sűrű akácbozóton keresztül közelíthetők meg, de megéri a fáradtságot, mert itt is található 4 szép kúp.
Cím: Cserépfalukülterület
Tel: +36 (46) 350 425
E-mail: miskolc@tourinform.hu
Web: www.cserepfalu.hu
