A Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ Makói tagintézményében négy dolgozónál mutatták ki a kanyarót szombaton.
Teljes zárlatot rendelt el az országos tisztifőorvos a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (CSMEK) makói tagintézményében, ahol szombaton négy kanyarós egészségügyi dolgozót diagnosztizált az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Egyelőre nem tudni, mi ellen oltatták be magukat a betegek.
A CSMEK csütörtökön értesítette a Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát arról, hogy több dolgozója bőrkiütéssel és lázzal járó megbetegedéssel küzd. Az OEK azonnal megkezdte a betegek laboratóriumi bevizsgálását.
Négyüknél megerősítést nyert a kanyaró gyanúja, de még öt beteg mintáját vizsgálják.
Az ÁNTSZ azt írja: hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 15 évben behurcolt, illetve behurcolt esettel összefüggő esetből is csak 12-t jelentettek hazánkban. Mindenképp szorgalmaznák a járványügyi felügyelet megerősítését a Romániával határos megyékben, ugyanis gyakorlatilag biztos, hogy a Romániában január elején kitört kanyarójárvány áll a háttérben.
[box type=”shadow” ]
A romániai kanyarójárvány ismeretében behurcolt kanyaró megbetegedésekre folyamatosan számítani kell. A betegellátás első vonalában dolgozók kockázata, hogy kanyarós beteggel találkozzanak, jelentősen magasabb, mint a népesség többi tagjáé. A kórokozót a beteg az orr- és garatváladékával üríti. A kanyaró egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már 4 nappal fertőzhet, és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még 4 napig tart. A kezdeti tünetek hasonlóak az influenzához: magas láz, légúti tünetek, kötőhártya-gyulladás. A kezdeti tünetek után 2-4 nappal jelennek meg a bőrkiütések, melyek a fejen, arcon kezdődnek, és később a testen lefelé terjednek. A kiütések néhány napig tartanak, és a megjelenés sorrendjében tűnnek el. A részleges oltási sorozattal oltottak esetében a betegség lefolyása enyhébb, a szövődmények kialakulásának esélye kisebb.
A romániai kanyarójárvány során 2016. január 1. és 2017. február 17. között a kanyaró megbetegedések száma 3 071 fő volt, 16 beteg halt meg. A legérintettebbek a csecsemők és a kisgyermekek (1-4 éves). A 42 megyéből 36 érintett, a legtöbb megbetegedést (703) a Szerbiával határos Caras Severinből jelentették. A járvány elsősorban olyan közösségeket érint, ahol az átoltottság nem elég magas (95% alatti). Ezen közösségekhez tartozó családok jellemzően sokat költöznek, vagy folyamatos mozgásban vannak, nincs háziorvosuk, és a gyermekeiket nem oltatják.
Forrás: ÁNTSZ Kommunikáció
[/box]
Magyarországon a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy kanyaró elleni oltásban részesült. 1989 óta kétdózisú oltást kapnak a gyerekek: 15 hónaposan és 11 évesen. Ez gyakorlatilag garantálja a védelmet.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek:
– a 15 hónaposnál fiatalabb, még védőoltásban nem részesült gyerekek,
– a betegséget át nem vészelt, oltatlan személyek,
– az immunhiányos betegek,
– az egészségügyi dolgozók, akik Romániából érkező, potenciálisan kanyarós betegeket látnak el.
Illetve sajnos az 1969 és 1989 között születettek között is előfordulhat, hogy valaki csak egy oltásban részesült: náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet.
Ha influenza-szerű tüneteket és kiütést észlelsz magadon, azonnal keresd fel a háziorvosodat, méghozzá telefonon, előzetes időpontot egyeztetve, hogy elkerülhető legyen a továbbfertőzés!
