A brit egészségbiztonsági hatóságok szerint a kanyarójárvány valós kockázatként lebeg London felett, különösen olyan városrészekben, ahol alacsony a védettség a védőoltás elenyésző felvétele miatt.
Akár százhatvanezer londoni lakos is elkaphatja a kanyarót egy járvány során, ha tovább terjed a vírus. Jelenleg északi kerületekben, például Enfieldben már most is komoly gócpontok alakultak ki, ahol gyermekek kerültek kórházba.
A kanyaró (measles) egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely légúton terjed, köhögés és tüsszentés útján, és egyetlen fertőzött személy akár 12–18 másikat is megfertőzhet egy immunológiailag fogékony közösségben. Ez az egyik oka annak, hogy a betegség egyik legkritikusabb esete akkor alakul ki, amikor a lakosság átoltottsága elmarad a szükséges szinttől.
A 95 százalék körüli kétadagos átoltottság a járványmegelőzés tudományosan elfogadott küszöbe. Azokban az országokban, ahol az újonnan érkezők gyorsan bekerülnek a nemzeti oltási programba, és az átoltottság minden társadalmi csoportban eléri ezt a szintet, a járványkockázat alacsony marad. A probléma nem a lakosság összetétele, hanem az, ha bármely közösségben oltási rések alakulnak ki.
A fertőző betegségek terjedésének kockázata akkor nő meg, ha nagy mobilitás és alacsony átoltottság találkozik. Ez bármely országban előfordulhat, függetlenül attól, hogy az érintett közösség helyi vagy bevándorló hátterű.
A kanyaró újbóli megjelenése Európában nem mondható egyedi jelenségnek. A WHO és az UNICEF friss jelentése szerint 2024-ben több mint 127 000 kanyarós esetet jelentettek az európai régióban, ami az elmúlt évtizedek egyik legmagasabb esetszáma. Ennek hátterében több tényező játszik szerepet, beleértve a vakcináció visszaesését a koronavírusjárvány idején és a közösségek közötti egyenlőtlenségeket.
Miért jelenik meg újra a kanyaró?
Tudományos kutatások rámutatnak arra, hogy a gyenge oltottsági arányok és a nem teljes immunizáltságú közösségek kulcsfontosságú tényezők a kanyaró terjedésében. Európában a védettség csökkenése, valamint az oltási kampányok megszakadása a gyakoribb utazásokkal és mobilitással kombinálva növeli a vírus importjának és terjedésének esélyét. Meghatározó esetekben a kanyarós betegeket nemcsak helyi közösségekben találták, hanem olyan egyének között is, akik nemzetközi utazás vagy határokon átívelő mozgás révén léptek be egy közösségbe.
Ez a tendencia arra utal, hogy az utazók és a bevándorlással érkező populációk szerepet játszhatnak a betegség importjában és lokális kitörések előidézésében, különösen ha az érintettek oltottsága alacsony.
Fontos hangsúlyozni: a kanyaró nem „nem európai” betegség. Európában is képes folyamatosan terjedni, ha oltási réseket talál, és oltási rést ott talál, ahol a migránslakosság aránya magasabb.
Európában a kulcs (kétadagos /MMR/MCV/ átoltottság) 95% körüli ott, ahol a migránslakosság létszáma alacsony vagy elenyésző.
A kanyaró-esetek 2024-ben WHO régiók szerint:
Az ECDC összefoglalója szerint 2024-ben (az adott jelentés időpontjáig) a WHO regionális irodái az alábbi kanyaró-esetszámokat jelentették:
- WHO/Európa (EURO): 95 204 eset
- WHO/Afrika (AFRO): 67 976 eset
- WHO/Kelet-mediterrán térség (EMRO): 80 607 eset
- WHO/Délkelet-Ázsia (SEARO): 24 541 eset
- WHO/Nyugat-csendes-óceáni térség (WPRO): 7 137 eset
- WHO/Amerikák (PAHO): 342 eset
Külön, WHO–UNICEF összesítés szerint a WHO Európai Régió 2024-ben 127 350 esetig futott fel (az év egészére/összesített megközelítésben).
Mit jelentenek ezek a számok, a „kockázat” nyelvén, közérthetően?
„A kanyaró terjedési kockázata ott a legnagyobb, ahol magas az aktuális esetszám és közben oltási rések is vannak; a 2024-es WHO-régiós adatok alapján Európa, a kelet-mediterrán térség és Afrika kiemelten érintett, miközben a legalacsonyabb esetszámot az Amerikák régiója mutatta.”
Az „oltási rés”:
A WHO szerint 2024 végére globálisan kb. 84% kapta meg a kanyaró elleni első oltást (MCV1) és 76% a második dózist (MCV2), ami a járványmegelőzéshez szükséges 95% alatt van.
A tudomány ezért nem az emberek „eredetét” vizsgálja, hanem azt, hogyan lehet biztosítani, hogy minden közösségben elérhető legyen a megfelelő oltottság, és megelőzhető legyen a járványok kialakulása.
Mit tehetnek az egészségügyi hatóságok?
A járványok elleni leghatékonyabb eszköz továbbra is a magas átoltottság biztosítása. Az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás bevezetése óta jelentősen csökkentek a fertőzések, és ahol ez hiányzik, ott a betegség visszatérése gyors lehet. A brit egészségügyi hatóságok ezért arra szólították fel a szülőket és a lakosságot, hogy ellenőrizzék az oltási státuszukat, pótolják a hiányzó oltásokat, és különösen figyeljenek a gyerekek immunizálására.
Miért veszélyes a kanyaró?
A kanyaró nem csak kiütést és lázat okoz. Szövődményeként légúti fertőzések, tüdőgyulladás, központi idegrendszeri gyulladás (encephalitis) és ritkán halál is bekövetkezhet. A WHO adatai szerint minden ezer kanyarós gyermekből akár egy–három is meghalhat a betegség szövődményei miatt, még a fejlett egészségügyi rendszerek esetében is, ha nincs megfelelő védettség.
Summa:
London és Európa más városai jelenleg olyan egészségügyi kihívással néznek szembe, amely sok szempontból visszatérés egy múltbéli járványügyi korhoz: a kanyaró, amely egyszer már komoly közegészségügyi problémát jelentett, újra fenyeget.
A szakértők szerint fontos a hatékony oltási kampányok folytatása, a lakosság magas védettségi szintjének kialakítása és fenntartása, valamint az egészségügyi szolgáltatások erősítése.
Ezt a tendenciát csak az tudja meggátolni, ha a gyenge immunitással rendelkező közösségekben a nyelvi hiányosságok, az alacsony iskolázottság és a befogadó társadalommal (anyatest) szemben alkotott kritika és ellenszenv miatt a közösségek immunitása tovább gyengül és ezzel párhuzamosan a betegség járványszerű terjedésének kockázata tovább növekszik.
Mi a helyzet hazánkban?
Magyarország jelenleg az egyik olyan európai ország, ahol valóban nagyon magas a kanyaró elleni oltottság, és ezt a közegészségügyi szakemberek is kiemelik. A WHO és az UNICEF adatai szerint Magyarországon mind az első, mind a második MMR-oltás (kanyaró, mumpsz, rubeola) átoltottsága körülbelül 99 % körül van, ami jóval meghaladja a járványügyi védettséghez szükséges 95 %-os küszöböt. Ez azt jelenti, hogy a lakosság zöme hatékony védelmet élvez a fertőzés ellen.
Mindez azzal a ténnyel is összhangban van, hogy Magyarországon a gyermekek többsége időben, a kötelező oltási rend szerint megkapja mindkét MMR-dózist, és az átoltottság szinte már teljes körű. Egészen idős korosztályokra még lehetnek kisebb különbségek, de a nemzeti oltási program sikeresen fenntartotta az immunitást a fiatalabb korcsoportokban.
A magas átoltottság már évtizedek óta stabil, részben azért, mert Magyarországon a kanyaró elleni oltás az egyik kötelező gyermekoltás, amely ingyenesen elérhető a helyi oltási rend szerint.
Miért számít ez fontosnak?
A járványügyi szakirodalom szerint éppen az ilyen magas átoltottság az, ami megakadályozza, hogy egy importált esetből lokális járvány alakuljon ki. Magyarországon például 2002 óta nem alakult ki saját, hazai eredetű kanyarójárvány, és az elmúlt években jelentett esetek zöme behurcolt fertőzéshez köthető – tehát olyan helyzetekhez, amikor a vírus külföldről érkezett.
Összességében tehát, amíg Nyugat-Európa hatalmas bajban van, Magyarországon a kanyaró terjedésével szembeni védelem nagyon erős, és az átoltottság jóval a járványgátláshoz szükséges szint felett van, ami csökkenti a fertőzés helyi terjedésének kockázatát még akkor is, ha a vírus külföldről behurcolódik.
Summa-summarum: Magyarország kiemelkedően magas, 95 százalék feletti – egyes korosztályokban 99 százalék körüli – kanyaró elleni átoltottsága több tényező eredője. Egyrészt a kötelező és szervezetten működtetett nemzeti oltási program évtizedek óta stabil, jól ellenőrzött rendszerben zajlik, amely biztosítja a kétadagos MMR-oltás időbeni beadását, másrészt a határozott határvédelmi és migrációs politika – amely korlátozza az ellenőrizetlen tömeges beáramlást – járványügyi szempontból is csökkenti annak kockázatát, hogy alacsonyabb átoltottságú populációkból nagyobb létszámú, immunizálatlan csoportok jelenjenek meg rövid idő alatt az országban.
A közegészségügyi szakirodalom szerint a fertőző betegségek terjedése ott gyorsul fel, ahol oltási rések és nagy mobilitás találkozik. Magyarország esetében a magas átoltottság, az ellenőrzött egészségügyi rendszer és a migránspolitika együttese olyan védelmi szintet eredményez, amely az európai átlag fölé emeli a járványmegelőzési mutatókat.
Magyarország kiemelkedő kanyaró elleni átoltottsági aránya nem magától értetődő adat, hanem több évtizedes, következetes kormányzati és szakmai munka eredménye. A nemzeti oltási program stabilitása, a kötelező gyermekoltási rendszer fenntartása és az egészségügyi ellátórendszer szervezettsége egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy hazánk az európai átlagnál magasabb védettségi szinttel rendelkezik.
Méltatás és köszönet:
Köszönet és elismerés illeti a magyar kormányt, amely következetes kormányzati munkával fellép az illegális migrációval szemben, a rendőröket, ügyészeket, bírókat, és hatóságokat, akik a vonatkozó kormányzati munka gyakorlatában részt vesznek.
Az oltóanyag-ellátás biztosítása az egészségügyi kormányzat feladata, a szakmai irányítást a Nemzeti Népegészségügyi Központ végzi, a finanszírozást a központi költségvetés és az állami egészségbiztosítás garantálja, míg a kötelező oltási rend jogi kereteit a kormányzati és parlamenti döntéshozatal tartja fenn, míg a járványügyi felügyeletet az ellátó megyei és járási hivatalok végzik. A gyakorlati végrehajtás az alapellátásban dolgozó orvosok, védőnők és járványügyi szakemberek összehangolt munkájával történik – köszönet is tisztelet illeti őket is!
Kiemelt szerepük van a házi gyermekorvosoknak és háziorvosoknak, akik a mindennapi gyakorlatban gondoskodnak a gyermekek időben történő immunizálásáról, ellenőrzik az oltási státuszt, és szükség esetén pótoltják a hiányzó dózisokat. Köszönet és elismerés illeti őket is és a védőnői hálózatot, amely a családokkal való közvetlen kapcsolat révén kulcsszerepet játszik az oltások szervezésében és az egészségnevelésben.
Nem szabad megfeledkezni a kórházi infektológusokról, a laboratóriumi szakemberekről, a járványügyi elemzőkről, a mikrobiológusokról és az adatfeldolgozást végző epidemiológusokról sem, akik a háttérben dolgozva biztosítják a gyors felismerést, a kontaktkutatást és a fertőzéslánc megszakítását. A mentőszolgálat, az alapellátás és a kórházi rendszer dolgozói szintén fontos részei ennek a védelmi láncnak – köszönet is tisztelet illeti őket is!
A magas átoltottság tehát nem csupán statisztikai adat, hanem egy jól működő, több szinten összehangolt kormámyzati és közegészségügyi rendszer eredménye. Ez a rendszer – a jogi szabályozástól az oltóanyag-beszerzésen át a helyi szintű beadásig – olyan komplex védelem, amelynek köszönhetően Magyarország ma a világ élmezőnybe tartozik a kanyaró elleni védekezés területén.
A magyar szakemberek munkája nélkül ez az eredmény nem lenne fenntartható. Az ő szakmai elkötelezettségük és a kormányzati háttértámogatás együtt biztosítja azt a védelmi szintet, amely ma a magyar lakosság egészségét, biztonságát és nyugalmát szolgálja!
