Home Tudástár Tudástár - minden érdekesség Kannibálok ma is léteznek – Mutatunk hét helyet, ahol jobb nem eltévedni

Kannibálok ma is léteznek – Mutatunk hét helyet, ahol jobb nem eltévedni

Nemrég hozták nyilvánosságra, hogy a csontok vizsgálata alapján az Észak-Európát lakó Neander-völgyiek között létezett a kannibalizmus. Civilizált világunkban már nehéz elképzelni hogy élnek még olyan emberek, akik más embereket esznek, pedig néhány törzs még ragaszkodik a hagyományaihoz, és a fincsi emberhúshoz.

Naihehe barlangok, Sigatoka, Fidzsi

Fidzsit nem véletlenül nevezték a Kannibálok Szigetének, csak a 19. század végére sikerült visszaszorítani a kannibalizmust. Ennek ellenére élnek még ott olyan emberek, akik nem adják meg magukat, úgyhogy a Naihehe barlangok felé ne nagyon sétáljunk nyaraláskor.

Fidzsi-szigetek egy ország és szigetcsoport a Csendes-óceán déli részén. Hivatalos neve: Fidzsi-szigeteki KöztársaságMatanitou ko Viti. Cook kapitány a tongaiaktól hallotta a viti szót (helyi nyelven jelentése: ’nagy’), és átírta: így lett belőle először Fidgee, Feejee és végül Fiji angolul.

A szigetcsoport Új-Zélandtól 2000 km-re északra, két nagy és sok apró szigetből áll. A 322 sziget közül 106 lakott.

Szárazföldi határa nincs, legközelebbi szomszédjai nyugatról Vanuatu, keletről Tonga és északról Tuvalu.

860 ezer lakosával Ausztrália és Óceánia negyedik legnépesebb országa.

Nemzeti parkjai

Hat nemzeti parkot kezel az illetékes hivatal, a National Trust of Fiji:

  • Koroyanitu Nemzeti Park, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: esőerdő és bennszülött falvak. Turistalátványosság.
  • Sigatoka Homokdűnék Nemzeti Park, Viti Levu sziget, itt éltek tömegesen a kannibálok, azonban ma is találhatóak kisebb csportok.
Kannibálok 18. században
  • Colo-i-Suva Védett Erdő, Viti Levu sziget, Suva város körzete: esőerdő, vízesések, látványos táj.
  • Bouma Nemzeti Park, Taveuni, Northern Islands (Északi-szigetek), Taveuni: természetes kert.
  • Nausori Felföld, Viti Levu sziget, Nadi város körzete: mezőgazdasági vidék csodálatos tájképpel.
  • Lovoni Sétautak, Lomaiviti-szigetcsoport, Ovalau: viszonylag érintetlen bennszülött életmód.

A szigetek emberevői

Információk szerint, az utolsó emberevő 96 esztendős korában, 1959-ben halt meg. Sanaila volt a neve. Sanaila egy Korowaiwai nevű erődített faluban gyerekeskedett Viti Levu északnyugati partján, ahol egy kisebb rangú főnök a házába fogadta a kisfiút.

Az emberevők a tetemet vuaka mbalavunak, hosszú disznónak hívták. Sanaila szerint azért, mert az emberhús olyan ízű. Elbeszélése szerint, mikor otthon, Korowaiwaiban először evett embert, azt hitte, hogy sertést eszik.

A Fidzsi-szigetek bennszülöttei általában ütközetek után főzték vagy sütötték meg a lemészárolt ellenségek holttestét, föld alatti sütőkben, és a falu minden háztartásának elküldték a maga adagját. Elkészítéséhez különleges fűszereket használtak: az egyik borsszerű erős fűszer, honi nevén mboro ndina. A másik ízesítőnövényt, melynek leveleivel sütés előtt beborították az emberhúst, bennszülött nevén malawathi-nak hívták. Külön favillát is használtak az evéshez, mert azt hitték, hogy enélkül keserű, sőt mérgező is lehet a tetem.

Emberevéshez beöltözve szertartási ruhában.

Hogy miért ettek embert? Azért mert úgy vélték, hogy ezzel végérvényesen megsemmisítették és végleg meg is alázták az ellenséget. Az országban emellett is kevés hús volt, mert nagyobb háziállatok sem voltak. Egy törzsfőnök így okolta meg tettét egy misszionáriusnak: „Nektek van húsotok dobozban, de nekünk nincs ilyen, nekünk csak emberek állnak rendelkezésünkre.”

Pápua Új-Guinea

A Ndeiream Kabur folyó mentén él a Korowai törzs, 4000 ember, akik azt hiszik, hogy khakhua  boszorkány megöli a tagjaikat, és ők akkor teljesítik kötelességüket, és a boszorkány bosszúját, ha a maradványokat elfogyasztják.

A műhold felvételén az ország zöld területe az előtérben, háttérben északkelet-Ausztrália sivatagos területe

Pápua Új-Guinea Óceánia egyik állama, mely a Föld második legnagyobb szigetének, Új-Guinea szigetének keleti részét és számtalan kisebb szigetet foglal magában. Fővárosa és a néhány nagyvárosának egyike Port Moresby, ami a sziget keleti csücskének déli partvonalán fekszik. 850-féle bennszülött nyelv és legalább ennyi hagyományos népcsoport létezik a hétmilliónál valamivel nagyobb létszámú országban. Az egyik leginkább vidékies jellegű ország is, csupán a népesség 18%-a él városokbanAz ország egyike a legkevésbé felfedezetteknek kulturális és földrajzi értelemben is, és vélhetően számos felfedezetlen növény- és állatfaj, és ember él Pápua Új-Guinea belsejében.

Kannibál szertartásban

India, a Gangesznél

A Gangesz mellett laknak az Aghori szekta tagjai, akik szellemi megvilágosodásuk érdekében esznek embereket. A jó hír az, hogy ma már nagyjából húsz főre csökkent a törzs tagjainak száma.

Az embereknél a dögevés a legtöbb közösségben tabunak számít. A Koránban a rágalmazókat olyan személyekként bélyegzik meg, akik megeszik annak holttestét, akit megrágalmaznak. A hindu aghori szektáról egy perzsa forrás és egy 19. századi brit beszámoló alapján tudni lehet, hogy a tagjai sírkertekben élnek, és nekrofágok. Nagyon sok példa ismert a történelem olyan időszakaiból, különösen háborúk idejéből. amikor a nekrofágia túlélési magatartás volt.

Agori emberevő a XX. században.

2004-ben Dennis Bramble és Daniel Lieberman kijelentette, hogy a korai emberek dögevők voltak, akik kőeszközöket használtak a hús tetemekről való lefejtésére és a csontok felnyitására. Véleményük szerint az emberek hosszútávú futáshoz alkalmazkodtak, hogy versenyre kelhessenek a többi dögevővel a tetemek megszerzéséért. Felvetődött, hogy egy ilyen adaptáció olyan élelmiszer utánpótlást biztosított, amitől az agy a lehető legnagyobb méretűvé vált.

Agori emberevő a XIX. században.

Kongói Demokratikus Köztársaság

 

2003-ban, a második kongói háború után egy vezető arról panaszkodott az ENSZ-nek, hogy az embereit megették a kongói lázadók.

Kongói Demokratikus Köztársaság egy állam Közép-Afrika területén. Északon a Közép-afrikai Köztársaság és Dél-Szudán, keleten UgandaRuandaBurundi és Tanzánia, délen Zambia és Angola, nyugaton pedig a Kongói Köztársaság határolja. Az ország 40 km hosszú tengerparttal rendelkezik a Kongó folyó torkolatánál.

Az egykori Kongói Szabad Állam, majd mint Belga Kongó megszűnése után függetlenné vált ország a Kongó-Léopoldville, majd a Kongó-Kinshasa nevet vette fel, 1971-től pedig Zaire néven létezett. 1997-ben a neve a jelenleg is használatosra változott.

Az ország legnagyobb részét az esőerdőkkel borított, folyókban és peremhegységekben gazdag Kongó-medence alkotja. Ez dél fele fokozatosan emelkedő táblás vidékbe, a szavannás Shaba– (Katanga-) fennsíkba és a Mitumba-hegységbe megy át. Legmagasabb pontja: Margherita-csúcs (Stanley, 5109 m).

Nemzeti parkjai

A Maiko Nemzeti Park a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik legeldugottabb, erdővel borított területén fekszik. 1970-ben alapították, területe 10 830 km². Az ország három legkülönlegesebb, csak itt honos fajának az élőhelye: a keleti síkvidéki gorillának (Gorilla beringei graueri), az okapinak és a kongói pávának. A Nemzeti Parkot az itt élő keleti síkvidéki gorillák (Grauer gorillák), csimpánzok, okapik, bongókerdei elefántok és kongói pávák kritikusra csökkent populációjának megmentése érdekében hozták létre.
Az Upemba Nemzeti Park az ország délkeleti részén található Katanga tartományában fekszik. Tavakkal – köztük az Upemba-tóval, melyről a park a nevét kapta – tarkított, buja növényzettel borított területe 11 730 km², mely a Kibara-fennsík nagyobb részét foglalja el. A parkot 1939-ben hozták létre.

Kongó, Lake Upemba, Zaire June 1993

Természeti világörökségei

A park az ország Dél-Kivu és Maniema tartományában fekszik, területe 6000 km². A park a ritka hegyi gorilla egyik utolsó menedékhelyeinek egyike, ez a park volt az a hely, ahol Dian FosseyDr. Louis Leakey pártfogoltja eredetileg a gorillák tanulmányozásába kezdett, mielőtt Ruandába helyezte át kutatásait. Az Afrikának ezen a részén 1990-es évek óta dúló fegyveres konfliktusokat megelőzően, mintegy 600 gorilla maradt életben a park területén. Ennek eredményeképpen a fennmaradó populáció megmentése érdekében a parkot 1980-ban felvették az UNESCO Világörökség listájára
Az Okapi Vadrezervátum a Kongói Demokratikus Köztársaság északkeleti részén fekvő Orientale tartományban található Ituri erdőségben fekszik, melynek nagyjából egyötödét foglalja el. A rezervátum területe 13 726 km². A vadrezervátum fő feladata a csak itt honos okapik megmentése. A park helyén eredetileg állatbefogó állomás volt, melyet az amerikai Patrick Putnamantropológus alapított. A parkot 1996-ban vették fel az UNESCO Világörökség listájára.
A Salonga Nemzeti Park a Kongó-medencében helyezkedik el. A nemzeti park Afrika legnagyobb, egyben bolygónk második legnagyobb trópusi esőerdő borította természetvédelmi területe. A park területe 36 000 km². Számos, csak itt élő veszélyeztetett állatfaj élőhelye, ezek közül talán legfontosabb a törpe csimpánz, avagy bonobó (Pan paniscus). A parkot 1984-ben vették fel az UNESCO Világörökség Listájára. Az ország keleti részében folyó polgárháború eredményeképpen 1999-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára került.
Az ország Észak-Kivu és Orientale tartományaiban elterülő, 7900 km² területű Virunga Nemzeti Park (korábban Albert Nemzeti Park) kiemelkedő változatosságú élőhelyeket rejt, a mocsaraktól és sztyeppéktől a több mint 5000 m magas Rwenzori-hegység hómezőiig, megdermedt láva borította síkságoktól a tűzhányók oldalát borító szavannákig. A parkban hegyi gorillák élnek, a folyókban mintegy 20 000 víziló él, és szibériai madarak töltik itt a telet. A park Afrika első nemzeti parkja volt, 1925-ben hozták létre. 1979-ben vették fel a Világörökségihelyszínek, majd 1994-ben a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára.

Libéria

A polgárháború idején konkrét bizonyítékokat találtak a kannibalizmusra a térségben, de végül egyik hivatalos szerv sem tett semmit.

Libéria független állam Nyugat-Afrikában, amely Sierra LeonévalGuineával és Elefántcsontparttal határos.

Liberia is restoring quality health services with USAID support. USAID

 

Az ő őseik teremtettek kannibalista multat az országnak.

 

Forrás: Viralnova

Képek: lemon.hu, wikipedia.org, Alewis2388Ozonenetwork, onedio.com, earth.jsc.nasa.gov, USAID Africa Bureau

ElőzőÉrdi Mária nyerte az U21-es vitorlázó vb-t
KövetkezőGolpe de calor
Bognár Géza vagyok, a Hirmagazin.eu Online Média tulajdonosa és főszerkesztője. Hamarosan 10 éves lesz a Hirmagazin, és a magam részéről nagyon büszke vagyok rá, mert az eltelt időszakban sok olvasónak nyújtottunk minőségi olvasótájékoztatást, örömteli szórakozást és önfeledt pihenési lehetőséget tartalmainkkal! 30 éve foglalkozom írással, korábban írtam különböző témájú esszéket, novellákat és regényt is, most az újságírás lett a szenvedélyem! A Hirmagazin.eu Online Médiában írt cikkeimet a hétköznapi emberek gondolati világával, és nemességük egyszerűségével írom, ebben a mai világban nem terhelem olvasóinkat a nehéz irodalmi nyelvvel, hiszen az olvasók nagy többsége pihenni, kikapcsolódni, tájékozódni vágyik, nem pedig "bogarászni" a bonyolult sorok közt. Olvassátok a Hirnagazint, pihenjetek, kapcsolódjatok ki, tájékozódjatok, és akinek valami ötlete van, vagy képe, videója, vagy csak egyszerűen szeretne megjeleníteni egy történetet, élményt, elmélkedést, .. szeretettel várom megkeresését a Hirmagazin.eu Online Média központi e-mail címén, itt: sajtoiroda@hirmagazin.eu. Rendszeres olvasóinknak és olvasóinknak köszönöm a hűséget, a sok-sok kommentet, odafigyelést, és építő vagy akár dorgáló kritikákat is! Olvassatok tovább is minket és legyen szép napotok, életetek! Bognár Géza
Exit mobile version
Megszakítás