forrás: Helyi Híradók/L.V.P.
Rendkívüli keretből több térfigyelő kamerát telepített a magyar-szerb határ mentén lévő településekre a Belügyminisztérium a migránsválság miatt. Hamarosan a magyar-horvát határon is megerősödhet a rendszer.
Nagymértékben romlik a magyar lakosság biztonságérzete a migránsválsággal érintett régiókban, még a fokozott hatósági jelenlét ellenére is. A beözönlő határsértők miatt elsősorban délen érezhető ez igazán.
Míg a magyar-szerb határon a határzárnak köszönhetően ismét javul a biztonságérzet, addig a magyar-horvát határon az elmúlt hét óta egyre inkább gyengül. A szubjektív biztonságérzetet erősítik viszont a fokozott rendőri, katonai, polgárőri jelenlét mellett az egyes települések térfigyelő kamerái is. Egyelőre azonban nincs belőlük minden térségben, még a Belügyminisztérium tavaly meghirdetett jelentős összegű, valamint idei, a migránshelyzet miatti rendkívüli támogatásának köszönhetően sem. Az idén az előbbi keretében 461 önkormányzat összesen 3,6 milliárd forintot kapott térfigyelők telepítésére. A programban több mint 3900 eszközt telepíthettek vagy integrálhattak a már működő térfigyelő rendszerekbe.
A migránsválság az általános közbiztonsági fejlesztés mellett számos rendkívüli beruházást is szükségessé tett. A debreceni önkormányzat például több térfigyelő kamerát is felszereltetett a befogadóállomáshoz vezető úton, hogy a migránsok minden lépését rögzítse.
A magyar-szerb határon ugyanezért soron kívüli támogatásként a Belügyminisztérium pótkeretéből bővítette a határ menti települések hálózatait: gyorsított eljárásban Mórahalom, Ásotthalom, Röszke, Deszk és Újszentiván is több térfigyelőt kapott.
„A migráció miatt különösen nagy szükség van ezekre az eszközökre a térségben, mivel a helybeliek egyáltalán nem érezték magukat biztonságban. Ezek viszont megerősítik a biztonságérzetünket. A jövőben további egyeztetéseket követően még többet igényelünk, hogy minden négyzetmétert ellenőrizni tudjuk a határon is. A határzárat követően egyébként Mórahalmon és térségében visszaállt az eredeti élet” – részletezte a polgármester.
Pályázatokban bíznak a magyar-horvát határ mentén élők
Az illegális bevándorlás jelenleg már a magyar-horvát határt érinti, ahol több településen még egyáltalán nincs térfigyelő kamera. Így például a jelenleg leginkább érintett Barcson sem, ahová az elmúlt napokban több ezer migránst szállítottak, majd vittek tovább az osztrák határig.
„A hatóságok megfelelően kezelik a térségben ezt a népvándorlást, ráadásul sikerült olyan mederbe terelni Barcson az ügyet, hogy a helybeliek szinte meg se érezzék, ne találkozzanak velük. Ezzel együtt örülnénk, ha lenne a településen térfigyelő kamerahálózat” – mondta el a Helyi Híradók szerkesztőségének Karvalics Ottó polgármester. A bűnügyi statisztika szerint a 10 legbiztonságosabb magyar település egyikének vezetője hozzátette: mindenhol az lenne a legjobb, ha várostáblától várostábláig védhetőek lennének az értékek ilyen módszerrel.
Egy másik forgalmas határvárosban viszont több térfigyelő kamera is üzemel: a BM tavaly kiírt pályázatának köszönhetően Letenye hármat tudott telepíteni. Elsősorban a határon ki- és belépőket figyelik az eszközök, melyek már a rendőrségnek is többször segítségére voltak a bűnüldözésben. Farkas Szilárd polgármester szerint, amint új lehetőséget talál a város, mindenképpen pályázik még több ilyen eszközre.
„A testület többször napirendre vette a kérdést, meg is szavaztuk a mostani rendszerünk bővítését. Még több ilyen eszközre lenne szüksége a városnak, egyebek közt a rongálások és az egyéb bűncselekmények további visszaszorítása végett” – fejtette ki a polgármester. Kitért rá, hogy a kamerák jelenléte már önmagában visszatartó erő, a felderítésben felettébb hatékony eszköz, a térségben zajló migrációs válság miatt pedig most különösen megnyugtatóak lennének ezek a helybelieknek.
